Brüsszel eddig csak fenyegetett, most meg is támadta a magyar árrésstopot, napokkal a sorsdöntő EU-csúcs előtt
Magyarországnak tartózkodnia kell az egységes piaccal ellentétes, bevezetett árrésstoptól az élelmiszerek és a drogériákban forgalmazott cikkek tekintetében – figyelmeztetett az Európai Bizottság . Ez már nem üres szó: ha Budapest nem áll kötélnek, a bizottság bírósághoz fordul. Két hónapot adtak a válaszadásra és az intézkedésre, ha ez nem történik meg, az Európai Unió Bírósága elé kerül az ügy.
Az Európai Bizottság két indoklással ellátott véleményt adott ki Magyarországgal szemben: az egyik eljárás az élelmiszer-kiskereskedőket érinti, a másik pedig a drogériák által egyes nem élelmiszer jellegű termékek értékesítésére vonatkozó hasonló korlátozásokra terjed ki.
A kormány döntése értelmében az árrésstop február 28-ig lett meghosszabbítva. Ez bőven a Brüsszel által most szabott két hónapos határidő után van. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban bejelentette, hogy az intézkedésnek nemcsak az időtartamát hosszabbítják meg, hanem december 1-jétől további 14 élelmiszerre is kiterjesztik.
Korábban a Világgazdaság megírta, hogy az élelmiszer-infláció megfékezését célzó javaslat a kiskereskedelmi láncok árrését korlátozza 10 százalékban számos alapvető élelmiszer esetében, majd azt kiterjesztették a háztartási cikkekre is.
A kormány lényegében haszonárstopot vezetett be az elszabaduló élelmiszerárak megfékezésére. A kereskedők az árrésből fedezik a működési költségeket (munkabér, rezsi, karbantartások), az adókat, illetve ebből termelik ki a profitot is. Ez az, aminek a mértékéből vissza akart venni a kormány.
A nemzetgazdasági minisztérium szerint az árrésstop bevezetése óta tartós és érdemi árcsökkenést eredményezett:
- a drogériákban átlagosan több mint 27 százalékkal,
- az élelmiszerüzletekben pedig 20 százalékkal lettek olcsóbbak az érintett termékek.
Már megint kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarországgal szemben
A jövő heti sorsdöntő EU-csúcs előtt – amelyen súlyos kérdésekben Magyarország ellenállást kell letörnie, vagy kikerülnie a bizottságnak – több egyéb eljárást is a magyarok nyakába zúdítottak.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben, mivel a bizottság szerint az ország nem tart be több rendelkezést az Európai Média Szabadság Törvény és az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról szóló Irányelv egyes követelményeiből.
A bizottság álláspontja szerint a magyar hatóságok beavatkoznak az újságírók és a médiaszolgáltatók munkájába, korlátozzák gazdasági tevékenységüket és szerkesztői szabadságukat. A magyar jog nem nyújt megfelelő védelmet az újságírói források és a bizalmas kommunikáció számára, és hatékony bírói védelmet sem biztosít e jogok megsértése esetén.
Nem teljesülnek a közszolgálati médiára vonatkozó követelmények. Hiányosságok vannak a média tulajdonosi szerkezetének átláthatósága, a médiapiaci koncentrációk értékelése és az állami reklámok elosztása terén.
Továbbá kötelezettségszegési eljárást indítanak, mert Magyarország nem akadályozta meg az EU-n belüli befektető-állam vitarendezési eljárások tilalmának megsértését, amely tilalmat az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata rögzít.
A kötelezettségszegés oka a Mol társaság és az általa ellenőrzött vállalatok olyan lépései, amelyek megsértik az EU-n belüli befektető-állam vitarendezés tilalmát.
Kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarországgal szemben amiatt is, mert a bizottság szerint az ország nem tartja be a következő uniós szabályokat:
A bizottság szerint a magyar jogszabályok kizárólagos jogot biztosítanak a magyar állami irányítás alatt álló OFFI Zrt. (Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda) számára, hogy hivatalos célra hiteles fordítási szolgáltatásokat nyújtson.
Az Európai Bizottság arról is döntött, hogy véleményezést küld nyolc tagállamnak – Görögországnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Ciprusnak, Magyarországnak, Máltának, Lengyelországnak és Portugáliának –, mivel azok nem ültették át teljes mértékben nemzeti jogukba a megújuló energiaforrások támogatására vonatkozó irányelvet.
