Franciaország az utolsók között kullog az Európai Unióban az ukrán menekültek befogadását illetően. Becslések szerint 4,3 millióan települtek át a háború kezdete óta a blokk tagállamaiba, százezres nagyságrendben találtak menedéket még olyan kisebb országokban is, mint Finnország vagy Írország, januári adatok szerint azonban csak 64 720 ukrán él a majdnem 68 milliós népességű Franciaországban.
A kontraszt különösen éles Németországgal és Lengyelországgal összevetve, ahol 1,2 millió, illetve majdnem egymillió ukrán menekült van az Eurostat adatai szerint. Franciaország még az ötmilliós lakosú Írországtól is messze elmarad, Dublin ugyanis több mint százezer ukránnak adott ideiglenes otthont.
A népességarányos összehasonlításban is sokkal jobban állnak a kisebb uniós országok:
Lengyelországban, a balti államokban, Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában több mint 25 befogadott ukrán menekült jut ezer lakosra
– Franciaországban kevesebb mint egy. (Magyarország sem dicsekedhet az ezer főre jutó 3,6 ukrán menekülttel.)
Gerard Sadik, a La Cimade nevű, kimondottan migránsokkal foglalkozó francia civil szervezet munkatársa szerint azonban a becslésük szerint a hivatalos statisztikában szereplőnél harmincezerrel több ukrán menekült van az országban, a francia törvények szerint ugyanis 18 év alattiak számára nem kell tartózkodási engedély.
Miért nem mennek az ukránok Franciaországba?
Fontos szerepet játszik a nyelv. Logikus módon vonzóbbak az ukránok számára a szláv nyelvű befogadó országok még úgy is, hogy nem sok közös van például a lengyel vagy a cseh és az ukrán vagy az Ukrajnában korábban többnyire beszélt orosz között.
Elemzők szerint a menedékkérők döntésénél számítanak olyan faktorok is, mint a földrajzi közelség Ukrajnához, a menekülteknek nyújtott anyagi segítség és a már meglévő kommunikációs hálózat.
„Amennyire én tudom, Franciaország nem felel meg e három követelmény egyikének sem” – nyilatkozta a Politicónak Jevgenija Bliznyuk, a kijevi Gradus kutatócég alapítója és vezérigazgatója.
Franciaország meglehetősen messze van, a menekülteknek nyújtott anyagi támogatás jelentősen kisebb a németországinál,
és nem volt a háború előtt az országban jelentős ukrán közösség – magyarázta.
A Németországban tartózkodó ukrán menekültek mintegy 20 százaléka dolgozik, a többiek segélyből élnek. A menekültek 80 százaléka nem központokban, hanem lakásban lakik. Csak a segély és a lakbér költségei személyenként és havonta 750-850 eurót (297-337 ezer forintot) tesznek ki. Ehhez jönnek még a nyugdíjasok és a gyermekek után járó juttatások, valamint az egészségbiztosítás és a beilleszkedési tanfolyamok költségei.
Ehhez képest Franciaországban heti 47,6 eurót (nem egészen 19 ezer forintot) kapnak azok, akiknek a szállásáról az állam gondoskodik, és 99,4 eurót (39 ezer forintot) azok, akikéről nem.
Élet Franciaországban
A kivételek közé tartozik az ötvenéves Natalia Homenko, aki az orosz invázió első napján menekült el otthonról. Először Szerbiába ment, ahol a nővére élt, pár hónappal később pedig úgy döntött, hogy mivel beszél franciául, átköltözik inkább Rennes-be.
Azóta munkát is kapott, méghozzá állami segítség nélkül, de elismeri, hogy az ő helyzete különleges, az új élet kezdését különösen megnehezíti a hírhedt francia bürokrácia, az EU által az ukrán menekülteknek biztosított védett státuszt ráadásul hathavonta meg kell újítani.
Minden csak ideiglenes
Nem csupán francia probléma, hogy az uniós védettség ideiglenes, ami megnehezíti a családok számára a döntéshozatalt – emlékeztetett Daniel Gorevan, a Save the Children civil szervezet vezető tanácsadója.
Bár az Eurostat adatai szerint az ukrán menekültek száma folyamatosan nőtt a legtöbb uniós tagállamban, néhány helyen – többek között Franciaországban, Csehországban, Svédországban és Észtországban – csökkent. Ez várható az idén Lengyelországban is, ahol fogy a levegő az ukrán menekültek körül és, ahol azt jelezték nekik – igaz, még az előző kormány –, hogy csökkentik a menekülteknek nyújtott támogatást.
„Ha nem tudják, hogy mit hoz a jövő, ez befolyásolja, hogy beíratják-e a gyerekeket az iskolába, vagy megteszik-e a nyelvtanuláshoz szükséges lépéseket” – érvelt Gorevan.
A Save the Children felméréséből kiderült, hogy
a Lengyelországban, Romániában és Moldovában menedéket kapott gyerekek kétharmada nem jár iskolába,
online leckéket vesz az ukrán tanterv alapján.
Sok menekült aggódik amiatt is, mi lesz, ha az ideiglenes uniós program lejár 2025 márciusában, mert egyelőre csak egy évvel hosszabbították meg.
Volodimir Zeleszkij ukrán elnök azt is szeretné elérni, hogy Kijev gazdálkodhasson azzal a pénzösszeggel, amelyet a külföldi kormányok a náluk menedéket kérő ukránokra fordítanak. Így ugyanis szerinte el lehetne kerülni, hogy egyesek otthonról és külföldről is kapjanak támogatást.
