Parajdi sóbánya: minden megoldódhat, már készülnek az újranyitásra
Súlyos környezeti károkhoz vezetett a parajdi sóbánya melletti földmozgás és a sós víz patakba jutása. A helyreállítási munkák már zajlanak, miközben egy új turisztikai és kitermelési részleg kialakítása is felmerült megoldási lehetőségként.
A Székelyhon értesülései szerint a parajdi sóbányánál bekövetkezett földmozgások következtében sós víz tört a felszínre, amely a Korond-patakba jutva jelentős mennyiségű hal pusztulását okozta, és továbbterjedve megnövelte a Kis-Küküllő sókoncentrációját is.
A vízügyi hatóságok gyors beavatkozása révén a környező tározókból – például a bözödi és a zetelaki víztározóból – nagy mennyiségű vizet engedtek le, hogy hígítsák a folyók vizét, különösen azokban a szakaszokban, ahol ivóvíz-vételezés is történik.
A bánya térségében újabb kisebb beomlások is történtek, de a hatóságok szerint ezek nem indokolják újabb evakuálási vagy biztonsági intézkedések bevezetését. A kivitelező jelenleg két fő munkafázison dolgozik: egy műszaki út kiépítésén, amely megkönnyíti a csővezetékekhez való hozzáférést, valamint a Korond-patak ideiglenes elterelésén, amely mérsékelné a sós víz bejutását a természetes vízfolyásba.
A bánya belsejében jelenleg rendkívül magas, literenként 300 grammos sókoncentrációt mérnek, míg a patak vizében 30 gramm körüli értékeket rögzítettek. A hatóságok és a kivitelezők ezért két nagy teljesítményű pumpát is bevetnének, amelyek segítségével a patak vizét ideiglenesen más mederbe terelnék, majd lentebbi szakaszon visszavezetnék a természetes folyásba, hogy elkerüljék a további sószennyezést.
A parajdi sóbánya jövője a tét
A Krónika Online kérdéseire reagálva a Salrom sótársaság és az Európai Sótermelők Szövetsége két fő lehetőséget vázolt fel:
- az egyik szerint a régi bánya belső tereit kövekkel és ballaszttal töltenék fel, és a járatokat betonnal zárnák le. Ez azonban hosszadalmas és költséges megoldás, mivel csak az anyagigény elérné az 1,8 millió tonnát.
- A másik, gyorsabban kivitelezhető megoldás szerint két új bányarészt nyitnának: egyet ipari kitermelésre, egy másikat turisztikai célokra, külön bejáratokkal. A munkálatok az ásás megkezdésétől számítva akár másfél év alatt is befejeződhetnének.
A helyi gazdaság számára is fontos kérdés a bánya jövője, mivel Parajd egyik fő bevételi forrása a sóturizmus. A gazdasági minisztérium de minimis támogatásokkal segítené a bajba jutott vállalkozásokat, míg a Salrom felajánlotta, hogy a korábban a turisztikai bányarészlegben működő cégek bérleti díj nélkül áttehetik tevékenységüket az ország más sóbányáiba.
A prefektúra tájékoztatása szerint a helyzet állandó megfigyelés alatt áll, és az érintett hatóságok – köztük a katasztrófavédelem és a vízügy – összehangoltan dolgoznak a környezeti károk csökkentésén és a jövőbeli kockázatok minimalizálásán. A döntéshozók előtt pedig most az áll, hogy rövid távú stabilizációs beavatkozások mellett hosszabb távú, stratégiai irányt is válasszanak a bánya jövőjére vonatkozóan.
A parajdi sóbánya katasztrófája messzemenő problémára mutat rá
A parajdi sóbánya katasztrófája nemcsak helyi ügy, hanem intő jel Európa számára . A Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint ha az Európai Unió kohéziós politikája nem veszi figyelembe a nemzeti régiók kulturális és gazdasági sajátosságait, akkor nemcsak anyagi javakat, hanem identitást is veszítünk. Ennek a parajdi sóbánya tragédiája ékes példája.
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
