A világ útjain egyre több elektromos jármű közlekedik, ezek üzemeltetéséhez nincs szükség környezetszennyező fosszilis tüzelőanyagokra. De vajon tényleg környezetkímélőbbek az elektromos autók? A CNBC körbejárta a kérdést.
Rögtön az elején le kell szögezni, hogy az elektromos járművek akkumulátorai közvetlenül az elektromos hálózatról tölthetők, vagyis egy olyan rendszerről, amelyik maga is gyakran fosszilis tüzelőanyagokkal működtetett erőművekből táplálkozik. Az is kérdéses, hogy mennyire energiaigényes egy elektromos autónak vagy egy elektromos autó akkumulátorának előállítása, összehasonlítva egy hasonló, de hagyományos jármű építésével.
Már csak ezeket mérlegelve is felvethető: valóban környezetbarát megoldást jelentenek az elektromos járművek?
A CNBC szerint a rövid válasz: igen. Ugyanakkor igaz az is, hogy még évekre vagyunk attól, hogy a teljes környezetvédelmi potenciáljukat valósággá tegyük ezeknek az eszközöknek.
A világ nagy részén az elektromos hálózatokat még mindig fosszilis tüzelőanyaggal, például szénnel vagy olajjal működő erőművek táplálják, az elektromos autók töltése pedig ettől az energiától függ, illetve az akkumulátorok gyártása is rendkívül energiaigényes folyamat.
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) Energy Initiative tanulmánya szerint az elektromos autók akkumulátorának gyártása nagyobb kibocsátást eredményez, mint egy személygépkocsi előállítása. De ezeket a magasabb környezeti költségeket idővel ellensúlyozza az elektromos járművek energiahatékonysága, vagyis ha az egy autóra jutó gyártási kibocsátást a megtett kilométerekre vetítjük, azt kapjuk, hogy az akkumulátoros autók kilométerenkénti összkibocsátása alacsonyabb, mint a hasonló, belső égésű motorral hajtott autóké.
Ha megnézzük a jelenlegi helyzetet, azt látjuk, hogy néhány országban az elektromos járművek még a mostani hálózat mellett is jobban teljesítenek
– mondta a CNBC-nek Szergej Paltsev vezető kutató, az MIT Energy Initiative tanulmányának egyik szerzője.
„Jelenleg Amerikában egy elektromos jármű átlagosan körülbelül 200 gramm szén-dioxidot bocsátana ki mérföldenként” – mondta. „Előrejelzésünk szerint a hálózat zöldítésével az elektromos járművek kibocsátását 75 százalékkal, a mai körülbelül 200 grammról mérföldenként körülbelül 50 grammra csökkenthetjük 2050-re.”
Paltsev elmondta azt is, hogy az MIT kutatása szerint a belsőégésű motorral hajtott, nem-plug-in hibrid autók jelenleg mérföldenként körülbelül 275 gramm szén-dioxidot bocsátanak ki. 2050-re ez az érték várhatóan 160 és 205 gramm között lesz.
Az elektromos járművek újratölthető lítium-ion akkumulátorokkal működnek. Az akkumulátorok előállításának folyamata – a nyersanyagok bányászatától kezdve a gyártáson át a szállításig – rendkívül energiaigényes, és szakértők szerint ma ez az elektromos járművek szén-dioxid-kibocsátásának egyik legnagyobb forrása.
Az elektromos járművek gyártása lényegesen több kibocsátással jár, mint a benzines autóké. A gyártó országtól függően ez 30-40 százalékos, főként az akkumulátorgyártásból származó többletkibocsátást jelent.
– mondta Florian Knobloch, a Cambridge-i Környezetvédelmi, Energiaügyi és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Központ munkatársa.
Ezek a magasabb termelési kibocsátási számok kezdeti befektetésnek tekinthetők, amelyek az élettartam alatti kibocsátáscsökkenés miatt viszonylag gyorsan megtérülnek.
Napjainkban Kína uralja az akkumulátorgyártást, ott 93 gyár állít elő lítium-ion akkumulátorcellákat, míg az Egyesült Államokban csak négy.
A kiégett akkumulátorcellákból nagyon keveset hasznosítanak újra. Szakértők azt mondják, ez idővel megváltozhat, mivel az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagok korlátozottan állnak rendelkezésre, így a cégeknek az újrahasznosításon kívül nem marad más választásuk.
Knobloch, a Cambridge-i Egyetem munkatársa elmondta, hogy sok kutatás irányul az akkumulátor-technológia fejlesztésére, de szerinte több erőfeszítésre van szükség a villamosenergia-hálózat szén-dioxid-mentesítésében is. Ugyanakkor rámutatott, a napelemek és a szélturbinák előállítása során keletkező üvegházhatású gázok kibocsátása sem elhanyagolható.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a benzinüzemű autókról az elektromos autókra való átállás önmagában nem jelent áttörést az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Olyan társadalmi változásokkal kell együtt járnia, amilyen például a tömegközlekedés és az alternatív közlekedési módok népszerűbbé válása.
Paltsev, az MIT munkatársa kifejtette, hogy jelenleg világszerte körülbelül 1,2 milliárd üzemanyaggal hajtott autó közlekedik, és ez a szám várhatóan 1,8-2 milliárdra fog nőni. Ehhez képest elektromos járműből jelenleg csak mintegy 10 millió van. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint 2030-ra az utakon közlekedő elektromos autók, buszok, furgonok és teherautók száma várhatóan eléri a 145 milliót.
Az elektromos járművek nem csodafegyverek az éghajlatváltozás mérséklésére – mondta Knobloch. Az autók számát is tömegesen csökkenteni kell, és az egyéni autós közlekedés helyett a közösségi közlekedést kell ösztönözni – vélekedett.
