Pénzért érne véget Svájc történelmi semlegessége

Svájc nem szívesen keveredik háborúkba, de szeret pénzt keresni. Ezen értékek ütközése – valamint az az aggodalom, hogy Oroszország veszélyt jelent egész Európára – arra készteti az országot, hogy újragondolja védelmi álláspontját, és 500 év után feladja semlegességét.

Egy csütörtökön közzétett, megrázó jelentésben egy szakértői csoport azt javasolja a kormánynak, hogy az 1515 óta semleges ország saját védelmi képességeinek kibővítése érdekében dolgozzon együtt az Európai Unióval és a NATO-val.

– olvasható a jelentésben, amely a semlegesség politikai felülvizsgálatára szólította fel Bernt. Ennek több oka is van:

• Svájc semlegessége miatt egy európai háború ellenére meredeken csökkentek a fegyvereladások;
• az ország egyszerre két szövetség közé van beszorulva, a csatlakozás pedig támogatná az ország gazdasági növekedését.

A potenciális politikai felfordulás újabb jele annak, hogy az orosz–ukrán háború 2022-es kirobbanása hogyan változtatja meg Európa biztonsági környezetét – a konfliktus például arra késztette Svédországot és Finnországot, hogy feladja semlegességét, és csatlakozzon a NATO-hoz.

A jelentést készítő szakértők – köztük diplomaták, magas rangú tisztviselők, a svájci hadsereg egykori vezetője és Wolfgang Ischinger, a müncheni biztonsági konferencia korábbi igazgatója – átadták megállapításaikat Viola Amherd svájci védelmi és biztonsági miniszternek, aki egyben a 2024-es Svájci Államszövetség elnöke is. Az ajánlások az ország 2025-ös biztonsági stratégiájának alapjául szolgálnak majd.

Felpörög a svájci fegyverkereskedelem

Az alpesi állam fegyverexportja tavaly 27 százalékkal, kevesebb mint 700 millió svájci frankra – közel 300 milliárd forintra – esett vissza 2022-hez képest – egyrészt a szigorú fegyverkereskedelmi előírások, másrészt annak az egyszeri hatásnak köszönhetően, hogy Katar a 2022-es világbajnokság megrendezéséhez kötődő légvédelmirendszer-beszerzését beszüntette.

Bern az ukrajnai konfliktus kezdete után nem sokkal megtiltotta fegyverek háborúban álló országoknak történő eladását, és ez kihatással volt a más országokkal való kapcsolatokra, amelyek olyan fegyvereket akartak Ukrajnába küldeni, amelyek svájci alkatrészeket is tartalmazhatnak.

Az, hogy nem engedélyezte, hogy a németországi készletekben lévő svájci gyártmányú lőszereket Ukrajnába küldjék, és hogy az ajándékba kapott Gepard légvédelmi rendszerekben használják őket, hozzájárult ahhoz, hogy a német fegyvergyártó Rheinmetall növelje a lőszergyártást Németországban.

– sürgeti a jelentés. A szakértők a svájci fegyveripart is erősíteni szeretnék az ellentételezési politika fellendítésével és az EU és a NATO fegyverkezési programjaihoz való hozzáférés elnyerésével.

„Botrányos” javaslatok

A jelentés már megjelenése előtt is vitatott volt, mivel az ellenzéki pártok azzal vádolták Amherdot, hogy a szakértői bizottságba főként NATO- és EU-rajongókat nevezett ki.

A svájci parlamentben mindez valószínűleg ellenállásba ütközik majd, különösen a pacifista baloldali pártok és a nacionalista szélsőjobboldal részéről; Amherd már most is tűz alatt áll az ország NATO-hoz fűződő egyre szorosabb kapcsolatai miatt.

– mondta Jean-Marc Rickli, a Genfi Biztonságpolitikai Központ globális és újonnan felmerülő kockázatokért felelős vezetője a Politicónak, hozzátéve, hogy a jelentés követése óriási vitákat és akár tüntetéseket is kiválthat Svájcban.

A szakértők azt nem javasolják, hogy Svájc teljes mértékben hagyjon fel semlegességével, és csatlakozzon a NATO-hoz, de szorgalmazzák a katonai szövetséggel és az EU-val való szorosabb kapcsolatokat a közös kiképzés, a ballisztikus rakéták elleni védelem, valamint a két- és többoldalú gyakorlatok terén.

A jelentés azt is kéri, hogy a katonai kiadások 2030-ra érjék el a GDP 1 százalékát. Svájc a GDP 0,76 százalékát költi védelemre, ami jóval kevesebb, mint bármelyik NATO-tagországé – kivéve Izlandot, amelynek nincs hadserege.

Bár nem valószínű, hogy Svájcot megszállják, a jelentés szerint az ország már most is hibrid hadviselés célpontja, beleértve a dezinformációt, kémkedést és kibertámadásokat. A szakértők a „globális védelem” felé való elmozdulást javasolják, ami azt jelenti, hogy az egész társadalmat – nem csak a hadsereget – fel kell készíteni egy esetleges konfliktusra.

Nyitás az EU felé, csatlakozás a NATO-hoz

Az elmúlt hónapokban az országot irányító svájci szövetségi tanács jelezte, hogy a biztonság és a védelem terén hajlandó a NATO-hoz és az EU-hoz is közeledni.

Szerdán egy svájci küldöttség Luxemburgba utazott, hogy találkozzon a NATO Támogatási és Beszerzési Ügynökségével (NSPA). A találkozó egyik célja az volt, hogy felmérjék az együttműködési lehetőségeket az ügynökséggel.

A hónap elején a szövetségi tanács emellett jóváhagyta az EU két állandó strukturált együttműködési (PESCO) projektjében való részvételt is: az egyik a katonai mobilitásról szól, amelynek célja a határátlépések megkönnyítése, a másik pedig a kibervédelemről.

Rickli szerint Svájc bizonyítani akarja, hogy kiveszi a részét a feladatokból, ha a semleges országnak katonai segítségre van szüksége az uniós országok vagy a NATO részéről.

– jelentette ki a Genfi Biztonságpolitikai Központ vezetője.