Könnyen lehet, hogy Jimmy Carter után Joe Biden újraválasztását is Irán gátolja majd meg, ami kifejezetten ironikus lenne, mivel a jelenlegi demokrata elnök első kézből láthatta, hogy a közel-keleti ország hogyan hajszolta vereségbe Cartert és segítette az elnöki székbe Ronald Reagant – mutatott rá William McGurn, George W. Bush korábbi beszédírója, geopolitikai szakértő a The Wall Street Journalon megjelent véleménycikkében.
Fotó: GettyImages
A cikkben a szakértő kiemeli: kísértetiesen sok a hasonlóság a Carter bukását, és az idei amerikai választásokat megelőző közel-keleti helyzet között, ez pedig sok jót nem jelent a regnáló demokrata elnök számára.
Carter bukása már történelem
McGurn emlékeztet: 1979 november 4-én iráni diákok egy csoportja túszul ejtett 52 amerikai állampolgárt Teheránban, majd őket 444 napig fogva is tartották, egy egész választási éven keresztül, minden nap emlékeztetve ezzel az amerikai választókat Carter inkompetenciájára. Joe Biden akkor a szenátus külügyi bizottságának a tagja volt, így elsőkézből láthatta, az irániak ténykedése mekkora kárt okoz a hatalmon lévő elnök imázsa számára.
Azt, hogy az iráni túszejtés nélkül is Reagan jutott-e volna hatalomra, persze nem lehet tudni, annyi azonban biztos, hogy volt még két olyan tényező, ami vaskosan benne volt Carter vereségében: az elharapódzó és Afganisztán szovjetek általi lerohanása, mely elsőre teljesen váratlanul érte az elnököt, később azonban külpolitikájának keményítésére ösztönözte Cartert.
Irán, Afganisztán és az infláció: 45 évvel később most Bidennek is szembe kell néznie ezzel a problémahármassal.
A szakértő kiemeli: az infláció egy sok éve nem látott Fed kamatemelési dömping ellenére sem került még a 2 százalékos cél közelébe, hiszen még decemberben is 3,4 százalékos éves pénzromlást mutattak a statisztikai hivatal adatai.
Az afganisztáni problémakör ugyan ennyire nem él élesen a választók emlékezetében, a kampány hajrájában minden bizonnyal nem felejtik majd el a republikánusok emlékeztetni a lakosságot arra, hogy 2021-ben Biden kivonta az utolsó amerikai katonákat is az országból, ezt követően pedig szinte azonnal elesett a kabuli kormány, 13 amerikai katonát egy öngyilkos merénylő a folyamat során felrobbantott, a kétségbeesett afgánok pedig a távozó amerikai csapatszállítók külsejébe kapaszkodva igyekeztek menekülni az országból – majd zuhantak a mélybe.
Fotó: AFP
Az iráni seb azonban friss
Az iráni probléma azonban teljesen friss: miután az iráni hátterű Hezbollah meggyilkolt három amerikai katonát az elmúlt hetekben, amire Biden ugyan légicsapásokkal választolt, kritikusai szerint mindez túl kevés volt túl későn, arról nem is beszélve, hogy egy a jelenleginél korábbi eréjes fellépés jó eséllyel elejét vehette volna az amerikai katonák halálának – helyes példaként McGurn Trump 2020-as sikerét emlegeti, amikor Amerika sikeresen likvidálta Kaszim Szulejmani iráni tábornokot, visszaszorítva ezzel - legalábbis átmenetileg - az ország agresszióját.
Biden helyzete pedig mára így kifejezetten nehézzé vált.
Ha túlzottan megengedően lép fel ezek után is Iránnal szemben, megkockáztatja az ország agressziójának eszkalációját, ha viszont túl erős kézzel megy bele a folytatásba, könnyen kiszélesítheti a Közel-Keleten egyébként is uralkodó konfliktuszónát, ami azon túl, hogy politikai vereséget jelentene számára, az olajárak potenciális felfelé tornászásán keresztül a világgazdaságra is lesújtó hatással lehetne – nem utolsó sorban pedig saját újraválasztási esélyeit is lényegesen csökkentené.
