Brüsszeli drogháború: az enyhe határvédelem és a dúsgazdag dílerek bűnbarlanggá változtatták az EU fővárosát

Ine Van Wymersch kábítószerügyi biztos riadót fújt, és országos összefogást, valamint nemzetközi támogatást kért a Belgiumot elárasztó drogok megfékezéséhez és a brüsszeli bandaháborúk lezárásához, miután az Európai Unió nem hivatalos fővárosában sosem látott erőszakhullám tombol.

Az elmúlt három napban négy lövöldözés rázta meg a belga fővárost, a csúcspont az Anderlechtben elkövetett péntek hajnali halálos támadás volt. Bár a nyomozás még folyik, a hatóságok a vérontást a nagy fegyverekkel rendelkező rivális drogbandák közötti területi háborúknak tulajdonítják.

– közölte Van Wymersch a Politicóval.

A biztos szerint Belgiumban a koronavírus-járvány vége óta a bandák által elkövetett erőszak sokkal hangsúlyosabbá vált az utcákon, amit ő annak tulajdonít, hogy a drogkereskedők megváltoztatták elsődleges termékvonalukat.

„A kokain bevezetésével sokkal több pénzről van szó. És ezzel a pénzzel több embert tudnak alkalmazni, hogy dolgozzanak nekik, de nehézfegyvereket is tudnak vásárolni, ahogyan itt is tették” – magyarázta, hozzátéve, hogy az extra pénzbeli ösztönzők miatt veszélyesebbé válik a terület

„Mert egy-egy hotspoton – egy eladási ponton – napi 50 ezer eurót keresnek. Szóval ezért érdemes harcolni” – tette hozzá.

Brüsszel a saját főztjét nyelte félre

A közelmúltbeli erőszakhullám szerdán kora reggel kezdődött, amikor két maszkos férfi Kalasnyikov típusú fegyverekkel lövöldözött az Anderlechtben található Clemenceau metróállomás előtt. Csütörtök reggel két további lövöldözés történt – az első a Saint-Josse térségében, az európai negyed közelében, a második pedig ismét a Clemenceau-nál –, összesen három ember megsérült.

Az incidenseket követően Philippe Close, Brüsszel polgármestere csütörtök délután sürgős megbeszélést hívott össze a város különböző településeinek polgármestereivel, hogy megvitassák a biztonsági aggályokat és egyeztessenek a brüsszeli ügyészséggel.

A probléma okai azonban egyértelműek, és már a rendvédelmi szervek is nyíltan beszélnek arról, hogy a drogháborút a gyenge brüsszeli vezetés okozta, amely

• lehetővé tette a tömeges migrációt;
• megnehezítette a tagállamok határvédelmét;
• kesztyűs kézzel bánt az ember- és drogcsempészekkel;
• és nem szabott ki megfelelő büntetéseket az erőszakos elkövetőkre.

Brüsszel a saját politikája Petri-csészéjévé vált, és ahelyett, hogy őszinte párbeszédet folytatnának a probléma gyökereiről, abba bíznak, hogy a nemzetközi segítség és a keményen dolgozó rendfenntartók majd megoldják helyettük a drogháborút.