Az Ukrajna elleni orosz támadás után néhány hónappal svájci múzeumokba menekítették a Kijevi Nemzeti Művészeti Galéria festményeit – közölte Jurij Vakulenko igazgató csütörtökön a Reuters hírügynökséggel.
A képek szállításának viszontagságait ecsetelve Vakulenko elmondta, hogy az inváziót követően beköltözött a múzeum pincéjébe, hogy vigyázzon a műkincsekre, és ott hatvanhat napot töltött el.
Ezalatt tervezte meg a galéria képeinek külföldre szállítását, figyelve arra is, hogy azok ne raktárakba, hanem olyan helyre kerüljenek, ahol ki is állítják őket.
Körbekérdezve az európai múzeumokat, két intézményt talált, amely hajlandó lenne erre, a genfi művészeti és történeti múzeumot (Musée d’Art et d’Histoire), valamint a bázeli művészeti múzeumot (Kunstmuseum Basel).
A spanyol polgárháború idején a madridi Prado képeit is befogadó genfi múzeum csomagolóanyagokat küldött Kijevbe a biztonságos szállítás érdekében. Az általa befogadott festményeket a Musée Rathban állították ki, mert a genfi művészeti múzeum ebben tartja időszaki kiállításait. Az ukrán kiállítás címe Sötétedéstől pirkadatig. De nem csak festmények láthatók itt, hanem azok a faládák is, amelyekben a képeket Kijevtől Genfig szállították.
A Reutersnek Kijevből telefonon nyilatkozó Vakulenko elmondta, hogy nem volt biztosítótársaság, amely vállalta volna a szállítmány biztosítását, amíg az kiér Ukrajnából, ezért külön személyzetet kellett megbízni azzal, hogy elkísérjék a teherautókat a lengyel határig tartó kétnapos úton.
Szigorúan titokban kellett tartani a szállítmány mozgását, csak nagyon kevés embernek volt tudomása róla
– mondta az igazgató.
A bázeli tárlaton 49 mű szerepel XVIII–XX. századi, ukrajnai születésű festőktől, mint például Ilja Repin vagy Volodimir Borovjovszkij. A művészek közül sok Oroszországban tanult, ezért az Orosz Birodalommal, valamint a Szovjetunióval hozzák őket összefüggésbe. A kijevi galériából Svájcba szállított képeket bemutató kiállítás szerint azonban leegyszerűsítő koncepció, hogy ezek a festmények mind az orosz művészet részei lennének.
„Nem könnyű megérteni a gyűjtemény darabjainak történetét, kritikusan és tudatosan kell rájuk tekinteni, mert automatikusan az orosz művészethez kötjük őket, pedig a kérdés ennél sokkal összetettebb” – jelentette ki Olga Osadtschy, a Kunstmuseum Basel segédkurátora.
