Közeleg a csütörtök, amikorra az orosz hatóságok kidolgozzák, miképp fizessenek a földgázért rubelben a barátságtalan – azaz a nyugati – országok, köztük hazánk. A felek egyelőre farkasszemet néznek egymással. A keddi nyilatkozatok szerint Moszkva nem hajlandók más pénznemben elfogadni a fizetést, a vevők ugyanakkor azt mondják, hogy rubelben nem fizetnek. De akkor hogy telnek fel időben az európai földgáztárolók? Vélhetően sehogy, ha valaki nem enged.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten jelentette be, hogy a barátságtalan – tehát az Oroszországra Ukrajna lerohanásáért szankciókat kirovó – országok a jövőben nem fizethetnek devizában az orosz energiáért. A rubel árfolyamát – amely a háború és a szankciók miatt hatalmasat gyengült, és még a 114-es szintet is elérte két hete a dollárral szemben – a zöldhasú elleni 104 körüli árfolyamról 83 környékére röpítette Putyin bejelentése.
A rubelfizetésre kötelezett vásárlók és a Moszkvát elítélők azonban nem szeretnék a szankciók fájdalmát ezen a módon csökkenteni Moszkva számára. A G-7 országok – az amerikaiak, a britek, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán – arra szólították fel a gázvásárló cégeket, hogy ne engedjenek az orosz nyomásnak, és ne fizessenek rubelben.
Ezt az álláspontot támogatja Brüsszel is – idézte a Reuters kedden az Európai Bizottság egyik szóvivőjét egy sajtótájékoztatóról.
Moszkvából ezekre a hangokra csattanós válasz érkezett. Moszkva intézkedési tervet dolgoz ki arra az esetre, ha az európai országok felmondják az Oroszországgal kötött gázvásárlási szerződéseket amiatt, hogy Moszkva elvárja, hogy rubelben fizessenek – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak az MTI jelentése szerint.
Nem lesz ingyen gáz
– tette hozzá.
Hogy oldódik fel ez a patthelyzet, kiderül csütörtök után. A vásárlók a szerződésekre hivatkoznak, amelyeket szerintük az oroszoknak nincs joguk módosítani, Moszkva az ellenkezőjét állítja, miközben a repkedő szankciók gyakorlatilag sok tekintetben felülírták a korábban alkalmazott jogot, többek közt lehetetlenné tették az oroszok számára, hogy felhasználhassák az energiaimportért kapott devizát. Ezt a kérdést várhatóan nem bíróság fogja eldönteni, és ha bíróság elé is kerülni, az energiára Európának nem nagy késéssel, hanem most van szüksége.
Amennyiben a rubelfizetés megtagadása vezetne az európai orosz szállítások megszakadáshoz, az ellent mondana az múlt heti csúcsértekezletének konklúziójával. Az állam- és kormányfők csak abban értettek egyet, hogy a függést az orosz energiától szükséges lesz a következő években csökkenteni, de az amerikai felhívást a bojkottjára sokan ellenezték, többek közt az a Németország is, amely a rubelfizetést elutasítja.
A gáz elapadásának kockázata a német közszolgáltatók és iparosok körében is megrökönyödést keltett . Nem csak a németek nagy felhasználói az orosz földgáznak, mások mellett a közép-európai országok is. Gázfogyasztásának 40 százalékát Európa Oroszországból fedezi, tavaly mintegy 155 milliárd köbméter volt az Az európai gáztárolók töltöttsége jelenleg átlagosan 26 százalék körüli. Ha az európaiak nem vásárolnak, Oroszország kész átirányítani a szállításokat többek között Ázsiába – idézte a TASSZ hírügynökség Valentyina Matvijenkót, az orosz parlament felsőházának elnökét.
