Árrésstopot, vagyis lényegében haszonárstopot vezet be a kormány az elszabaduló élelmiszerárak megfékezésére. A harminc alapvető élelmiszer kereskedői árrésének ellenőrzése viszonylag könnyű – írta a Magyar Nemzet.
Orbán Viktor kedden jelentette be, hogy március közepétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot, így kíván véget vetni a kormány az élelmiszerek túlárazásának. A miniszterelnök elmondta, hogy az elmúlt időszakban a tojás esetében az árrés 40 százalék, a vaj és a tejföl esetében pedig több mint 80 százalék volt.
„Az árrés az értékesítési és a beszerzési ár különbsége – vagyis az a közötti eltérés, hogy mennyiért adja és mennyiért veszi az adott kereskedő a terméket. Ezt nézhetjük különbségként vagy hányadosként egyaránt – fontos viszont, hogy a bruttó/nettó értékesítési árat a bruttón/nettó beszerzési árral vessük össze” – árulta el a Magyar Nemzetnek Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a számítási módot.
Az elemző hozzátette, hogy a kereskedők az árrésből fedezik a működési költségeket (munkabér, rezsi, karbantartások), az adókat, illetve ebből termelik ki a profitot is. Ez az, aminek a mértékéből most vissza akar venni a kormány, vagyis lényegében haszonárstopot vezet be.
Felmerül a kérdés, hogy az árréskorlátozás miatti csökkentés ellensúlyozása nem jelenik-e meg más termékekben, amelyek nem tartoznak a haszonárstop körébe. Regős Gábor úgy véli, hogy valamekkora drágítás nem elképzelhetetlen, az áthárítás mértéke egy nulla és 100 közötti skálán vélhetően nem nulla és nem 100 lesz, vagyis nem lehet mondani, hogy egyik termék ára sem fog változni, és azt sem, hogy mindegyik másik terméké vagy termékköré módosulni fog.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.