A bécsi elsősök fele nem beszél németül – befuccsolt Ausztria migrációs modellje

Miközben Magyarországra súlyos pénzbüntetést ró ki Brüsszel a tömeges migráció ellenzése miatt, friss osztrák statisztikák nyújtanak bizonyságot rá, hogy migránsokkal feltölteni az üres európai álláshelyeket hiú remény. 

Az ellentmondás tovább feszül, holott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újraválasztott elnöke az Európai Unió megrendült versenyképességének helyreállítását helyezte új ciklusa célkitűzéseinek központjába. Az év végén kifutó magyar EU-elnökségnek is fókusza a probléma, de a megoldásokról jelentős véleménykülönbségek rajzolódtak ki Budapest és Brüsszel közt a migráció és a geopolitika területén is.

Ha  versenyképességét sem tovább rontva Európa munkaerőhiányát más kultúrkörből érkező, más nyelvű bevándorlók tömegeit belátható időn belül integrálva oldaná meg, annak legalább három feltétele van:

• Sikerül őket megtanítani a helyi nyelvre és a boldoguláshoz és a konfliktusok elkerüléséhez szükséges szintig a helyi kultúrára.
• Sikerül őket átképezni, illetve kiképezni a helyi oktatási rendszer segítségével.
• A képzést kapók – a szociális rendszer terhelése helyett – el is helyezkednek, mégpedig olyan álláshelyeken, ahol szükség is van rájuk, és képzettségi szintjükkel legalább nem rontják, hanem lehetőleg javítják a versenyképességet. (A versenyképességi problémák alapművének tekintett őszi Draghi-jelentésben – írta korábban a Világgazdaság – összesen ötször szerepel a „demográfia” szó, miközben a „technológia” több százszor.)

A Kronen Zeitung (Krone) cikke arra mutat rá, hogy a jelentős bevándorlótömegeket befogadó Ausztriában – ahonnan a magyar határkerítés építésekor precedens nélküli élességű kritikák sújtották Budapestet – ezek a feltételek nem teljesülnek.

Migráció: jó lenne, de igencsak rosszul sült el

Ausztria munkaerőpiacának szüksége van bevándorlókra – indít az osztrák lap. Csakhogy az adatok jelenleg azt mutatják, hogy egyértelműen a rossz irányba haladtunk az elmúlt években – folytatja.

Miközben állások üresek, az 1,99 milliós Bécsben 155 ezer ember van munka nélkül, vagy részesül képzésben. Háromnegyedük migrációs hátterű. A főváros általános iskoláiban minden második elsős nem beszél németül, és hasonló robbanással szembesülnek az osztrák tartományok is. 

A múlt évben – folytatja a lap – 86 400 menekült kapott szociális segélyt vagy támogatást, majdnem háromnegyedük Bécsben. A menekültek jó része a nagyvárosban köt ki, ahol már vannak közösségeik, barátaik, esetleg családtagjaik, akik segítséget tudnak nyújtani – magyarázza az osztrák munkaerőpiaci szolgálat (AMS), az idézett adatok forrása. 

Bár az oktatásra és a nyelvtanításra hatalmas erőforrásokat fordítanak, az eredmények kiábrándítók. Az oktatási rendszer túlterhelt, a szociális kiadások szárnyalnak, a munkanélküliség meg növekszik. Az AMS arról számol be a Krone megszerezte belső prezentációiban, hogy „problémák adódnak a célok elérésével”.

A rendszer száz sebből vérzik.

Leomló sarokkő Bécsben: a migránsok oktatása

A feltűnő példa: a bécsi iskolákban majdnem 16 ezer gyerek nem is képes követni az órákat, mert nem tudnak eléggé németül. Különösen drámai a helyzet az általános iskolában, amit külön kiemel az a tény, hogy ezeknek a gyerekeknek a kétharmada már Ausztriában született. A baj már az óvodában kezdődik, aztán végigkíséri a tanulást. A „fatális spirál”: kevés oktatás – kevés munkalehetőség – segélyfüggőség. 

Az AMS külön évi 20 millió eurót (8,3 milliárd forintot) költ a migráns fiatalok felzárkóztatására indított programra, amihez Bécs város még 20 milliót tesz hozzá. Ebből négyezer fiatalt képeznek évente, csakhogy évente egyötödük lemorzsolódik. Ezzel nincs vége: a végzőknek csak negyede talál munkát a statisztika szerint. A többieket megint tovább kell képezni, vagy a szociális rendszerre bízni. Arányosan sokszorta több menekültet kell a munkára alkalmassá tevő képzésben részesíteni, mint osztrákot. 

Ausztria migrációs modellje: írni sem tudnak, nemhogy nyelvet tanulni

Mindez nem elég. A költségvetési megszorítások elérték az AMS-t is, novembertől már nem lehet a nyelvi kurzusokat sokszor ismételni, azokra koncentrálnak, akik tényleg meg akarnak tanulni németül, miután kudarcot vallottak a korábbi erőfeszítések a nyelvi készség javítására. A pénz kevesebb, az újabb menekültek pedig csak egyre jönnek és jönnek. Az igazság, hogy sokuk esetében eleve hiú a próbálkozás. A Krone szép megfogalmazásában: sem a nyelvi, sem az iskolai előfeltételek nem adottak a kurzusokhoz. De kimondja a lap nyersen is: az érkezők majdnem fele írástudatlan – mutatják ki az AMS-dokumentumok.

Az ausztriai integrációs politika kudarcára rámutat: a bécsi adatok szerint a migráns hátterű fiatalok 28 százaléka nem vesz részt képzésben, és nem is dolgozik. Az osztrákok esetében ez a szám a 11 százalékot sem éri el. Ezeknek a gyakran nyelvi nehézségekkel küzdő és képzetlen fiataloknak az elhelyezkedési esélyei igen gyengék. 

Az integráció „alig lehetséges és ritkán kívánt”

A menekült vagy helyettesítő védelemre jogosult munkanélküliek vagy képzésben részesülők majdnem háromnegyede a fővárosban él. Nem csoda, hogy a szociális segélyek és támogatások 72 százalékát a bevándorlók körében népszerű Bécsben fizetik ki Ausztriában. 

Az AMS kommentárja: