Vámháború: Macron elővenné az EU csodafegyverét Trump ellen

Franciaország azt szeretné, hogy az Európai Unió fontolja meg annak a lehetőségét, hogy első ízben alkalmazza a legerősebb megtorló intézkedését az Amerikai Egyesült Államokkal szemben, amennyiben Donald Trump elnök a vámokkal akarja tisztességtelen politikai változtatásokra kényszeríteni az EU-t. A vámháború újabb szakaszba léphet.

A Bloomberg cikke szerint Franciaország is csatlakozott az uniós országok azon csoportjához, amely úgy gondolja, hogy az úgynevezett kényszerítés elleni eszköznek napirenden kell lennie, még akkor is, ha értelemszerűen nem ez a preferált lépés.

Eszkalálódik a vámháború

Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy már április 2-án átfogó vámokat vet ki globális partnereire. Trump úgy nyilatkozott erről, hogy a vámok az általa tisztességtelennek tartott nem vámjellegű akadályokat fogják orvosolni, többek között azt is, hogy az országok hogyan szedik be az adókat, beleértve az uniós hozzáadottérték-adót is. Az Európai Unió álláspontja szerint a hozzáadottérték-adó igazságos, megkülönböztetéstől mentes adó, amely egyformán vonatkozik a unión belülről származó és az importált árukra.

A számos feltételhez és lépéshez kötött kényszerítés elleni eszköz lehetővé tenné az EU számára, hogy a válaszlépések széles körét alkalmazza Amerikával szemben, beleértve a kereskedelemhez és a szolgáltatásokhoz, valamint bizonyos szellemi tulajdonjogokhoz és a közbeszerzésekhez való hozzáférés korlátozását.

Az Európai Uniónak és tagállamainak a gazdasági kényszerítéssel szembeni védelméről szóló EU 2023/2675 rendelet 2023. december 27-én lépett hatályba, de még egyszer sem alkalmazták. Esetleges bevetése azt követően került terítékre, hogy Donald Trump március elején az acél- és alumíniumimportra kivetett 25 százalékos vámmal fokozta a globális kereskedelmi háborút, ami arra késztette az EU-t, hogy saját megtorló vámokat jelentsen be akár 26 milliárd euró értékű, politikailag érzékeny amerikai árura.

A Bloomberg forrásai szerint eszköz alkalmazásáról szóló megbeszélések még gyerekcipőben járnak, ugyanis az Európai Uniónak előbb látnia kell az, hogy az Egyesült Államok milyen vámokat jelent be április 2-án, és hogy erre válaszul alkalmazható-e a kényszerítés elleni eszköz. Az EU kereskedelmi vezetője, Maros Sefcovic szerdán azt mondta, hogy egyelőre nem tudnak részleteket az új amerikai vámokról.

„Folyamatos tárgyalásokat folytatunk az amerikai kormányzattal ebben a kérdésben, és megerősíthetem, hogy az első ellenvámintézkedések hatályba lépésének időzítését módosítottuk, ez azonban nem változtat az intézkedéseink hatásán” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, annak kapcsán, hogy az Európai Unió elhalasztja az Egyesült Államokra kivetett vámok bevezetését.

Von der Leyen és kabinetfőnöke eddig sikertelenül próbáltak közvetlenül tárgyalni Trumppal. Az amerikai elnök korábban többször is élesen bírálta az Európai Uniót, azzal támadva, hogy az azért jött létre, hogy kiszúrjon az Egyesült Államokkal.

Mi is az a kényszerítés elleni eszköz?

Az erről szóló rendelet szerint a kényszerítés elleni eszközt elsősorban arra tervezték, hogy elrettentsen, és szükség esetén reagáljon az olyan harmadik országok szándékos kényszerítő intézkedéseire, amelyek a kereskedelmi intézkedéseket arra használják, hogy nyomást gyakoroljanak a blokk vagy az egyes tagállamok szuverén politikai döntéseire. Az ellenintézkedéseket csak végső esetben lehet alkalmazni, és azoknak arányban kell állniuk a kár mértékével.

Az eszközt az Európai Unió azon erőfeszítésének részeként hozták létre, hogy megerősítse gazdasági- és kereskedelmi erejét, miután

• az Egyesült Államok az első Trump-adminisztráció idején vámokat vetett ki a EU exportjára.
• Szintén szerepet játszott a rendelet megalkotásában Kína azon döntése, hogy korlátozásokat vezetett be a Litvániából származó árukra, miután a balti állam szorosabbra fűzte kereskedelmi kapcsolatait Tajvannal.

A kényszerítés elleni eszköz használatát az Európai Bizottság javasolhatja, de ezt követően a tagállamok feladata eldönteni, hogy fennáll-e a kényszerítés, és be kell e vetni az eszközt. Az eljárás során az EU-nak a megoldás megtalálása érdekében konzultálnia kell a kényszerítő féllel, és együttműködhet a hasonló nyomásgyakorlással szembesülő, hasonlóan gondolkodó partnerekkel is.