Bajban a bíróság, amit feltankoltak pénzzel, mielőtt elítélte Putyint

Amikor másfél éve az orosz elnök Vlagyimir Putyin ellen adott ki elfogató parancsot, a nyugati szövetségi rendszerben még szinte egységes támogatással találkozott a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntése, némi hümmögés mellett. A minapi hasonló ítélet Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök ellen egyértelműen megosztja még a nyugati világot is, súlyos csapást mérve az ICC múgy sem globális kiterjedésű tekintélyére. De ki adja a pénzt az ICC működéséhez, és milyen morált – vagy kritikusai szerint politikát – képvisel jogi eszközökkel?

A második világháborút követő békerendszer, a Szovjetunió bukását követő egyezmények és az európai politikai vezetők bölcsessége nem voltak képesek megelőzni előbb a jugoszláv háborúkat, majd a Kreml orosz annexióját és legutóbb az ukrajnai háborút.     

Az ICC létrehozása viszonylag friss fejlemény (2002-ben történt, és Magyarország a régiónkból az elsők között csatlakozott hozzá), és gyors eróziója a példa, miképpen ejtik rabul politikai részérdekek a sok pénzen és nagy garral működtetett nemzetközi intézményrendszer egy illusztris tagját, amelynek egy globális morál igazságszolgáltatási védelme volna a feladata.

A Netanjáhú elleni döntés következménye: Donald Trump, akit januárban iktatnak be amerikai elnöknek, személyes szankciókat róhat ki a bíróságra és tagjaira. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a „szégyenletes” elfogató parancsra fittyet hányva látogatásra hívta meg Netanjáhút, amit az izraeli kormányfő el is fogadott. 

Ebben az ügyben Magyarország, illetve Netanjáhú mellé állt az antiszemitizmus vádjának felröppenésekor hagyományosan érzékeny Németország is, és kételyeit fejezte ki Antonio Tajani olasz külügyminiszter is. Európában nem minden politikai vezető tett így, és az ügy további terhet pakol a Trumppal való amúgy sem felhőtlen viszonyukra, miközben a régi-új elnök tervezett új vámjai Európát is elérhetik, követelése a NATO-szövetségesek felfegyverkezésére pedig már el is érték.

– foglalta össze a brit Financial Times Gideon Rachman külpolitikai főpublicista a Financial Times ezekben a napokban egyik legolvasottabb cikkében. 

A Nemzetközi Büntetőbíróság, a pénz, Putyin és Netanjáhú

Statútuma szerint az ICC – amelynek 124 tagja van – két fő forrásból kapja a pénzt: 

1. az Egyesült Nemzetek Szervezete,
2.  illetve kormányok, nemzetközi szervezetek, egyének, vállalatok és egyéb entitások önkéntes hozzájárulásaiból.

A bíróság éves büdzséjét 2022 végén – amikor már folyt az orosz–ukrán háború – hirtelen 21 százalékkal megemelték, 187 millió euróra (77 milliárd forintra), néhány hónappal azelőtt, hogy a múlt hétig legemlékezetesebb ítéletében 2023 márciusában az ICC elfogató parancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen. A 2023-as költségvetés közgyűlési előadója, Peter Lewis, ezzel indokolta a kiadásemelést: a bíróságra példátlan mennyiségű és bonyolultságú munka vár, három tárgyalóteremben folyik párhuzamosan az ítélkezés, hat ügy van tárgyalási és tárgyalás előtti szakaszban, öt ügyet újratárgyalnak, és legalább tíz ügyben folytatnak vizsgálatot.

Az ICC eddig csak afrikai hadurakat ítélt el 

Az ICC tagjainak egyharmada európai, utánuk a legnagyobb földrajzi csoport 33 taggal Afrika, és, tekintve a kontinens zűrzavaros és véres múlt évtizedeit, ebben a relációban akár még működőnek is lehetett mondani azt az imidzset, hogy a hágai testület egyfajta nyugati jogállami morált közvetít és támogat.

A bíróság honlapja szerint – foglalta össze a Reuters – eddig 32 ügyük volt, egyes esetekben több gyanúsítottal. A bírák legalább 56 elfogatási parancsot adtak ki, 21 embert tartottak ténylegesen fogva, legalább 20 szabadlábon maradt, hét ember ellen haláluk miatt kellett ejteni a vádat. A tárgyalótermekben 11 elítélő és négy felmentő ítélet született, az előbbiek közül csak hat volt háborús vagy emberiség elleni bűntett. A hat elítélt mind afrikai milíciavezető volt, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Maliból és Ugandából, a kiszabott büntetés 9–30 év börtön volt.

Putyin ügye már sokak szerint politikai beavatkozás volt

Az afrikai hadurak ügyei nem okoztak különösebb felzúdulást, a politikai beavatkozás vádjai először a Putyinnal szembeni döntés után kezdtek el potyorászni a hágai székházra, hogy Netanjáhú esetében aztán trópusi záporrá dúsuljanak. Ebben a két ügyben már komoly világpolitikai ütközésekbe tolta bele morális és jogi autoritását az ICC, amit természetesen menten megkérdőjeleztek az ellenérdekeltek, vagy akár a szemlélődők, mint nem odavalót.

Ezen a ponton elkerülhetetlen kitérni rá: amint a globális intézményeknek általában, az ICC-nek sincs valójában globális lefedettsége, globális tekintélye pedig a vitákban morzsolódva még kevésbé.

Tagja 124 van, miközben a ENSZ-nek 193, de ennél fontosabb: nem tagja sem az Egyesült Államok (amely sok egyéb intézmény és egyezmény esetében sem vállal nemzetközi béklyókat), sem Kína, sem India, sem Oroszország. Az utóbbi elleni szankciókat sem támogatta az USA vezette nyugati szövetségi rendszeren kívüli világ, így a Putyin elleni döntés ott is aláássa az ICC tekintélyét, ahol egyáltalán volt. A maradékot pedig eleve nem is érdekli.

A Putyin elleni döntéshez ők voltak a szponzorok

Külön elemzést érdemelne, milyen háttérmechanizmus határozza meg az ICC-t finanszírozó ENSZ politikai beavatkozásait. Önmagában érdekes helyzetet jelent, hogy az ICC finanszírozásába tulajdonképp bárki beszállhat, akinek elfogadják a pénzét és a szakembereit. A friss izraeli ügyben nem sikerült listát találni a finanszírozókról-támogatókról, de Putyin ügyében fellelhető volt. Beletekintve ki-ki döntse el, ilyen indulás után mekkora esélye volt nem politikai, hanem jogi döntés megszületésének.

A London Politica kutatóintézet listája:

• Ausztria 100 ezer euró, egy szakértő és adatfeldolgozó szoftver.
• Egy team a Kanadai Királyi Lovasrendőrségtől.
• Csehország a bizonyítékok összegyűjtését koordinálta.
• Dánia: százezer dollár. Emellett további baráti támogatásokat fogtak össze Albániából, Kolumbiából, a Marsall-szigetekről, Hollandiából és Ukrajnából.
• Az Európai Unió 7,5 millió eurót adott ukrán ügyészek kiképzéséhez feltételezett háborús bűnök vizsgálatára.
• A Eurojust (az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége) keretében észt, lett litván, lengyel, szlovák és ukrán tagokból állt fel vizsgálóbizottság. Litvánia százezer eurót is ígért.
• Franciaország: 500 ezer euró, két bíró, 10 vizsgáló.
• Németország, Hollandia, Svédország: együtt 2,7 millió euró.
• Írország: 3 millió euró, ezt 150 ezerről tornázták fel.
• Norvégia: logisztikai segítség. 
• Spanyolország: mintegy nyolcvan szakértő, köztük 29 orvos.
• Svájc három szakértőt finanszírozott.
• Az Egyesült Királyság és Észak-Írország egymillió font sterling, jogi és rendőrségi specialisták egy teamje.

Az ICC büdzséje idén is a tavaly megemelt összeg maradt. Megéri-e a sok pénzt, a szponzorok majd eldöntik. Van, aki tapsol, és van, aki nem. Iustitia pedig hallgat.