késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Putyin főideológusa: Oroszország kelet felé fordul, Európa pedig megvert kutyaként fekszik Trump lábai elé
Szibérizáció 2.0 – új fogalmakat kell megtanulniuk azoknak, akiket érdekel a Kelet. Az Urálon túli területeknek, Szibériának kell az oroszországi fejlődés fókuszába kerülniük - véli az új putyini-oroszországi ideológiai világ egyik megteremtője, Szergej Karaganov, a politikai tudományok doktora a globalaffairs.ru honlapon, a Kreml egyik jövőkutató erőközpontjában, a Rosszija v Globalnoj Polityike című folyóirat elektronikus változatán.
A témához csatlakozva Leonyid Fisman, az Oroszországi Tudományos Akadémia (RAN) professzora szerint ehhez fel kell adni az eddigi sztereotípiákat, például azokat, amelyek szerint minden ami modern, az Nyugatról jön. Elemezni kell a világtörténelmet, a tőkés világ történetét, a modernizmust, a felvilágosodást, Nyugaton az ezt kísérő gyarmatosítás folyamatát, amely belesulykolta az emberekbe, hogy a haladás, a modernizmus Európához kötődik - írja Fisman és szerzőtársa, az Oroszországi Tudományos Akadémián professzortársa, a jóval fiatalabb Viktor Martjanov ugyanennek az ideológiai folyóiratnak a 2025. január-februári számában.
Oroszország eurázsiai dominanciára tör
A szerzőpáros úgy gondolja, hogy a világfejlődés dinamikájának Keletre és Délre tolódása nem ideiglenes jelenség, hanem alapvető, hosszú távú irányzat. Ebben a nyugati kultúrkörön kívüli közegben a kínai, indiai, arab, perzsa, török–oszmán világban a tapasztalható élénkülés a fenti folyamatok szerves része. Oroszország ebben az Észak-Eurázsiai térségben végbemenő folyamatok magjának, katonai-stratégiai támaszának a szerepét játssza.
Ideje Oroszországnak visszatérnie saját történelmi gyökereihez, helyreállítani nagyszerű eurázsiai hatalmi önazonosságát
– írják, hozzátéve: ehhez kell az Urálon túli Terület és Szibéria, a Keleti Fordulat 2.0. Ami nem pusztán az előző szakasz folytatása, hanem a „Szibérizáción” keresztül az ország, „Nagy Szibéria” megújulásának komplex stratégiája.
A kapitalizmus hanyatlik, de még nem látni a végét
Ezek az orosz gondolkodók – ugyan ki nem mondva, de – kötődnek a kapitalizmust, mint adott történelmi korszakot azonosítókhoz. Mindenekelőtt Immanuel Wallersteinhez (1930–2019) a kelet-európai, galíciai gyökerekkel rendelkező amerikai társadalomkutatóhoz, a világrendszer-elmélet egyik megteremtőjéhez. Ő is a világkereskedelem, a gyarmatosítás elterjedéséhez, a késői XV. századhoz kötötte a korai (kereskedelmi) kapitalizmus kezdeteit.
De hogyan kötődik a kapitalizmus, mint világgazdasági korszak Oroszországhoz, a Keleti Nyitáshoz?
Az orosz ideológusok új hullámának munkáiból kitűnik, hogy ők a kapitalizmus, mint világrend hanyatlását vizionálják.
- Saját szerepüket abban látják, hogy kidolgozzák az ezt felváltó új világrend alapjait.
- Ennek komoly köze van Kína felemelkedéséhez is, azaz összekötik ezt a feltételezést az új világrend, a Globális Dél (korábban a fejlődő országok csoportja) térhódításával.
- Az új felálláshoz „új muzsika” is kell, azaz fel kell mutatni Oroszország esetében, hogy a Szibérizáció 2.0 egyben külpolitikai és külgazdasági irányváltást is jelent és összekapcsolódik a Kelet szellemi, emberi és gazdasági felértékelődésével.
Ez új távlatokat nyit, szélesítve az orosz teremtő erő érvényesülési lehetőségeit a határozottan változó világban
– írják a szerzők.
Ukrajna csak egy epizód a globális befolyásért folytatott harcban
Hogy a kapitalizmussal bajok lehetnek, azt már egy 2014-ben publikált könyv („Stirbt de Kapitalismus?” - Meghal a kapitalizmus?) jelzi, amelynek impozáns ötös szerzői gárdája, benne Wallerstein, csaknem féltucatnyi lehetséges utat vázol fel a XXI. században a haldokló kapitalizmusnak. A könyv eddig két kiadást is megért, ám ami a fő témát, a kapitalizmus végét illeti, annak még nem látni a végét – jelzi recenziójában Roman Köster, aki a müncheni Bundeswehr Egyetemen készült fel a professzori vizsgájára, a XX. század gazdaság- és környezetvédelmi politikájára szakosodott.
Mindebből az a következtetés is levonható, hogy
Ukrajna csak egy epizódja ennek a globális befolyásért folytatott küzdelemnek.
Ebből a nézőpontból szemlélve a folyamatokat Kijev legfeljebb egy kisebb kérdőjel, a Nyugat keleti terjeszkedésének egyik lépcsőfoka. Ez a gondolkodásmód segíthet megérteni Moszkva szándékait az ukrán háború lezárásában, mint ahogy azt a kibontakozó küzdelmet is, amit Oroszország vív az Egyesült Államokkal (és rejtett módon talán Kínával is) a hanyatló, de még globálisan fontos Európa, mint taktikai szövetséges megnyeréséért – vagy semlegesítéséért.
Biztosíthatom önt, hogy Trump az ő karakterével és szívósságával gyorsan rendet fog csinálni Európában. És valamennyien - majd meglátja - farkcsóváló kiskutyaként kuporodnak oda a gazda lábához, minden a helyére kerül
– idézi a RIA Novosztyi a Vlagyimir Putyin és Pável Zarubin, a Rosszija 1 tv-csatorna „Moszkva. Kreml. Putyin.” című fontos politikai műsorának szerkesztője közti beszélgetést, amely az orosz elnök autójában zajlott le.
Egyelőre Putyin láthatóan arra játszik, hogy Trump a maga sajátos stílusával legázolja európai szövetségesei önálló érdekérvényesítési törekvéseit. Az orosz elnök így nevető harmadikként figyelheti, hogy Európa uralkodó elitje – amely Joe Biden, Kamala Harris, a demokraták győzelmére fogadott – most megvert kutyaként „befekszik” Donald Trumpnak, mint azt a Kremlhez közel álló, befolyásos RIA Novosztyi cikke sugallja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.