Dörgedelmet zúdított a tagállamokra Brüsszel – most üdítő kivétel vagyunk

Megunta az Európai Bizottság, hogy a tagállamok késlekednek kivitelezni a direktíváit, és csütörtökön egyetlen közleményben zúdította szinte mindannyiukra az ejnyebejnyét és a fenyegetést. A megrovások hosszú listáin Magyarország ezúttal csak egyszer szerepel, igaz, hogy egy szerdai brüsszeli dokumentumban Budapest már külön megkapta a magáét. 

Közleménye szerint a bizottság úgy döntött, 26 tagállamnak küld felszólító levelet – van, aki többet is kap –, amiért a határidőkre nem tájékoztatták Brüsszelt, hogyan teljesítenek öt uniós direktívát az igazságszolgáltatás, a pénzügyi stabilitás, az energia és a környezetvédelem területein. 

Az értesítetteknek két hónapjuk van választ adni, és ha ezt se teszik meg, a bizottság úgy dönthet, indokolással ellátott véleményt (angolul reasoned opinion) küld nekik. A brüsszeli virágnyelven ez már a dörgedelem utáni fokozatot, komoly dörgedelmet jelent, 

A legtöbb ilyen ügyet már a bírósági szakasz előtt intézni szokták, de akad kivétel is: emlékezhetünk például, hogy a nyáron a bizottság 200 millió eurót (80 milliárd forintot) vont el hazánktól egy június 13-án az Európai Bíróságon született ítélet miatt.

A csütörtöki tömeges dörgedelem érdekessége, hogy vannak benne olyan ügyek, amelyek csak egy-két tagállamot érintenek, de olyan is, amelyben Brüsszel a tagállamok kétharmada ellen indít kötelezettségszegési eljárást, sőt olyan is, amelyben szinte az összes ellen. Ebben a legutóbbiban bukkan fel Magyarország neve is.

Brüsszel dörgedelme a következő kötelezettségszegési eljárásokhoz vezet

Itt a lista, ki miért szorul:

• Ausztria és Írország a restrukturálásról és fizetésképtelenségről szóló direktívát nem teljesítette a fizetésképtelenségi eljárásokban használt elektronikus kommunikációt illetően. (Directive on Restructuring and Insolvency – Directive 2019/1023)
•  Spanyolország a szülői szabadság utolsó két hetére járó juttatás szabályozását mulasztotta el a munka és az élet egyensúlyáról szóló direktívának megfelelően. (Work-life Balance Directive 2019/1158.)
• Nem kevesebb, mint 17 ország nem építette be a szabályozásába a vállalati fenntarthatóság jelentéseit szabályozó uniós direktívát (Corporate Sustainability Reporting Directive). Ezek: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Málta, Németország,  Portugália, Románia, Spanyolország és Szlovénia.
• Könnyebb megmondani, ki teljesítette a megújulóenergia-direktíva (Renewable Energy Directive) egyszerűsítésre és az engedélyezés gyorsítására vonatkozó passzusait, mint akik nem: Dánia. A többiek pakkot kapnak Brüsszelből, köztük hazánk is.
• Portugália és Szlovákia azzal húzták ki a gyufát, hogy nem vezették át az elektromos és elektronikus felszerelések bizonyos veszélyes anyagaira vonatkozó direktívákat. 

Látható, nem Magyarország a fekete bárány: a harmadik pontban szereplő 17 ország nem is egyszeres bűnös, az osztrákok és a spanyolok pedig még tripláztak is. Dánia ugyanakkor mintatanulónak bizonyult.