A túlfogyasztás egyik marketinges világnapjával, a Black Fridayjel egy időben zajló vásár a műtárgyakat állítja szembe a fogyasztási cikkekkel. „Felbecsülhetetlen értékű élmény, ha egy mű szól hozzánk. A műalkotásoknak nem kell feltétlenül híresnek vagy drágának lenniük ahhoz, hogy elgondolkodtatók vagy inspirálók legyenek. A művek érzelmi és intellektuális értéke nem az ár függvénye”– állítja Pátkai Marcell, a 2012 óta működő Artkartell vezetője. Utóbbi egy többféle projekt ernyőgalériája, amely műteremház mellett galériát is működtet, a Projektspace kiállítótérben pedig bemutatkozási lehetőséget nyújt művészeknek, ráadásul online művészeti magazint is kiad.
A magyar kortárs művészet színe-javával, így a többiek között Asztalos Zsolttal, Batykó Róberttel, Bullás Józseffel, Forgács Péterrel, Ember Sárival, Fe Lugossy Lászlóval, Nemes Mártonnal és Tibor Zsolt is közreműködtek, de számos fiatallal, például Ezer Ákossal, Dallos Ádámmal, Karándi Mónikával, Makai Mira Dalmával, Puklus Péterrel, valamint Ulbert Ádámmal is kollaboráltak. Közülük mindenkit meghívtak a vásárra.
Az Artkartell-lel dolgozó művészettörténészek folyamatosan monitorozzák a művészeti életet, a műtárgyvásár anyagának összeállításánál kifejezetten arra törekedtek, hogy beemeljenek olyan alkotókat, akik szerintük még a befutás előtt állnak, ezért kedvező áron lehet hozzájutni a munkáikhoz.
Vásárukra nemcsak képzőművészek, hanem galériák is adhattak be műtárgyakat, miközben a kortárs színtér minden szereplőjét próbálták bevonni, meghívni és érdekeltté tenni az eseményben.
A nyugati árakhoz képest Magyarországon a kortárs műalkotások átlagára még mindig viszonylag alacsony, amelynek főként történelmi oka van. A 20. században a nyugati demokráciákban és vadkapitalizmusban a műtárgyak státuszszimbólumokká váltak, így értékük az egekbe szökött. A keleti blokkban viszont a kultúrpolitikusok a pénz megrontó hatalmáról értekeztek, a szocialista realizmus gátolta az újító művészegyéniségek kiemelkedését. A szocreál sztárművészei a korabeli kultúrpolitika üzeneteit közvetítették. A műtárgyaknak mindenki számára érthetőnek és elérhetőnek kellett lenniük. Az állami beavatkozás egyenárú fogyasztási cikké degradálta a művészetet.
Pátkai Marcell szerint ebből a korszakból lassan tört ki a hazai műtárgypiac. A köztudatban nehezen alakultak státuszszimbólumokká a kortárs műtárgyak, de a folyamat már lavinaként elindult. Az utóbbi időben a nemzetközi színtéren is felértékelődtek a kortárs magyar műalkotások.
A szocializmus időszakában méltatlanul háttérbe szorult művészek most nemzetközi nagyágyúkká váltak, és velük együtt felértékelődik a hazai kortárs művészet is.
Az Artkartell szerint még mindig jó időben vagyunk a kortárs művészeti befektetésekhez, melyhez egy színes, szellemes, ironikus, álmodozó, gondolatébresztő és mindenekelőtt látványos tárlattal kívánnak hozzájárulni.
Listázták a legdrágább magyar művészeket – Bozó Szabolcs az élre törtA Műtárgy.com idén negyedik alkalommal állította össze A magyar művészek aukciós piaca című kiadványt, amely a magyar alkotók leütési árait elemzi a hazai és a nemzetközi árverési eredmények alapján. A nagy nevek tartják magukat a listán, a 2022–2023-as év egyik újdonsága, hogy Bozó Szabolcs festőművész kategóriában azonnal az élre tört. |
