Ukrajna egyre kilátástalanabb helyzetben, besorozhatják a 25 év alattiakat is

Az orosz–ukrán háborúban Ukrajna még mindig reménykedik a katonai győzelemben, mi több, Oroszországot megsemmisítő katonai vereséget akar mérni Moszkvára. Ennek az esélyét elemzők gyakorlatilag a nullához közelinek tartják. Jövőre Kijev a kétszeresére, 120 milliárd euróra akarja emelni Ukrajna háborús kiadásait, és azt a szintet érné el, amelyet Oroszország költ hadseregére. 

Tekintettel a két ország közti alapvető teljesítménykülönbségre (az IMF számításai szerint Oroszország gazdasága – a nominális GDP 2 ezermilliárd dollár – idén a tízszerese lesz méreteit tekintve Ukrajnának, ahol a nominális GDP 205 milliárd, lényegesen kisebb a magyar 225 milliárd dollárnál is), még hatalmas nyugati segítség nélkül is irreális ennek elérése.

Orosz–ukrán háború: Zelenszkij álmokat kerget

Ennek a 2026-ra tervezett 120 milliárdnak a második fele, 60 milliárd dollár döntően a nyugati szövetségeseitől, túlnyomórészt az EU-tagállamokból jönne. Az elképzelés, amellyel Kijev Oroszország szintjére emelné hadi kiadásait, nem reális – ebben a legtöbb megfigyelő egyetért. A nyugati segítség drasztikus emelésében reménykedő Zelenszkij csak álmokat kerget. 

A Forbes magazin ukrán nyelvű kiadása szerint a költségvetésnek komoly gondot okoz 10 milliárd dollár előteremtése is. Egy mód kínálkozik, amit a kormány nem akar: az adóemelés. 

Vlagyimir Putyin bejelentése szerint több mint 700 ezer orosz katona harcol Ukrajna különböző részein. Kijev nem közölt hasonló adatot. A két fél közti isztambuli tárgyalássorozat eredményeképpen újabb ezer elesett ukrán katona földi maradványait adták át Kijev képviselőinek, cserében 24 oroszországi katona holttestét kapták. Az ezt megelőző hasonló akcióban ezer ukrán holttestért cserében 16 orosz katona földi maradványait juttatták haza. Az arányok természetesen nem tükrözik a valódi veszteségeket. 

A katonai helyzet változatlanul (elsősorban a délkelet-ukrajnai frontszakaszokon, de egészében véve a több mint 1200 kilométeres teljes hosszban is) Moszkvának kedvez. Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök szerint Ukrajna nehéz helyzetben van, a legnagyobb gondot most az emberhiány okozza. A kijevi vezetéshez közel álló források szerint fontolgatják a 25 évnél fiatalabbak besorozását. 

Moszkva megroppantaná az ukránok gerincét 

Láthatóan az orosz csapatok nem csupán a területszerzésre mennek rá, hanem az egész ukrán hadsereg gerincét akarják megroppantani, ami gyakorlatilag gyors bevonulást eredményezhetne az egész országba. 

Itt a legerősebb, legtapasztaltabb orosz egységekből álló Centr (Központ) hadseregcsoport áll szemben az ukránok legjobb erőivel. 

A harc eléggé kiegyensúlyozott, az ukrán fél apróbb előretörésekről is beszámol. Viszont ahhoz, hogy tartsák a frontvonalat, erőátcsoportosításra kényszerülnek más frontszakaszokról, amit a létszámfölényben lévő orosz haderő ki is használ. 

• A Vosztok csapattest már a dnyepropetrovszki (ukránul Dnyipro) és a zaporizzsjai nagymegye területén támad – mondja Geraszimov, hozzátéve: 
• a Zapad (Nyugat) csapattest Kupjanszk városánál készít elő támadást, 
• a Juzsnoj (Déli) csapattest pedig Szeverszk városánál áll támadásban.

Újabb fokozatba kapcsolt a drónháború

Az Ukrajinszka Pravda kijevi kormánylap hírt ad róla, hogy az ukrán dróncsapatok a volgográdi Lukoil kőolaj-feldolgozót támadták. A közölt címlapfotó szerint mintegy egy kilométernyi tűzfal látható, amit a becsapódó drónok gyújtottak. Oroszországban a fokozódó benzinhiány nagyrészt az ukrán támadásoknak tulajdonítható. 

Az orosz drónok viszont Kijevet támadták. A Boriszpil negyedben egy egész raktárkomplexum ég, amit a becsapódó robbanófejek gyújtottak fel. A támadó többtucatnyi drón több mint a felét semmisítette meg az ukrán légvédelem. Ami rossz arány a korábbi 90-95 százalékos hányadhoz képest. Moszkva taktikája: néhány száz dollárba kerülő, nagyjából a Gerany–2 drón alakjára, méreteire emlékeztető csalidrónokkal, papundekli Gerberákkal vonják el az ukrán védők figyelmét, őrlik fel erőforrásaikat.

A Reporter orosz katonai portál az ukrán Strana.ua forrást idézve megszólaltatja Anatolij Hrapcsinszkij ukrán katonai szakértőt, aki szerint 

A világ legnagyobb területű országáról van szó, amelynek teljes területét megvédeni az ellenséges légi- és rakétacsapásoktól lehetetlen – vélekedik. Az orosz támadás kezdetén, 2022-ben az országban lévő stratégiai fontosságú célpontok körülbelül 40 százalékát védték le a különféle hatékonyságú lég- és rakétavédelmi rendszerek. Ma ez a hányad azért jóval magasabb – szögezi le Hrapcsinszkij.