Trump Venezuelában rázta meg a pofonfát a Demokrata Pártnak a sorsdöntő félidős választások előtt

Donald Trump hatalmának meggyengülését remélik európai politikai ellenfelei is a november 3-ai amerikai félidős választásoktól. Az évet az elnök azonban egy olyan húzással kezdte, amely még tovább nehezíti az ellenzék Demokrata Párt helyzetét. A szenátusi többség megszerzéséhez amúgy is hegynek felfelé kellett volna harcolniuk, és ha a venezuelai kaland jól sikerül, még nehezebb pozícióba kerülnek.

A The Wall Street Journal esélylatolgató összeállítása a hatalmas meglepetést okozó szombatra virradó venezuelai bombázás és Nicolás Maduro elnök elfogása előtt készülhetett.

Valószínűleg utólag bele kellett fűzniük a történteket, de egyelőre röviden, amit az is indokol, hogy egy nappal a támadást követően még mindig képlékeny a helyzet. 

A célt Trump már közölte: Washingtonnal együttműködő vezetést ültetni az ország élére, aztán az amerikai óriásvállalatok kezébe adni az olajkitermelés újraindítását Amerika és az elszegényedett venezuelaiak javára. Az ország vezetését ideiglenesen Maduro alelnöke, Delcy Rodríguez vette a kezébe, akivel Trump szerint megtalálják a hangot, de élnek a kételyek.

• Az ellenséges ország átfordítása, 
• az „Amerika az amerikaiaké” elv feltámasztása
• és a világ legbőségesebb olajcsapjainak kinyitása kétségkívül sikert jelentene a szavazók szemében. 

Mindez azonban még nincs a kasszában, 

• Maduro 12 éves hatalma csak egy napja omlott össze, 
• Brazília, Mexikó, Oroszország és Kína pedig vállvetve esett neki az USA-nak agressziót kiáltva.

Venezuela megtámadása: a Demokrata Párt maga tette kampánytémává

A félidős választás kimenetele azon múlhat, hogy a gazdaság mennyire teljesít jól a következő egy évben, és az Egyesült Államok akciója, amely Nicolás Maduro venezuelai elnök megbuktatásához vezetett, újabb kiszámíthatatlan tényezőt dobott be a kampányba – foglalja össze a WSJ.

Trump nem szokta eltitkolni, ha valamit sikernek tart, a venezuelai akciót azonban maga a Demokrata Párt tette kampánytémává, gyakorlatilag pillanatok alatt. Chuck Schumer, a demokraták vezetője a szenátusban – ahol novemberben el kellene hódítaniuk a többséget – elítélte az akciót, mert azt nem hagyta jóvá az amerikai kongresszus, és „meggondolatlan” volt.

Trump azonnal válaszolt: ez egyszerűen nem egy olyan akció volt, amire engedélyt lehet kérni a törvényhozástól, ahonnan kiszivárog minden. Meglepetésszerű támadásról és elfogásról lévén szó, az elnöki érv ül. 

November elejéig még Amerikában és Venezuelában is pont 10 hónap fog eltelni, közben egy kampánnyal, és közben kiderül, siker vagy kudarc az amerikai huszárroham az olajbirodalomba. „Csak most kezdődik a neheze” – jegyezte meg Demko Attila magyar biztonságpolitikai szakértő,„wild card” – fogalmazott az amerikai lap.

A meghökkentő akció egyelőre amerikai sikernek tűnik – de lássuk, enélkül hogy állnak a demokraták. Nem jól.

Hogy pörög a WSJ által fő tényezőnek nevezett amerikai gazdaság, erről lapunk, ahogy eddig is, folyamatosan beszámol majd az év folyamán. Mindenesetre a mostani helyzet alapján most a következőképp állunk.

A novemberi választásokon 35 szenátusi helyről szavaznak. A Szenátus 100 tagú, jelen állás szerint a Trump republikánusai 53 helyet szereztek, demokraták és a velük együttműködő függetlenek 47-et. Vagyis legalább négymandátumos elmozdulásra van szükségük a demokratáknak a többség elnyeréséhez.

Amerikai félidős választások: valaminek változni kell, ha a demokraták nyerni akarnak

A félidős választások megnyitotta helyek közül 22 helyet a republikánusok védenek, 13-at a demokraták – ez a 2024-es ciklushoz képest fordított arány. Vagyis van miből elvenni, csakhogy a republikánus helyek jelentős része stabilan republikánus államokban van, ahol a demokraták nem számíthatnak babérra.

Még ha a demokraták sikeresen meg is védenék minden veszélyeztetett saját helyüket – mert vannak ilyenek is –, és meg is nyernék Maine-t és Észak-Karolinát – azt a kettőt, amelyeket leginkább „billegőként” tartanak számon –, a párt akkor sem érné el a többséget.

További mandátumot kellene szerezniük erősen republikánus területeken, olyan államokban, amelyeket Trump 2024-ben megnyert, például Iowában, Ohióban, Texasban és Alaszkában.

Eközben nekik maguknak erős támadás ellen kell védekezniük – akár erőforrásokat elvonva máshonnan – Georgiában és Michiganben, olyan államokban, amelyeket Trump 2024-ben az elnökválasztáson megnyert. Ez már azért sem kecsegtető állapot, mert Jon Ossoff georgiai demokrata szenátor 2021-es megválasztása óta több mint 37 millió dollárt költött kampányra – a Szövetségi Választási Bizottság adatai szerint a legtöbbet bármely demokrata szenátusi jelölt közül ebben a választási ciklusban.

– sommázta a lapnak Kyle Kondik, a Virginiai Egyetem Politikai Központjának munkatársa.