Az egészségügyi szektornak folyamatosan fejlesztenie kell kiberbiztonsági intézkedéseit és rendszereit, hogy megvédje mind a pácienseket, mind az egészségügyi adatokat a kibertámadásoktól, hiszen az egészségügyi adatok kitettsége óriási – derült ki a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság közleményéből.
Szerte a világon hetente több száz egészségügyi kibertámadást regisztrálnak, melyekben esetenként átlagosan minimum 200 ezer páciens adata kerül veszélybe.
Éves szinten a több száz milliót is meghaladja a kibertámadásban érintett áldozatok száma, a kiberbűnözők által okozott kár pedig eléri az 50 milliárd eurót.
A kiberbűnözők által elkövetett adatlopások és adathalászat révén személyes és különösen bizalmas információk kerülhetnek illetéktelen kezekbe, ami súlyos következményekkel járhat mind a páciensek, mind az egészségügyi intézmények számára.
Az egészségügyi információk különösen érzékeny adatok, míg egy banki adat néhány pár dollár a feketepiacon, az egészségügyben keletkezett páciensadatok már több száz, akár több ezer dollárt is érhetnek. Ezek a támadások nemcsak az adatbiztonságot fenyegetik, hanem akár az egész egészségügyi infrastruktúra működését is, ami komoly károkat okozhat az egész társadalomra nézve.
A szabályozások és jogi környezet igyekszik az egyre fejlettebb támadásokat megelőzni és naprakészen alkalmazkodni: 2024-től az egészségügyi intézmények és vállalkozások számára is kötelező az úgynevezett NIS2 uniós kiberbiztonsági irányelv alkalmazása.
Palicz Tamás egészségügyi kiberbiztonsági szakértő kiemelte, hogy
az egészségügyben a kiberbiztonság alapvetően nem technológiai, hanem betegbiztonsági kérdés, amin emberi életek és akár országok egészségügyi rendszerének hozzáférése múlhat.
Hozzátette, hogy az egészségügyben hatalmas mennyiségű adat keletkezik, hiszen akár csak egy-egy diagnózis érdekében vizsgálatok sorát – azaz igen széles körű adatgyűjtést – végeznek el az intézmények. Ezek magas értékük és jelentőségük miatt különösen értékesek a kiberbűnözők számára. Hangsúlyozta: kibertámadás alatt nem csak adatlopást értünk, előfordulnak zsaroló vírusos támadások, ahol a támadók titkosítják az adatokat vagy akár az egész rendszert, majd váltságdíjat követelnek a visszafejtésért vagy a rendszer visszaállításáért. De beszélhetünk az orvosi eszközök elleni támadásokról is, amikor az internetre csatlakoztatott orvosi eszközök révén válnak a páciensek célponttá. További nagy veszélyt jelentenek az úgynevezett DDoS, vagyis a szolgáltatásokat megbénító támadások. Az orvos kiemelte, hogy ilyenkor a bűnözők célja a rendszerek vagy weboldalak túlterhelése, ami leállásokhoz, hozzáférési problémákhoz vezethet.
A kibertámadások elleni védekezés tehát különösen kiélezett kihívás az egészségügyben, ahol az adatok életet mentenek.
Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferenciaA Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság idén 22. alkalommal szervezi meg az Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferenciát. Az idei csúcstalálkozó a mesterséges intelligenciára, az egészségügy informatikai és kiberbiztonsági kihívásaira fókuszál. |
Joó Tamás, az MEMT elnökhelyettese, az adatvezérelt egészségügy hazai szakértője a konferencia kapcsán kiemelte, azt szeretnénk megmutatni, hogy a mesterséges intelligencia (MI) bevonása az egészségügybe hatalmas segítség az orvosoknak a betegellátásban akár egyéni szinten, akár nagy tömegek számára.
Rengeteg ma már napi szinten alkalmazott megoldás még csak pár évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, az algoritmusok ma már bonyolult szakértői feladatokat is képesek megoldani.
Ők arra koncentrálnak, hogy miként tudják minél gyorsabban, mindenki számára elérhetővé tenni az adatalapú döntéshozó támogatásokat a közfinanszírozott ellátásban. Több ilyen fejlesztésen is dolgoznak, például a vastagbélrák diagnosztizálásában – az egyik leggyakoribb hazai daganattípusban – az általuk fejlesztett algoritmus szövettani mintákban képes azonosítani a rosszindulatú elváltozásokat, így támogatja a patológus munkáját.
Ehhez hasonlóan a programjuk a mellrákszűrés során, már a mammográfiai felvételeken képes jelölni a további vizsgálatokat igénylő, daganatgyanús elváltozásokat.
Mivel az első, téves gondolat a szakma és a páciensek körében is az, hogy az MI miatt sokan elvesztik a munkájukat, itt szeretnék rávilágítani, hogy a példámban szereplő patológus nem marad munka nélkül, hanem új kihívásokat kap, hogy együtt dolgozzon a technológiával, hiszen tudása, jelenléte nélkül lehetetlen a fejlesztés.
Módszertani központként folyamatosan figyelemmel kísérik a fejlesztéseket, és azt tapasztalták, hogy az elmúlt öt évben több mint 600 MI-alapú megoldás kapott orvosi eszköz minősítést a világon.
Mesterséges intelligencia az egészségügybenAz elmúlt évtizedekben a mesterséges intelligencia (MI) szinte az összes iparágat átformálta, az egészségügyet is megváltoztatta, beleértve az orvoslást, a betegellátást, valamint az egészségügyi fejlesztéseket is. Az MI-alapú rendszerek segítségével ma már könnyebben és gyorsabban lehet azonosítani a betegségeket, akár a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok elemzése, akár a betegségek kockázati előrejelzése alapján. Az egyedi betegadatok óriási segítséget nyújtanak az orvosoknak a személyre szabott kezelési tervek kialakításában, hiszen az MI könnyen és gyorsan rendszerezi a klinikai eredményeket, az evidenciákat, a genetikai adottságokat. A mesterséges intelligencia óriási mennyiségű egészségügyi adatot képes elemezni, így a szakemberek az egész világot érintő, globális előrejelzéseket alkothatnak, például a járványok terjedéséről. De az MI már ott van a műtőkben is, gondoljunk a számítógéppel tervezett műtétekre vagy a robotikai sebészeti beavatkozásokra. Az MI segítségével lehetővé vált a földrajzilag távol élő páciensek ellátása is, az okoseszközök és az MI kombinációja lehetővé teszi a páciens állapotának otthoni megfigyelését, ami segíti az idős vagy krónikus betegek gondozását és az időben történő beavatkozást. Összességében a mesterséges intelligencia segíti az egészségügyi rendszerek hatékonyságát, támogatja a kórházi működést és a betegellátáshoz nélkülözhetetlen információkhoz való hozzáférést. |
