Putyin főideológusa: Oroszország kelet felé fordul, Európa pedig megvert kutyaként fekszik Trump lábai elé
Szibérizáció 2.0 – új fogalmakat kell megtanulniuk azoknak, akiket érdekel a Kelet. Az Urálon túli területeknek, Szibériának kell az oroszországi fejlődés fókuszába kerülniük - véli az új putyini-oroszországi ideológiai világ egyik megteremtője, Szergej Karaganov, a politikai tudományok doktora a globalaffairs.ru honlapon, a Kreml egyik jövőkutató erőközpontjában, a Rosszija v Globalnoj Polityike című folyóirat elektronikus változatán.
A témához csatlakozva Leonyid Fisman, az Oroszországi Tudományos Akadémia (RAN) professzora szerint ehhez fel kell adni az eddigi sztereotípiákat, például azokat, amelyek szerint minden ami modern, az Nyugatról jön. Elemezni kell a világtörténelmet, a tőkés világ történetét, a modernizmust, a felvilágosodást, Nyugaton az ezt kísérő gyarmatosítás folyamatát, amely belesulykolta az emberekbe, hogy a haladás, a modernizmus Európához kötődik - írja Fisman és szerzőtársa, az Oroszországi Tudományos Akadémián professzortársa, a jóval fiatalabb Viktor Martjanov ugyanennek az ideológiai folyóiratnak a 2025. január-februári számában.
Oroszország eurázsiai dominanciára tör
A szerzőpáros úgy gondolja, hogy a világfejlődés dinamikájának Keletre és Délre tolódása nem ideiglenes jelenség, hanem alapvető, hosszú távú irányzat. Ebben a nyugati kultúrkörön kívüli közegben a kínai, indiai, arab, perzsa, török–oszmán világban a tapasztalható élénkülés a fenti folyamatok szerves része. Oroszország ebben az Észak-Eurázsiai térségben végbemenő folyamatok magjának, katonai-stratégiai támaszának a szerepét játssza.
Ideje Oroszországnak visszatérnie saját történelmi gyökereihez, helyreállítani nagyszerű eurázsiai hatalmi önazonosságát
– írják, hozzátéve: ehhez kell az Urálon túli Terület és Szibéria, a Keleti Fordulat 2.0. Ami nem pusztán az előző szakasz folytatása, hanem a „Szibérizáción” keresztül az ország, „Nagy Szibéria” megújulásának komplex stratégiája.
A kapitalizmus hanyatlik, de még nem látni a végét
Ezek az orosz gondolkodók – ugyan ki nem mondva, de – kötődnek a kapitalizmust, mint adott történelmi korszakot azonosítókhoz. Mindenekelőtt Immanuel Wallersteinhez (1930–2019) a kelet-európai, galíciai gyökerekkel rendelkező amerikai társadalomkutatóhoz, a világrendszer-elmélet egyik megteremtőjéhez. Ő is a világkereskedelem, a gyarmatosítás elterjedéséhez, a késői XV. századhoz kötötte a korai (kereskedelmi) kapitalizmus kezdeteit.
De hogyan kötődik a kapitalizmus, mint világgazdasági korszak Oroszországhoz, a Keleti Nyitáshoz?
Az orosz ideológusok új hullámának munkáiból kitűnik, hogy ők a kapitalizmus, mint világrend hanyatlását vizionálják.
- Saját szerepüket abban látják, hogy kidolgozzák az ezt felváltó új világrend alapjait.
- Ennek komoly köze van Kína felemelkedéséhez is, azaz összekötik ezt a feltételezést az új világrend, a Globális Dél (korábban a fejlődő országok csoportja) térhódításával.
- Az új felálláshoz „új muzsika” is kell, azaz fel kell mutatni Oroszország esetében, hogy a Szibérizáció 2.0 egyben külpolitikai és külgazdasági irányváltást is jelent és összekapcsolódik a Kelet szellemi, emberi és gazdasági felértékelődésével.
Ez új távlatokat nyit, szélesítve az orosz teremtő erő érvényesülési lehetőségeit a határozottan változó világban
– írják a szerzők.
Ukrajna csak egy epizód a globális befolyásért folytatott harcban
Hogy a kapitalizmussal bajok lehetnek, azt már egy 2014-ben publikált könyv („Stirbt de Kapitalismus?” - Meghal a kapitalizmus?) jelzi, amelynek impozáns ötös szerzői gárdája, benne Wallerstein, csaknem féltucatnyi lehetséges utat vázol fel a XXI. században a haldokló kapitalizmusnak. A könyv eddig két kiadást is megért, ám ami a fő témát, a kapitalizmus végét illeti, annak még nem látni a végét – jelzi recenziójában Roman Köster, aki a müncheni Bundeswehr Egyetemen készült fel a professzori vizsgájára, a XX. század gazdaság- és környezetvédelmi politikájára szakosodott.
Mindebből az a következtetés is levonható, hogy
Ukrajna csak egy epizódja ennek a globális befolyásért folytatott küzdelemnek.
Ebből a nézőpontból szemlélve a folyamatokat Kijev legfeljebb egy kisebb kérdőjel, a Nyugat keleti terjeszkedésének egyik lépcsőfoka. Ez a gondolkodásmód segíthet megérteni Moszkva szándékait az ukrán háború lezárásában, mint ahogy azt a kibontakozó küzdelmet is, amit Oroszország vív az Egyesült Államokkal (és rejtett módon talán Kínával is) a hanyatló, de még globálisan fontos Európa, mint taktikai szövetséges megnyeréséért – vagy semlegesítéséért.
Biztosíthatom önt, hogy Trump az ő karakterével és szívósságával gyorsan rendet fog csinálni Európában. És valamennyien - majd meglátja - farkcsóváló kiskutyaként kuporodnak oda a gazda lábához, minden a helyére kerül
– idézi a RIA Novosztyi a Vlagyimir Putyin és Pável Zarubin, a Rosszija 1 tv-csatorna „Moszkva. Kreml. Putyin.” című fontos politikai műsorának szerkesztője közti beszélgetést, amely az orosz elnök autójában zajlott le.
Egyelőre Putyin láthatóan arra játszik, hogy Trump a maga sajátos stílusával legázolja európai szövetségesei önálló érdekérvényesítési törekvéseit. Az orosz elnök így nevető harmadikként figyelheti, hogy Európa uralkodó elitje – amely Joe Biden, Kamala Harris, a demokraták győzelmére fogadott – most megvert kutyaként „befekszik” Donald Trumpnak, mint azt a Kremlhez közel álló, befolyásos RIA Novosztyi cikke sugallja.
