Eredetileg 11 jelölt indult, azonban Andrej Danko, a kormánykoalíciós Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, továbbá egy eleve teljesen esélytelen jelölt a hét első felében visszalépett – mindketten a nacionalizmust, az álhírterjesztést és a Nyugat-ellenességet zászlajára tűző Stefan Harabin, a Meciar-korszak igazságügyi minisztere javára – így végül kilenc jelölt maradt állva. Ha szükség lesz a második fordulóra, azt április 6-án rendezik meg.
Zuzana Caputová államfő megbízatása június 15-én telik le.
Az e héten ismertetett utolsó két közvélemény-kutatás egyértelművé tette, hogy csupán két jelöltnek van esélye bejutni a szlovákiai második fordulóba. Az egyik Peter Pellegrini, a Robert Fico kormányfő vezette Smer (Irány) pártból kivált Hlas (Hang) elnöke, aki a kormánykoalíció tagjaként napjainkban a parlament elnöki tisztségét tölti be.
A folyamatosan helyezkedő, konfliktusokat kerülő, Ukrajna ügyében békepárti politikust pártján kívül Robert Fico is támogatja.
A másik jelölt Ivan Korcok, a Heger-kormány volt külügyminisztere, aki 1992 óta külügyi pályán mozog, és hivatalosan egyetlen pártnak sem a jelöltje – nem hivatalosan az ellenzék három legfontosabb formációja, a Progresszív Szlovákia, a liberális SaS és a kereszténydemokrata KDH támogatja.
Az AKO közvélemény-kutató társaság március 11. és 18. közötti felmérése szerint az első fordulóban Pellegrini 40,4, Korcok pedig 38,6 százalékot kap, míg az Ipsos március 16. és 19. közötti felmérése azt mutatja, hogy Pellegrinié lesz a szavazatok 37,5, Korcoké pedig a 36,3 százaléka. Az összes többi induló messze mögöttük leszakadva végzett, a harmadik helyen a szélsőséges nézeteket valló Stefan Harabin jogász áll, 10,5 és 13 százalék közötti mutatóval – igaz, a felmérések nem tükrözik a javára visszalépett két politikus esetleges hozadékát. Harabin egyébként öt éve is indult, az első fordulóban 14,3 százalékot szerzett, és elhíresült azzal az állításával, mely szerint ő nyerte meg az elnökválasztást.
Magyar jelölt is versenyben
Az elnökválasztáson megméretteti magát Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke is, aki közlése szerint sikerként könyvelné el, ha több mint 4 százalékot kapna (a szlovákiai magyarság részaránya 8,5 százalék).
Az AKO szerint 2,7 százalékra, az Ipsos szerint mintegy 4 százalékra számíthat. Forró élvezi a magyar kormány hátszelét, támogatását, Orbán Viktor kormányfő e héten fogadta őt a karmelita kolostorban. Megnyilatkozásai teljes mértékben összhangban vannak az Orbán-kabinet irányvonalával, azaz nem támogatja Ukrajna katonai megsegítését, illetve nem hajlandó bírálni a korábban nyíltan magyarellenes, napjainkban viszont Budapesttel szövetséges Robert Fico miniszterelnököt. Viszont
az Orbán-kormány leplezetlenül kiáll Peter Pellegrini mellett is (szintén az elmúlt napokban turnézott a legmagasabb szinten Budapesten), ami számos szlovákiai magyar szavazót szipkáz el Forrótól. Olyannyira, hogy a Focus március eleji felmérése szerint az els fordulóban Pellegrini szinte ugyanannyi voksra számíthat a magyar szavazóktól, mint Forró Krisztián.
Egyébként az elnökjelöltek között szerepel Igor Matovic korábbi miniszterelnök is, aki hozta a formáját, és élő tévévitában simán összeveszett a műsorvezetővel. Az AKO alig 3 százalékra mérte a szlovák politikai élet leginkább elutasított szereplőjének támogatottságát.
Az AKO szerint az áprilisi második fordulóban Peter Pellegrini előnye tovább nőhet, és 53-47 százalék arányban legyőzheti Korcokot, mivel a nemzeti érzelmű szavazók és a szlovákiai magyarok hozzá csapódhatnak. A Focus adatai szerint a magyar válaszadók 75 százaléka Pellegrinit, 25 százaléka pedig Korcokot választaná az áprilisban esedékes második körben.
A két legesélyesebb jelölt hétfőn vitaműsorban összecsapott a Markíza kereskedelmi televízióban, szerdán pedig a közszolgálati Szlovák Televízióban valamennyi elnökjelölt közös vitája zajlott. A felfokozott várakozásoknak megfelelően a Markízán zajló vita éves nézettségi rekordot döntött, a tévé által közzétett mérések szerint 875 ezer néző kapcsolta be a beszélgetést legalább három percre. Maga a pengeváltás nem hozott sok újdonságot, a legtöbb alapvető kérdésben (az orosz–ukrán háború, viszony Csehországgal, belpolitikai helyzet, a titkosszolgálat vezetőjének kinevezése) homlokegyenest ellentmondó véleményt fogalmazott meg Pellegrini és Korcok.
A kampánynak nem volt központi témája. Pellegrini a politikai helyzet vélt vagy valós nyugalmát próbálta hirdetni, Korcok pedig azt hangoztatta, a választás Szlovákia jövőbeni irányultságáról szól. Harabin Szlovákia és Oroszország barátságát hirdette, aki elnökként először Moszkvába utazna
– értékelte a kampányt Michal Vasecka, a neves szociológus. Szlovákiában az államfő hivatali ideje öt év, politikai súlya a magyarországihoz hasonló, bár a közvetlen elnökválasztás nagyobb szuverenitást, mozgásteret biztosít számára.
