Elismerték Brüsszelben: Magyarország megelőzte Svédországot és Finnországot az egyik legfontosabb mutatóban – senki nem érti, hogyan csinálta
Az Európai Központi Bank korábbi elnöke tavaly arra figyelmeztetett, hogy Európa „egzisztenciális kihívással” néz szembe. Mario Draghi több ajánlást tett a gazdasági növekedés fellendítésére, beleértve az EU tőkepiacainak egységesítését, az országok közötti üzleti szabályok összehangolását és az ellátási láncok megerősítését.
Lengyelország és Magyarország jellemzően a két EU-s ország, amely a leginkább ellenzi a klímatörvényeket, de egy új elemzés szerint versenyfutásban vannak az akkumulátorgyártás és a tiszta technológiával kapcsolatos munkahelyek megteremtése terén – írta a Financial Times.
Az EU-ban jelenleg vita van a 2040-re kitűzött kibocsátáscsökkentési célról, amelyet Brüsszel az 1990-es szint 90 százalékának javasolt. Magyarország és Lengyelország következetesen az éghajlat-változási jogszabályok elfogadására irányuló erőfeszítések ellen szavazott.
A brüsszeli székhelyű Bruegel agytröszt új kutatása azt mutatja, hogy
Lengyelország és Magyarország a két ország, amelyek rendelkeznek a legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitással.
Magyarország új létesítményeket épít, amelyek akkumulátorok gyártási kapacitása meghaladja a 100 gigawattot, ami több mint kétszerese a jelenlegi kapacitásának – derült ki a Bruegel éves jelentéséből.
Annak ellenére, hogy Magyarország kiáll az EU orosz gázvásárlási igénye mellett,
a tiszta technológiával kapcsolatos munkahelyek tekintetében – olyan ágazatokban, mint a szél-, a nap- és a bioenergia – megelőzte Svédországot és Finnországot, amelyek a klímavédelem terén a legambiciózusabb országok közé tartoznak.
2023-ban Magyarországon körülbelül 8100 tiszta technológiával foglalkozó munkahely volt, az EU egészében található 33 ezer munkahelyből.
„Magyarország és Lengyelország paradox képet fest: mindketten üdvözölték a tiszta technológiájú gyárakba történő külföldi befektetéseket, amelyek fellendítették a munkahelyteremtést és az exportot, mégis sokkal kevésbé lelkesednek a brüsszeli klímaszabályozás alakítása iránt” – mondta Ben McWilliams, a Bruegel társult munkatársa.
Az EU tagállamai várhatóan ebben a hónapban szavaznak az EU 2040-es célkitűzéséről. Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy a lengyel gazdaság a világ legnagyobbjai közé emelkedik. Az ország bekerült a G20-csoportba.
Az ország gazdasági lendülete különösen erős volt az elmúlt negyedévekben. A lengyel Központi Statisztikai Hivatal hétfőn arról számolt be, hogy a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,4 százalékkal nőtt az idei év második negyedévében, ezzel az ország Európa leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozik.
