Parajdi sóbánya: minden megoldódhat, már készülnek az újranyitásra
Súlyos környezeti károkhoz vezetett a parajdi sóbánya melletti földmozgás és a sós víz patakba jutása. A helyreállítási munkák már zajlanak, miközben egy új turisztikai és kitermelési részleg kialakítása is felmerült megoldási lehetőségként.
A Székelyhon értesülései szerint a parajdi sóbányánál bekövetkezett földmozgások következtében sós víz tört a felszínre, amely a Korond-patakba jutva jelentős mennyiségű hal pusztulását okozta, és továbbterjedve megnövelte a Kis-Küküllő sókoncentrációját is.
A vízügyi hatóságok gyors beavatkozása révén a környező tározókból – például a bözödi és a zetelaki víztározóból – nagy mennyiségű vizet engedtek le, hogy hígítsák a folyók vizét, különösen azokban a szakaszokban, ahol ivóvíz-vételezés is történik.
A bánya térségében újabb kisebb beomlások is történtek, de a hatóságok szerint ezek nem indokolják újabb evakuálási vagy biztonsági intézkedések bevezetését. A kivitelező jelenleg két fő munkafázison dolgozik: egy műszaki út kiépítésén, amely megkönnyíti a csővezetékekhez való hozzáférést, valamint a Korond-patak ideiglenes elterelésén, amely mérsékelné a sós víz bejutását a természetes vízfolyásba.
A bánya belsejében jelenleg rendkívül magas, literenként 300 grammos sókoncentrációt mérnek, míg a patak vizében 30 gramm körüli értékeket rögzítettek. A hatóságok és a kivitelezők ezért két nagy teljesítményű pumpát is bevetnének, amelyek segítségével a patak vizét ideiglenesen más mederbe terelnék, majd lentebbi szakaszon visszavezetnék a természetes folyásba, hogy elkerüljék a további sószennyezést.
A parajdi sóbánya jövője a tét
A Krónika Online kérdéseire reagálva a Salrom sótársaság és az Európai Sótermelők Szövetsége két fő lehetőséget vázolt fel:
- az egyik szerint a régi bánya belső tereit kövekkel és ballaszttal töltenék fel, és a járatokat betonnal zárnák le. Ez azonban hosszadalmas és költséges megoldás, mivel csak az anyagigény elérné az 1,8 millió tonnát.
- A másik, gyorsabban kivitelezhető megoldás szerint két új bányarészt nyitnának: egyet ipari kitermelésre, egy másikat turisztikai célokra, külön bejáratokkal. A munkálatok az ásás megkezdésétől számítva akár másfél év alatt is befejeződhetnének.
A helyi gazdaság számára is fontos kérdés a bánya jövője, mivel Parajd egyik fő bevételi forrása a sóturizmus. A gazdasági minisztérium de minimis támogatásokkal segítené a bajba jutott vállalkozásokat, míg a Salrom felajánlotta, hogy a korábban a turisztikai bányarészlegben működő cégek bérleti díj nélkül áttehetik tevékenységüket az ország más sóbányáiba.
A prefektúra tájékoztatása szerint a helyzet állandó megfigyelés alatt áll, és az érintett hatóságok – köztük a katasztrófavédelem és a vízügy – összehangoltan dolgoznak a környezeti károk csökkentésén és a jövőbeli kockázatok minimalizálásán. A döntéshozók előtt pedig most az áll, hogy rövid távú stabilizációs beavatkozások mellett hosszabb távú, stratégiai irányt is válasszanak a bánya jövőjére vonatkozóan.
A parajdi sóbánya katasztrófája messzemenő problémára mutat rá
A parajdi sóbánya katasztrófája nemcsak helyi ügy, hanem intő jel Európa számára . A Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint ha az Európai Unió kohéziós politikája nem veszi figyelembe a nemzeti régiók kulturális és gazdasági sajátosságait, akkor nemcsak anyagi javakat, hanem identitást is veszítünk. Ennek a parajdi sóbánya tragédiája ékes példája.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.