Példátlanul gyors EU-tagságot szeretne Ukrajna, de lehetséges ez?

Hétfőn közzétett videóüzenetében Volodimir Zelenszkij határozott és gyors cselekvésre szólította fel a Nyugatot, hogy Ukrajna minél gyorsabban csatlakozhasson az Európai Unióhoz.

Az ukrán elnök keddi, újabb videóüzenetében megerősítette a szándékot és bejelentette, hogy az csatlakozási kérelem már Brüsszel asztalán van.

„Biztos vagyok benne, hogy ez igazságos és lehetséges lépés és, hogy megérdemeljük, hogy az EU tagjai legyünk” – mondta.

Védelmi buborékot jelenthet az EU-tagság

De miért is éri meg Ukrajnának az uniós tagság? A legnyomósabb érv emellett, hogy az EU-tagság egy, a NATO-éhoz hasonló védelmi paktumot tartalmaz, amelyben a tagok vállalják, hogy katonai segítséget nyújtanak bármely uniós ország számára, amelyet külső támadás ér. És egy ilyen segítség – mivel az orosz tankok folyamatosan gördülnek át az ukrán határon Kijev irányába, valamint bombázzák az országot – létszükséglet lenne Ukrajna számára – fejtegeti a Fortune cikke.

Amennyiben Ukrajna az EU-tagja lenne, akkor az oroszoknak Franciaország, Németország ás mások tűzerejével is szembe kellene nézniük.

Mivel jelenleg Ukrajna „semleges” ország, így az EU és a is kívülről szemléli az eseményeket. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött, amennyiben valaki beleavatkozik az orosz-ukrán háborúba.

Beengedi-e az EU Ukrajnát?

Az EU vezetői üdvözlik az ukrán csatlakozási szándékot, legalábbis a hivatalos kommunikáció szintjén. Nyolc kelet-európai uniós ország elnöke hétfő este írta alá az a levelet, amely azonnali tárgyalásokat sürget Ukrajna felvételéről.

„Ukrajna közénk tartozik, azt akarjuk, hogy az EU-ban legyenek... Idővel csatlakoznak majd hozzánk” – mondta vasárnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A kulcs épp az idő, Ukrajnának ugyanis pont az nincs. Az orosz invázió miatt azonnal cselekvésre van szükség egy olyan mamutszervezet részéről, amelynek bürokratikus malmai közismerten lassan őrölnek.

Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elutasított minden olyan elképzelést, ami Ukrajna gyorsított ütemben történő uniós tagságáról szól. „A tagság megszerzése sok évig tart. A következő órákra kell választ találnunk, nem a következő évekre” – mondta.

Charles Michel, az uniós államfőket és miniszerelnököket tömörítő Európai Tanács elnöke arra figyelmeztetett, hogy az közösségen belül „eltérő és érzékeny vélemények vannak a bővítéssel kapcsolatban”. És még valószínűleg finoman is fogalmazott, hiszen a csatlakozási folyamat az egyik legbürokratikusabb, leghosszabb procedúra. Ráadásul az Ukrajna felvételéről szóló vita megrendítheti a Vlagyimir Putyinnal szembeni megingathatatlannak tűnő uniós egységet. Az EU jelenlegi elnökségét betöltő Emmanuel Macron francia államfő kijelentette, hogy mindaddig az EU bővítése ellen szavaz, ameddig nem hajtják végre a közösség „intézményi működésének mélyreható reformját”. Ezek közé tartozik a döntéshozatal felgyorsítása, illetve az emberi jogok magasabb szintű védelme.

Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfő reggel fenntartásait fejezte ki Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásával kapcsolatban. „Mindenki tisztában van vele, hogy az EU-csatlakozás nem olyan dolog, amit néhány hónap alatt el lehet intézni” – mondta a zöld politikus. Véleménye szerint egy ilyen projekt intenzív és nagy horderejű átalakulási folyamattal jár.

Janez Jansa szlovén kormányfő múlthéten úgy nyilatkozott, hogy kilátásba kell helyezni Ukrajna teljes jogú EU-tagságát. Kedden (ma) pedig Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is arról beszélt, hogy Magyarország támogatja Ukrajna miharabbi uniós csatlakozását.

Ukrajnának egyelőre társulási szerződése van az EU-val, amely hozzáférést biztosít számára az egységes európai piachoz. Egy tagsági kérelem elfogadása után hosszadalmas vizsgálatoknak vetik alá a csatlakozni kívánt országot, amelynek az egyes tagállamok követeléseivel is szembe kell néznie. A cikk felidézi az észak-macedónok példáját. Görögország 15 évig próbálta elérni, hogy Macedóniát átkereszteljék Észak-Macedóniára, ami a csatlakozás egy feltétele volt Szkopjével szemben. Az ország 2020-ban végül felvette az Észak-Macedónia nevet, de továbbra is EU-s váróteremben ül.

Félnek, hogy Moszkva vérszemet kap

Az Európai Uniós attól tart, hogyha Oroszország megnyeri a háborút, akkor az arra bátoríthatja Putyint, hogy a balti államok, vagy akár Lengyelország felé fordítsa fegyvereit.

Az számlájára írják, hogy anélkül vezetett be rendkívüli intézkedéseket, hogy fegyveres módon belépett volna a háborúba – mármint közvetve nem. Az EU története során először nyújt anyagi támogatást egy háborúban álló nem uniós tagországnak. Hétfőn megegyeztek abban 500 millió eurót költenek vadászrepülőgépekre és egyéb fegyverekre, amelyeket Ukrajna rendelkezésére bocsátanak az oroszok elleni harcban.

Szijjártó Péter ugyanakkor hétfőn bejelentette, hogy ezek nem juthatnak Magyarországon keresztül Ukrajnába, mert félő, hogy támadás éri őket. Ezzel kapcsolatban korábban Vlagyimir Putyin megfenyegette azokat az országokat, amelyek átengedik területükön az Ukrajnába tartó uniós fegyvereket.