Üzemanyagválság a szomszédban: árplafon és exportkorlátozás jön
Válsághelyzetet hirdet Romániában a kormány a kőolajtermékek piacán, ami lehetővé teszi, hogy a haszonkulcs és az export korlátozásával fékezzék meg az üzemanyagok drágulását – közölte hétfőn a bukaresti kabinet.
A döntést az Ilie Bolojan miniszterelnök által összehívott munkacsoport hozta meg, miután elemezte azokat a beavatkozási lehetőségeket, amelyekkel korlátozható az üzemanyag drágulásának hatása a lakosságra.
A hat hónapra kihirdetendő, további három hónapos időszakokra meghosszabbítható válsághelyzet idején
a benzin és a gázolaj, valamint az előállításukra használt alapanyagok teljes kereskedelmi láncán korlátozni fogják a haszonkulcsot.
A benzin és a gázolaj exportját, illetve más uniós országokba történő kivitelét a gazdasági, illetve az energiaügyi minisztérium engedélyéhez kötik.
A válsághelyzet idején
csökkentik a bioüzemanyagok megkövetelt arányát az üzemanyag végső árának mérséklése érdekében.
Az intézkedések hatályba léptetése érdekében kedden sürgősségi rendeletet ad ki a bukaresti kormány – közölte a kabinet.
Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy több régiós ország is hatósági árakkal próbálja fékezni az üzemanyagok drágulását, miközben Nyugat-Európában egyelőre kivárnak a kormányok. A magyar védett áras rendszer működőképes megoldás, mert kizárja a benzinturizmust.
A román gazdaság költségvetési helyzete erősen korlátozza a mozgásteret. Az elmúlt évek laza fiskális politikája után a román kormány tavaly már megszorító lépésekre kényszerült, amelyek azonban csak részben stabilizálták a helyzetet.
Magyarország a régióban az elsők között vezetett be üzemanyagár-szabályozást, ami érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a hazai árak alacsonyabb szinten stabilizálódjanak – mondta korábban a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője.
A szakértő rámutatott, hogy Magyarország nincs egyedül a régióban:
- Szlovénia,
- Horvátország
- és Szerbia is hasonló intézkedéseket alkalmaz,
így ezekben az országokban jelenleg a legalacsonyabbak az üzemanyagárak, sok esetben még a nyugat-európai szinteknél is kedvezőbbek. Ugyanakkor az árszabályozás komoly kockázatokat is hordoz. Az alacsony árak ugyanis benzinturizmust indíthatnak el, ami ellátási zavarokhoz vezethet. Erre már van példa Szlovéniában, ahol az olasz és osztrák autósok tömegesen járnak át tankolni, és ez időnként hiányt okoz a határ menti kutakon.
Magyarország ezt a problémát azzal kezelte, hogy a kedvezményes, védett áron csak magyar rendszámú járművek tankolhatnak, így az intézkedés elsősorban a hazai autósokat segíti.
Az ársapka azonban önmagában nem jelent teljes megoldást: ha a piaci árak jelentősen emelkednek, a kereskedőknek akár beszerzési ár alatt kell értékesíteniük az üzemanyagot, ami veszteségekhez, sőt, akár átmeneti bezárásokhoz is vezethet. Emiatt több ország az árszabályozást adócsökkentéssel is kiegészítette.
Románia egyelőre nem tudja követni ezt az utat. Molnár Dániel szerint az ország szűk költségvetési mozgástere nem teszi lehetővé hasonló intézkedések bevezetését. A román gazdaság magas költségvetési hiánnyal küzd, amely az egyik legnagyobb az Európai Unióban, így Bukarest inkább bevételnövelésre és kiadáscsökkentésre kényszerül, nem pedig árkorlátozásra az üzemanyagpiacon.
