Ukrajna kétségbeesésében már gázvezetékeket is támad
Mind az ukrán–orosz, mint a közel-keleti háború az energiaszolgáltatási komponens felé csúszik el. Ukrajna dróntámadásainak középpontjába mindinkább a Fekete-tenger keleti partszakaszán lévő Török Áramlat és a Kék Áramlat (mindkettő földgázt szállít) szárazföldi objektumai, kompresszorállomásai kerülnek.
Hogy Magyarországot tehermentesítsék, felvetődhet a „cseh modell” átvétele. Azaz a Csehország–Pozsony Barátság kőolajvezeték szakaszhoz hasonlóan kétirányúsítani lehetne a Pozsony–Százhalombatta leágazást, így még egy lehetőséget kiépíteni Magyarország kőolajellátására – nem feltétlenül orosz olajjal Csehország felől. Ez azt jelentené, hogy a kompresszorok működésének módosításával meg lehetne fordítani az olajáramlás irányát.
Ukrajna már a Török és a Kék Áramlatot is támadja
Ukrajna távolsági, felfegyverzett egyutas, „öngyilkos” drónjai a Barátság-vezeték mellett már elérték a Török és a Kék Áramlat dél-oroszországi kompresszorállomásait is. Ezzel Ukrajna lényegesen leszűkítette az oroszországi dróncélpontlistát. Ugyanis
a gázvezetékeket mintegy 1-1,5 méter mélyen a föld alatt vezetik, és így ezekre a viszonylag kis teljesítményű drónrobbanófejek nem hatnak.
Marad az ukrán célpontkijelölőknek az oroszországi kompresszorállomások, föld feletti létesítmények nem túl gazdag listája.
A Barátság-kőolajvezeték hossza Oroszországban 3900 kilométer, 46 gáznyomásfenntartó kompresszorállomással, 38 köztes állomással. A Transznyefty Druzsba vállalat működteti.
- Az oroszországi Kék Áramlat földgázvezeték évi 16 milliárd köbméter földgáz továbbítására alkalmas a vezetékben 250 atmoszféra nyomással.
- A vezeték teljes hossza 1213 kilométer,
- ebből az oroszországi szárazföldi szakasz 373 kilométeres.
- Két kompresszorállomás segíti, a sztavropoli és a krasznodari.
- A tenger alatti rész (Kelet-Fekete-tenger) maximális mélysége 2200 méter, 2005-ben avatták fel.
- A törökországi szárazföldi rész Samsuntól (Észak-Törökország) Ankaráig tart, és 444 kilométer hosszú.
A másik fontos gázcsővezeték a TurkStream (Török Áramlat), 2020 óta működik.
- A Gazprom működteti az oroszországi szárazföldi részt plusz a tenger alatt futó részt.
- A BOTAS török gáz- és olajipari állami vállalat a vezeték török szárazföldi részéért felel.
- A TurkStream hossza 930 kilométer,
- gyakorlatilag a Fekete tenger kelet–nyugati tengelyében halad.
- Mindkét gázvezeték 1-1,4 méter mélyen fut a talajban, azaz a drónok szabvány repeszgránát-robbanófejei nem tehetnek kárt bennük.
Mint a Gazprom jelentette, mindkét orosz-török gázvezetéket (a szárazföldi, oroszországi részen) Ukrajna drónokkal támadta március közepén. A hírek szerint a támadásban nem sérültek meg a gázvezetékek.
Megtorpantak a béketárgyalások
Közben leültek, szünetelnek az amerikai segédlettel összehozott ukrán–orosz béketárgyalások. A kiszivárogtatott értesülések szerint valószínűnek látszik, hogy még hosszú időbe telhet, amíg Moszkva, Kijev és Washington képviselői komolyabb béketárgyalásokra találkoznak. Ha egyáltalán még találkoznak. Ez Oroszország taktikájának felel meg. Tavaly nyár vége óta ugyanis
Moszkva több csatornán is jelezte, nem akar tárgyalásokat Ukrajnával, hanem jelenlegi formájában megsemmisíti a Zelenszkij-vezette országot.
Maga Putyin jelezte: lejárt az idő az ukránoknak, hogy tárgyalásos úton rendezzék a fő kérdést, megállítani a NATO keleti terjeszkedését, pozíciószerzését a végső összecsapás előtt.
Ütközőzónák
A Donbászt, a Don medence négy orosz-ukrán nagymegyéjét, oblasztyját, a Krím-félszigetet és vélhetően még két nagymegyényi területet, a harkivit és a dnyipropetrovszkit visszacsatolnak – vagy már visszacsatoltak az Oroszországi Föderációhoz.
Ezeket kiegészíti majd a Dnyeper folyó balpartjáig tartó, majdnem fél jelenlegi Ukrajnát magában foglaló ütközőzóna-övezet, amelyhez csatlakozik majd délen, délkeleten a nyikolajevi és az odesszai nagymegyék által meghatározott ütközőzóna-terület.
Megfosztva ezzel Ukrajnát fekete-tengeri kijáratától, kikötőitől.
Kijev Moldovára is csapást mért
Itt várható egy újabb részvevő, Moldova beszállása is a háborúba. Ami nem egyszerű folyamat, mert a minap Kisinyov hivatalosan magyarázatot kért Ukrajnától keleti határfolyója, a Dnyeszter olajszármazékokkal (is) való szennyeződéséről. Ukrajna kitérő választ adott és a vízerőművek turbináit okolta, amit Kijev állítása szerint az orosz drónok rongáltak meg.
Anatolij Golj műsorvezető a kisinyovi tv8 csatornán a „Novaja Nyegyelja” (Új Hét) cimű, orosz nyelvű politikai műsorban nem szövetségesi stílusban beszélt az ukránokról, akik nem adtak megfelelő választ a moldovaiak érdeklődésére.
Nem figyelmeztettek bennünket az ukránok, amikor a szerencsétlen eset – a vízszennyezés történt
– szögezte le a műsorvezető. Ez március 7-én éjszaka történt, miután egy orosz rakéta, ami a műsorban részt vevő Zöldek képviselője szerint „csak” drón lehetett, mert korlátozott kárt okozott a vízerőmű gátjába való becsapódáskor. A vízszennyezés a régió ivóvízellátását is negatívan érintette – hangzott el.
