Mark Zuckerberg régóta támogatja a Meta Platforms Inc. nyílt forráskódú mesterségesintelligencia- (MI-) szoftver megközelítését – amely lehetővé teszi más vállalatok számára, hogy hozzáférjenek a technológiájához, és tovább építsék azt –, mondván, hogy az amerikai modell az új termékek alapjaként kulcsfontosságú az Egyesült Államok biztonsága és az Kínával szembeni MIdominanciája szempontjából.
Most viszont a DeepSeek, a korszerű kínai mesterségesintelligencia-modell megjelenése nyomáspróbára teszi Zuckerberg stratégiáját, és veszélyezteti az Egyesült Államok saját maga által előállított eddigi előnyét – mutat rá tudosításában a Bloomberg hírügynökség. A kínai startup azt állítja, hogy technológiája az amerikai riválisok költségeinek és számítási teljesítményének töredékét használja fel, és nyílt forráskódú alternatívát kínál a Meta’s Llamával és más USA-ban gyártott modellekkel szemben.
A Kínához fűződő kapcsolatai miatt felmerülő bizonytalanságok ellenére, a Meta vezérigazgatója egy januári podcastban a DeepSeeket „nagyon fejlett modellként” dicsérte, amely „nagyon jó munkát végez”. Ezt az érzést a héten az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman is megismételte, aki szerint „üdítő, hogy van egy új versenytársunk”, valamint Donald Trump amerikai elnök, aki hétfőn azt mondta, hogy a DeepSeek gyorsabb, kevésbé költséges módszereit „pozitívumnak, előnynek” tekinti – mutatott rá a Bloomberg.
De a dicséretek mögött Washington, a Wall Street és a Szilícium-völgy egybehangzóan úgy tekint a DeepSeekre, mint a Meta Llama kulcsfontosságú versenytársára. A DeepSeek „ébresztőnek kell lennie iparágaink számára, hogy lézerfókuszúan kell versenyeznünk a győzelemért” – tette hozzá Trump hétfőn.
A Meta és Zuckerberg a technológiai ipar leghangosabb támogatói a nyílt forráskódú megoldásoknak, azzal érvelve, hogy az ilyen fejlett technológiák szabad hozzáférhetővé tétele az egész iparágat felgyorsítja, mivel a vállalatok egymás munkájára tudnak építeni. Figyelmeztettek arra is, hogy a kínai riválisok ugyanezt teszik.
„Ez egy hatalmas geopolitikai verseny, és Kína nagyon keményen küzd” – mondta Zuckerberg a mesterséges intelligenciáról ebben a hónapban a már idézett, a The Joe Rogan Experience című podcastműsorban. „Ha kell egy nyílt forráskódú modell, amit mindenki használ, akkor azt szeretnénk, ha az egy amerikai modell lenne”.
A Meta nagyon szeretné maga ezt a modellt biztosítani, mivel a legnagyobb technológiai vállalatok közül a legnagyobb befektetője a nyílt forráskódú technológiáknak – mondta Luke Sernau, a Google DeepMind munkatársa, aki korábban a Metánál dolgozott.
„Az ösztönzésük része volt, hogy az ökoszisztémát magukénak tudhassák – mondta Sernau. – A DeepSeek mindezt megkérdőjelezi.”
Bár több Wall Street-i elemző hétfőn azt sugallta, hogy a DeepSeek innovációja azt jelzi, hogy a Meta lemaradt az AI-versenyben, a Meta részvényei hétfőn 1,9 százalékkal emelkedtek, még akkor is, amikor az amerikai és európai technológiai részvények együttesen közel 1000 milliárd dollár értéket veszítettek. A befektetők talán inkább Zuckerberg kijelentésére összpontosítanak, miszerint hajlandó agresszívan tőkét bevetni az AI-verseny megnyerése érdekében.
Január 24-én bejelentette, hogy a vállalat 2025-ben akár 65 milliárd dollárt kíván fektetni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos projektekbe, így az idei évre tervezett tőkekiadások több mint kétszerese a 2023-as évinek. A Meta várhatóan szerdán, a negyedik negyedévi eredményekről szóló jelentésében további részleteket közöl majd a jövőbeli AI-erőfeszítéseiről. A részvények kedden tovább drágultak a New York-i tőzsdén.
Hogy jobban megértse a versenytársakat, a Meta létrehozott egy belső csapatot, amelynek feladata a DeepSeek elemzése, beleértve azt is, hogy hogyan épült fel és mire képes – ezt a stratégiát már más nagy AI-riválisok, például az OpenAI GPT-4 és a Google Gemini esetében is alkalmazta, az ügyet jól ismerő személyek szerint, akik kérték, hogy ne nevezzék meg őket, amikor a vállalat belső erőfeszítéseiről beszéltek. A kínai modell tanulmányozása – amelyet olcsóbb és kisebb teljesítményű csipekkel képeztek ki, mint amilyeneket az amerikai vállalatok felhalmoznak – csökkentheti a Meta saját kutatási és fejlesztési költségeit – mondták az emberek.
„Ha valamit tudunk a Metáról, akkor az egy elég jó másoló. Lemásolnak néhányat a DeepSeek által használt technikák közül, és ezzel csökkentik a saját költségeiket” – mondta Ahmed Khan, a Morningstar technológiai részvényelemzője egy interjúban. „A Meta egy kicsit le lesz maradva, amikor kiadja az új modelljét, de egy éven belül be fogják tudni hozni a lemaradást azzal, hogy felhasználják azt, amit a DeepSeek tett a teljesítményének javítására.”
A DeepSeek felemelkedése az AI-ipar egyik legnagyobb vitáját hangsúlyozza: A technológiai vállalatoknak nyílt forráskódúvá kell-e tenniük technológiájukat?
„A nyílt forráskódú modellek jelentős változást hoznak az iparágban, és ez mindenki számára elérhetővé teszi az AI előnyeit” – mondta Jon Carvill, a Meta szóvivője egy e-mailben küldött nyilatkozatban, hozzátéve, hogy a Meta azt szeretné, ha az USA határozná meg a globális AI-szabványt, nem pedig Kína. Bár mind a Meta, mind a DeepSeek modelljeiből származó egyes információk nyilvánosak, egyik vállalat sem hozza nyilvánosságra a modellképzéshez használt adatkészleteket.
A technológia megnyitásának ellenzői azt állítják, hogy ez nem pusztán gazdasági szempontból előnyös lehet Amerika ellenfeleinek, különösen Kínának. Vinod Khosla kockázati tőkebefektető tavaly májusban azt mondta, hogy a Meta döntése a Llama-modellek nyílt forráskódúvá tételéről „nemzetbiztonsági kockázatot” jelent, mivel a kínai technológiai vállalatok számára előnyös lehet.
Lehetséges, hogy a DeepSeek részben a Meta és más AI-vállalatok által már elvégzett munkának köszönhetően érte el a saját fejlesztéseit. A Meta vezető mesterséges intelligencia kutatója, Yann LeCun egy január 24-i bejegyzésében erre utalt. LeCun szerint ez a nyílt forráskódú technológia célja.
„A DeepSeek profitált a nyílt kutatásból és a nyílt forráskódból”, többek között a Metából – tette közzé a vállalat közösségi médiaplatformján, a Threadsen. „Új ötletekkel álltak elő, és mások munkájára építettek. Mivel a munkájuk nyilvános és nyílt forráskódú, mindenki profitálhat belőle. Ez a nyílt kutatás és a nyílt forráskód ereje.”
A nyílt forráskóddal kapcsolatos kérdéseket még nem sikerült rendezni, sőt, a politika oldaláról még nem is foglalkoztak velük. A Biden-kormányzat igyekezett védekezni a mesterséges intelligencia káros felhasználása ellen, különösen a külföldi ellenfelek részéről. Októberben arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia véletlen vagy szándékos visszaélése világszerte erősítheti a tekintélyelvűséget, elősegítheti az emberi jogok megsértését és elveszítheti az USA versenyelőnyét. Trump, aki beiktatásának napján elvetette Biden AI-rendeletét, a múlt héten egy ügynökségközi csoportot hívott össze, hogy dolgozzon ki új politikát az USA AI-dominanciájának biztosítása érdekében.
Jaime Yassif, a Nuclear Threat Initiative nonprofit szervezet alelnöke optimistán nyilatkozott arról, hogy az új kormányzat megtalálja az egyensúlyt az olyan mesterségesintelligencia-modellek, mint a Meta, nyílt forráskódú Llama, fejlesztése és a fenyegetések elhárítása között. „Vannak kompromisszumok a nyílt forráskódú modellekből származó előnyök és néhány nemzetbiztonsági kockázat, különösen a nukleáris, vegyi és biológiai kockázatok között” – mondta. „Ezek a dolgok vitában állnak egymással.”
Zuckerberg maga is elismerte, hogy a Meta nyílt forráskódú megközelítése előnyös lehet a kínai riválisoknak. A vállalat hivatalosan blokkolja a Llamához való hozzáférést Kínában földrajzi alapon, bár lehetetlen teljesen megakadályozni, hogy a kínai fejlesztők más forrásokon keresztül hozzáférjenek a modelljeihez, mivel a technológia nyíltan elérhető. Egy tavaly nyári interjúban Zuckerberg azt mondta, hogy még ha a vállalat megpróbálná is szabadalmaztatni a technológiáját, nem valószínű, hogy a Meta képes lenne „megakadályozni, hogy bárhogyan is ellopják”. Úgy vélte, hogy számára ez a kompromisszum megérte. „Úgy gondolom, hogy ha mindent lezárnánk, az hátráltatna minket, és valószínűbbé tenné, hogy nem leszünk vezető szerepben” – mondta.
„A Meta jobb helyzetben van a mesterséges intelligencia terén, mint a Microsoft, és a DeepSeek sikere igazolja nyílt forráskódú stratégiáját” – mondta Gene Munster, a Deepwater Asset Management társalapítója és ügyvezető partnere. A Microsoft elmúlt két jelentése csalódást okozott, és a kiadásait is górcső alá vették, különösen amiatt, mert a mesterséges intelligencia szolgáltatásai csak korlátozottan terjedtek el. Ezzel szemben a Meta az elmúlt negyedévben azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia pozitív hatással van a munkájuk szinte minden területére, ami hozzájárul ahhoz a piaci nézethez, hogy a cég kiadásainak növelése a saját stratégiájába vetett hit jele és nem az új versenytárs megjelenésétől való félelem mozgatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.