Irán háborút indított Izrael ellen

Az iráni külügyminisztérium nyilatkozata, miszerint "az ügy lezárult", néhány elemzőt arra késztetett, hogy elgondolkodjon azon, hogy a támadást szándékosan úgy tervezték-e meg, hogy Izrael elfoghassa a drónokat és a rakétákat. Trita Parsi, a washingtoni Quincy Intézet alelnöke szerint az akciót Irán azért hajtotta végre, hogy "mentse az arcát". Ian Bremmer, az Eurasia Group elnöke úgy véli, hogy az akciót úgy tervezték, hogy "könnyen elfogható legyen, és hogy új mércét állítson fel az elrettentés terén". Michael Singh, a Washington Intézet ügyvezető igazgatója szerint "ritkán látjuk a de-eszkaláció kívánságát ilyen egyértelműen kinyilvánítva".

Egy amerikai védelmi tisztviselő a Bloombergnek megerősítette, hogy a térségben lévő erői lelőttek Izraelt célzó, Irán által indított drónokat.

Az Egyesült Királyság megerősítette a Királyi Légierő repülőgépeinek bevetését az Izrael felé tartó iráni drónok elfogására. "A Királyi Légierő több repülőgépét és légi utántöltő tankerét helyeztük át a térségbe" - közölte a védelmi minisztérium, hozzátéve: "Ezek a brit repülőgépek szükség szerint elfognak majd bármilyen légi támadást a misszió hatósugarában".

Teherán napokig válaszlépésekkel fenyegetőzött az iráni nagykövetség szíriai épületére mért csapás után, majd szombat késő este drónokkal és rakétákkal lőtte Izraelt. Izrael megerősítette, hogy mind a drónok, mind a rakéták a területét célozzák. Eddig nem volt jele annak, hogy rakéták csapódtak volna be Izraelbe, bár több ponton, köztük Jeruzsálemben is szirénákat hallottak. A drónoknak órákba telhet, mire célba érnek.
Irán jelezte, hogy ez egy egyszeri csapás lehet. Irán ENSZ-képviselete szerint  az ügy "lezártnak tekinthető", ugyanakkor figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy maradjon ki a konfliktusból.
Izrael lezárta légterét mind a belföldi, mind a nemzetközi járatok előtt. A térség más országai is lezárták légterüket.
Az Egyesült Királyság, Franciaország és az EU vezetői elítélték az iráni támadást. Az Egyesült Államok kijelentette, hogy kitart Izrael biztonságának "vasszigorú" támogatása mellett.

Egyre világosabbá válik, hogy az Irán által támogatott csoportok, a libanoni Hezbollah-tól a jemeni húszikig csatlakoznak Teherán Izrael elleni támadásához. Az iráni állami média jelentése szerint a Hezbollah katyusa rakétákat lőtt ki izraeli célpontokra a Golán-fennsíkon. Az AFP szerint a húszik harci drónokat indítottak Izrael ellen. 

Izrael megerősítette, hogy Irán ballisztikus rakétákat lőtt ki a területére, több helyen, köztük Jeruzsálemben is megszólaltak a légvédelmi szirénák. A Bloomberg értesülései szerint Jeruzsálemben robbanások is hallhatóak, bár egyelőre nem világos, hogy azokat mi váltotta ki. 

A washingtoni reakciók a közelgő elnökválasztás szellemében fogantak. Mike Johnson republikánus képviselőházi elnök nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy "mivel Izraelnek szembe kell néznie ezzel az Iránból érkező kegyetlen támadással, Amerikának teljes elszántsággal kell kiállnia szövetségesünk mellett". A politikus szerint a Biden-adminisztráció Izraellel kapcsolatos politikája és Iránnal való békülékenysége "hozzájárult ezekhez a szörnyű fejleményekhez".

Az amerikai légvédelem elfogott néhány Izraelt célzó iráni drónt - közölték a CNN-nel amerikai források. Egyes források szerint Szíria és Jordánia felett szedték le a drónokat. 

Újabb reakció érkezik egy francia nyilatkozattal, amely elítéli Irán cselekedeteit. Az X-en közzétett nyilatkozat szerint Irán "új küszöböt" lépett át, és katonai eszkalációt kockáztat. Eközben Josep Borrell, az EU külügyi vezetője "példátlan eszkalációnak és a regionális biztonságot fenyegető súlyos veszélynek" minősítette Irán lépéseit.

Irán ENSZ-képviselete egy, az X-en közölt bejegyzésben azt írta, hogy Teherán támadása Izrael ellen jogos önvédelem, azzal a fontos kiegészítéssel azonban, hogy az ügy "lezártnak tekinthető". Egyúttal figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy "távol kell maradnia" a konfliktustól.

Az iráni állami hírügynökség szerint Teherán ballisztikus rakétákat lőtt ki izraeli célpontokra. Nyilvánvaló, hogy ezek a drónoknál sokkal rövidebb idő alatt érnék el Izraelt, ám egyelőre nem érkezett hír arról, hogy az izraeli légvédelem érzékelt volna ilyen csapásmérő eszközöket. 

A drónokkal és rakétákkal végrehajtott egyidejű támadás összezavarhatja Izrael légvédelmi rendszerét, mivel a támadó eszközök különböző sebességgel, magassággal és irányban érkezhetnek.

Az izraeli légvédelem legismertebb eleme a Vaskupola, amely 2011 óta több ezer rakétát fogott el - ezek többségét palesztin fegyveresek lőtték ki Gázai-övezetből. A Vaskupolát rövid hatótávolságú rakéták és drónok ellen tervezték, viszont Izraelnek van egy közepes és nagy hatótávolságú elfogó-rendszere is, a Dávid parittyája, valamint rendelkezésre áll az Arrow védelmi rendszer, amely a fejlesztők szerint akár 2400 kilométerről kilőtt rakétákat is képes elfogni, ráadásul ezt a Föld légköre felett is képes megtenni.

Az izraeli háború hajózási kockázatai eddig főként a Vörös-tengeren mutatkoztak meg, amelyen a jemeni húszi lázadók nyugati hajókra támadtak. Az iráni támadás azonban a Hormuzi-szorosra irányítja a figyelmet, amelyen keresztül a világ napi kőolajszállításának mintegy ötöde halad át.

Egy katonai szóvivő szerint Izrael ismét megzavarta a GPS-rendszereit. A szóvivő hozzáteszi, hogy a védelmi erők megpróbálják elfogni a drónokat, mielőtt azok elérnék az országot - de ha ez nem sikerül, akkor Izrael felett próbálják meg megsemmisíteni őket.

Rishi Sunak brit miniszterelnök az elsők között reagált a hírre, elítélve Irán "Izrael elleni vakmerő támadását".
"Ezek a csapások a feszültségek szítását és a régió destabilizálását kockáztatják. Irán ismét bebizonyította, hogy szándékában áll káoszt gerjeszteni". Az Egyesült Királyságnak megvan a katonai képessége arra, hogy segítsen a rakéták elfogásában, így ez a tényező is nagy szerepet játszik a konfliktusban. 

A korábbi becsléseknél nagyobb számban lőtt ki Irán Izraelre drónokat szombat este. A támadás miatt Izraelben éjféltől légtérzár lép érvénybe.

Megszakította szombaton útját és visszatért Washingtonba Joe Biden amerikai elnök, miután Irán megtámadta Izraelt. A Fehér Ház közleménye szerint a folyamatos kommunikációt folytatnak izraeli tisztviselőkkel, valamint más szövetségesekkel.

A pénzpiacok alig néhány hete még három Fed-kamatcsökkentést jósoltak idénre, mostanra jócskán visszavettek ebből a várakozásból. A hétfői piacnyitás várhatóan további korrekciókat hoz. A legfőbb aggodalom az inflációt gerjesztő olajár-emelkedés lenne. Ha tovább éleződik a feszültség Irán és Izrael között, és ténylegsen kitör a háború, az a kockázatkerülésre ösztökélheti a befektetőket, ami tőkeáramlást jelent a dollárban denominált eszközökbe. Ez erősítheti a zöldhasút, viszont ezzel párhuzamosan gyengítheti az feltörekvő piaci devizákat, köztük az izraeli sékelt. Valószínű az is, hogy roham indul meg a biztonságot jelentő állampapírokért. .

Az iráni fenyegetések hatására az olaj pénteken jelentősen drágult, a Brent ára 2,7 százalékkal emelkedett, elérte a 92 dolláros hordónkénti árat. Ezen a  szinten utoljára az Izrael és a Hamász közötti háború kezdeti napjaiban tartózkodott. Rebecca Babin, a CIBC Private Wealth vezető energiakereskedője szerint: "a közvetlen iráni szerepvállalás a közel-keleti konfliktusban nagyobb esélyt ad egy potenciális ellátási zavarnak a régióban, ami miatt sok kereskedő továbbra is a nyersolaj drágulására számít". 

A félhivatalos iráni Mehr hírügynökség idézi az ország védelmi minisztere, Mohammad-Reza Ashtiani megjegyzését.
"Határozott válaszlépéseket kap Irántól bármely ország, amely megnyitja légterét vagy szárazföldjét Izrael előtt, ha az meg akarja támadni Iránt". 

Jordánia nem sokkal a légtér lezárása után szükségállapotot hirdetett, tekintettel a térségben tapasztalható feszültségek fokozódására - jelentette az állami média.

Egy Izrael-Irán háború a térség számos országát nehéz helyzetbe hozná. Számos arab ország 2020-ban békeszerződést kötött Izraellel az úgynevezett Ábrahámi Megállapodás keretében. Az Iránnal szembeni bizalmatlanságuk volt az egyik ok, ami egy platformra hozta őket. De nem valószínű, hogy bármelyik arab állam Izrael mellé állna egy muszlim társországgal szembeni konfrontációban, nemhogy egy olyan erős reginális hatalommal szemben, mint Irán.

A várható támadás előtt több ország is utazási figyelmeztetést adott ki. Az amerikai külügyminisztérium megtiltotta hivatalnokainak, hogy Izrael egyes térségeibe utazzanak, ez volt az első ilyen jellegű korlátozás a Hamász október 7-i izraeli támadása óta. Az Egyesült Királyságtól Indiáig felszólították az állampolgárokat arra, hogy tartózkodjanak a régióba való utazástól. Az Air India és az Air France légitársaságoktól kezdve a Qantasig a légitársaságok átirányították járataikat, hogy elkerüljék az Irán feletti repülést.

Irak ideiglenesen lezárja légterét a polgári légiközlekedési hatóság szerint - elővigyázatossági szempontokból - jelentette az állami Iraki Hírügynökség.