Putyin új „szűzföldprogramot” indít
„Ha én most amerikai, francia, német, holland vagy olasz beruházó lennék, kétszer is meggondolnám, hogy vegyek, béreljek-e még földeket Kelet-Ukrajnában, Szumi vagy Csernyigov, vagy a Dnyeper-torkolat és a Duna-delta közti környéken” – mondta a minap egy tapasztalt blogger Moszkvában. A jó ég tudja, mi van Vlagyimir Putyin fejében, mit akar, meddig megy el (földrajzilag) csapataival, hogy az eddigi 27 százalék – két Magyarországnyi terület – mellé még mekkora földdarabot hasítana ki a katonailag vesztésre álló Ukrajnából – indokolta a sommás véleményt.
Putyin új agrárprogramja – hadiipari felhangokkal
Vlagyimir Putyin elnök a Mezőgazdaságban Aktívak napja alkalmából sugárzott tévébeszédében bejelentette, hogy a megszállt – más perspektívából a visszaszerzett – ukrajnai területeken, a Krímben, a négy, Oroszországba betagosított délkelet-ukrajnai nagymegyében (a luganszki, donyecki, zaporizzsjai és a herszoni oblasztyokban) fokozatosan mindent helyreállítanak, és a hangsúly a mezőgazdaság fejlesztésére helyeződik.
Az orosz elnök valószínűleg nem véletlenül nem beszélt arról, hogy Ukrajna talán legfontosabb nehézipari és hadiipari központja az elcsatolt területeken, a Donyeck-medencében volt
– ami szintén betagozódott az Oroszországi Föderációba. A hadiipari vonalat tovább erősítheti a repülőgép- és harckocsigyártásáról is ismert Harkov esetleges elfoglalása.
Putyin kijelölte az „új területek” helyét is a következő évtizedeket meghatározó gazdaságfejlesztési koncepcióban. Eszerint fokozatosan leépítik az exportban a szénhidrogének, energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) súlyát, és felfejlesztik – mint az „új rend” egyik elemét – Oroszország mint a világ mezőgazdasági ellátója szerepét. Ehhez a klímaváltozás, Szibéria tundráin az örök fagy birodalmának visszaszorulása, újabb hatalmas, mezőgazdasági művelésre alkalmas területeknek a termelésbe való bevonása adja az alapot.
Putyin beszédében megemlítette, hogy az utóbbi évtizedben Oroszországban az agrárszektor termelése 30 százalékkal emelkedett.
Az elnöki internetoldalon közzétett beszédében az orosz elnök a 2030-ig hátralévő hat esztendőben 25 százalékos agrártermelés-növekedést és ennek a kétszeresét kitevő exporttempót szorgalmazott.
Az agrárkérdés az ukránoknak is roppant fontos. Az egyik legkomolyabb és kevésbé politizáló, így a megbízhatóbb források közé sorolt moszkvai gazdasági médium, a Védomosztyi ad hírt róla – az információt a védelmi minisztériumig visszavezetve –, hogy a megszállt kurszki „zsákban” (körülbelül két Budapestnyi, az ukránok által megszállt területről van szó), a kijevi csapatok elhurcolják Ukrajnába az ottani mezőgazdasági gépeket. Amelyekkel nem boldogulnak, azokat pedig felgyújtják. Ukrajna korábban ugyanezzel vádolta az orosz támadókat.
Rossz termés várható Oroszországban
A klímaváltozás globális hatásaira felkészülve Moszkvában modelleket állítottak fel, jelezve, hány milliárd embert érinthetnek majd a következő évek klímaváltozásai, az élelmiszer-termelés korlátozódása Kínában, Indiában, a Közel-Keleten, Afrikában, de még Dél-Amerikában is. Mind Oroszország, mind Ukrajna már az elmúlt években nagy szerepet játszott a világ élelmiszer-ellátásában.
- Három éve már Oroszország volt a világ legnagyobb gabonatermelője, a világ gabonaexportjának 17 százalékát adta.
- Ukrajna részesedése 10 százalék volt az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) adatai szerint.
- Kukoricaexportban Ukrajna vezetett a világkivitel 10 százalékával, míg
- Oroszország részaránya 2 százalék volt.
Idén a helyzet korántsem ilyen rózsás:
a kukoricatermés Oroszországban a nagy nyári szárazság miatt akár 30 százalékkal a tavalyi alatt maradhat.
Oroszország szemestermény-betakarítása 2024-ben a tavalyihoz képest akár 13 százalékkal is kevesebb lehet. Azaz Moszkvának nem csak a külgazdasági erőviszonyok átrendezéséhez van szüksége a jó kukoricatermő délkelet-ukrajnai területekre.
Ukrajna maga is szenved a kettős csapástól, a háború pusztító hatásától, és az agrártermékekkel való ellátás klímaváltozás okozta bizonytalanságai miatt. Körülbelül az ukrán lakosság egynegyede, több mint hétmillió ember súlyosan nélkülözik – írja a Szabad Európa egy ENSZ-jelentést idézve.
Harc a földekért is
Ukrajna területének csaknem háromnegyede alkalmas mezőgazdasági művelésre. A világ szuperminőségű feketeföldjeinek (csernozjom) egynegyede Ukrajnában van. A csernozjom talajok aránya az azovi-tengerparti résztől a Duna-deltáig húzódó, 100-200 kilométeres sávban a legnagyobb.
A legjobb minőségű ukrán termőföldeket nyugati nagy agrárvállalatok, befektetők bérlik, vagy strómanok útján szerzik meg.
(A törvények nem engedélyezik külföldieknek a földvásárlást). Az ukrán termőföldekért évtizedek óta folyik a harc a nyugati és az oroszországi nagybefektetők, oligarchák között. Az EU teljes termőterületének az egyharmadát kiteszik Ukrajna művelésbe vont földjei (azaz Kijev EU-tagsága teljesen felboríthatja a CAP-ot, a mezőgazdasági támogatási rendszert).
Részvénypiac: itt a 14 millió daytrader országa, ész nélkül tőzsdéznek a lakáshitelekből – életveszélyes a helyzet, hatalmas bukás lehet a vége
