Trump köréből érkezett célzás, ki lehet a következő Venezuela után – Európában is lesz, aki a haját tépi
Az amerikai támadás Caracasban fokozza a félelmeket, hogy a dzsungel törvénye most egyértelműen érvényesül a világpolitikában. Egy Donald Trump belső köréből származó bejegyzés pedig azt vetíti előre, hogy az amerikai elnök Venezuela után Grönland után nyúlhat – írja a liberális német Spiegel.
A szóban forgó, nagy port kavart bejegyzést Katie Miller tette közé, aki Stephen Miller, a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettesének és Donald Trump egyik legfontosabb politikai tanácsadójának felesége.
A képen Grönland látható az amerikai zászló színeiben. A kép felett nagybetűkkel angolul a „hamarosan” kifejezés olvasható.
Karácsony előtt az Egyesült Államok elnöke megerősítette az Egyesült Államok igényét a Dániához tartozó szigetre. „Grönlandra nemzetbiztonsági okokból van szükségünk, nem ásványkincsek miatt” – mondta egy sajtótájékoztatón a floridai Palm Beachen. – Ha megnézzük Grönlandot, a part mentén mindenhol orosz és kínai hajók vannak. Szükségünk van rá a nemzetbiztonság érdekében. Muszáj megszereznünk”– jelentette ki az amerikai elnök.
Trump különmegbízottat is kinevezett Jeff Landry louisianai kormányzó személyében a szigettel kapcsolatos kérdésekben. Az intézkedés felháborodást váltott ki a szigeten, Koppenhágában és az Európai Unióban is.
Grönland és Dánia határozottan ellenzi az annektálást
A világ legnagyobb szigetén körülbelül 57 ezer ember él. A föld értékes nyersanyagokat tartalmaz, nagy részük még feltárásra vár. Grönland 1979 óta számos területen autonómiát élvez, de Dánia továbbra is maga hozza meg a kül- és védelmi politikájával kapcsolatos döntéseket.
A sziget bekebelezését célzó amerikai törekvéseket mind a dán, mind a grönlandi kormány, mind a sziget lakói ellenzik, ahogy az európai országok is. A grönlandi különmegbízott kinevezése után Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök közös nyilatkozatot is kiadott, amelyben leszögezték: „Grönland a grönlandiaké, egy másik országot nem lehet annektálni.”
Trump fizetés nélküli gyakornokokkal terjesztené, miért jó elfoglalni Grönlandot
Az amerikai elnök már első ciklusában is felvetette Grönland megszerzésének vágyát, és erről aligha fog letenni. A sziget lakossága nem rajong az ötletért, hogy az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozzon. A grönlandi amerikai konzulátus ezért helyi gyakornokokkal győzné meg őket.
A számos munkaközvetítő oldalon, valamint az Egyesült Államok dániai követségén is közzétett hirdetés angol, dán és grönlandi nyelvtudást és egyetemi tanulmányokat igényel. A februártól induló, négy-hat hónapos munka heti 40 óra ellentételezés nélküli munkavégzést vár el az Euractiv értesülése szerint.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin erőpolitikája reményt csillantottak Kínának
Az amerikai elnök a hét végén megtámadta Venezuelát és elfogta Nicolás Madurót, az ország vezetőjét – ezzel nagymértékben beavatkozott egy szuverén ország belügyeibe. Vlagyimir Putyin ugyanezt tette 2014-ben Ukrajnában, ami végül egy totális háborúba váltott át, miután 2022-ben lerohanta az országot.
A két nagy hidegháborús blokk utódainak lépései azt a veszélyt hordozzák, hogy Kína is a hadiösvényre lép, és lerohanja Tajvant az orosz és amerikai mintát követve. Ha Amerika az amerikaiaké, Kelet-Európa az oroszoké, akkor Tajvan a kínaiaké.
A kényes politikai helyzetet jól mutatja, hogy Peking másokhoz képest többórás késéssel reagált. Venezuela megtámadása őket is sokkolta, mint az oroszokat a hivatalos reakció szerint.
Ugyanakkor az amerikai akció kínai fogadtatása kétarcú és meghökkentő: a világ hatalmasat változott, és egyre veszélyesebb.
„Arra számítok, hogy Peking hangsúlyozni fogja Washington felé: elvárja, hogy számára is ugyanazt a mozgásteret biztosítsák a nemzetközi jog alóli nagyhatalmi kivételek terén, amelyet az Egyesült Államok saját magának megenged” – írta a tajvani kérdésről a Bloomberg szerint Ryan Hass korábbi amerikai diplomata, a Brookings Institution vezető kutatója.
