Ukrajna háttérbe, a bevándorlók előtérbe kerülhetnek, ha változik a széljárás Brüsszelben

Június 6. és 9. között az unió 27 tagállamában több mint 400 millió ember szavazhat arról, hogy ki képviselje őket az Európai Parlamentben a következő öt évben. A közvélemény-kutatások azonban azt mutatják, hogy az eddigi centrista uralmat egy erős jobboldali hullám fogja megdönteni, ez pedig soha nem látott irányokba terelhetné a kontinenst.

Az európaiak ezen a héten járulnak az urnákhoz, ám az általában unalmasnak tartott EP-választásokat most hatalmas érdeklődés veszi körül, mivel esélyes, hogy teljesen átalakul a blokk hagyományos politikai tájképe.

– nyilatkozta Tim Adams, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet elnök-vezérigazgatója a CNBC-nek. Szerinte nagy az esélye annak, hogy a bevándorlásellenesség, az euroszkepticizmus és a fiskális szigor mainstream politikává fog válni a kontinensen.

Jobboldali forradalom az EU élén

A tagállamok által megválasztott képviselőkből álló Európai Parlament dönt az uniós jogszabályokról és a költségvetésről, valamint a blokk egyéb intézményei, köztük a bizottság munkáját is ellenőrzi.

Az intézményt szinte a megalakulása óta centrista pártokból álló koalíciók vezették – ez jelenleg a jobbközép Európai Néppárt, a baloldali Szocialisták és Demokraták, valamint a liberális Renew Europe csoport szövetsége, amely több mint két évtizede vezeti a parlamenti törvényhozást. A hatalmuk azonban látszólag kezd megtörni, és a közvélemény-kutatások alapján jobbról kaphatnak gellert, ami miatt elveszíthetik szavazati többségüket.

A választásokon várhatóan két jobboldali csoport fog komoly győzelmet aratni:

• az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR), amelynek tagja Georgia Meloni olasz miniszterelnök Olasz Testvérek pártja és a lengyel Jog és Igazságosság;
• valamint a radikális Identitás és Demokrácia (ID), élén a francia Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés, valamint az osztrák és a holland Szabadságpárt.

Bár gyarapodásuk szinte garantált, annak kicsi a valószínűsége, hogy kicsavarják a centrista koalíció kezéből a hatalmat. Ahhoz azonban lesz elég súlyuk, hogy több népszerűtlen ügyet is megakadályozhassanak.

– áll az Európai Külkapcsolati Tanács januári jelentésében. A két éve tartó háború, a rekordmagas infláció és a blokk csökkenő tekintélye a nemzetközi politikában mind közrejátszott a jobboldali hullám elindításában.

Több kulcsfontosságú uniós tagállamban, köztük Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában és Hollandiában is úgy tűnik, hogy Európa-ellenes, populista vagy jobboldali pártok képviselőit fogják megválasztani. S bár az eredmények nem fogják alakítani a tagállamok kormányait, a közelgő nemzeti választásokra azonban komoly hatással lehetnek.

Bonyolultabb uniós törvényhozás

A politikai elemzők a mainstream pártok kudarcát és a radikálisabb hangok felerősödését azzal magyarázzák, hogy az EU-t hagyományosan irányító politika egyre messzebb van az átlag szavazó nézeteitől, főleg a jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzetben.

Ha a várt jobboldali hullám átcsap a parlamenten, és ezáltal az unió vezetésén is, több ügy is háttérbe szorulhat:

• a jobboldal által régóta kritizált, iparellenesnek nyilvánított zöldpolitika;
• Ukrajna jövőbeli támogatása egy patthelyzetté lassult háborúban;
• az uniós bővítés, ahol az ukránok mellett Moldova is kemény akadályokba ütközne;
• valamint a kontinens túlságosan laza bevándorlási politikája.

– írta egy áprilisi jegyzetében Luigi Scazzieri, a Centre for European Reform független kutatóközpont vezető munkatársa, ám figyelmeztetett, hogy egyelőre még túl sok vita van a pártok között ahhoz, hogy egyesítsék az erőiket.

Ám még egy hivatalos szövetség nélkül is erős hatással lehetnek a törvényhozásra, valamint – még a szerényebb felmérések alapján is – elég képviselőjük lenne ahhoz, hogy lehetetlenné tegyék Ursula von der Leyen újraválasztását.