A 90-es évek végén volt rá példa, hogy Moszkvában a Puskin téren lévő, frissen megnyílt McDonald’s előtt hosszabb volt a sor, mint a Lenin-mauzóleum előtt. A nyugati gyorsétteremláncok, az üdítőitalok, a farmerek a „kapitalista diplomácia” győzelmét hirdették a Szovjetunió felett. Az amerikai külügyi tárca külön támogatási keretet hozott létre, hogy minél több tengerentúli cég létesítsen üzlethálózatot a volt szovjet államok területén.

Vlagyimir Putyin orosz elnök (2. b), Marcus Schaefer a Mercedes-Benz-től (3. j), Peter Altmaier német gazdasági miniszter (2. j) és Dieter Zetsche (j), a Daimler vezérigazgatója 2019. április 3-án meglátogatja a Mercedes-Benz új Moszkva melletti gyárát; Fotó: MIKHAIL KLIMENTYEV / AFP

Putyin Ukrajna ellen indított háborúja azonban gyökeres fordulatot hozott ebben is. Az ExxonMobil, a BP és a Shell felszámolja orosz érdekeltségeit, az Apple, a Google és a Facebook csökkentette aktivitását az országban. A Walt Disney nem mutat be új filmeket, a Live Nation nem szervez koncerteket, a ruházati láncok – mint például a H&M és Nike – felfüggesztették tevékenységüket, csakúgy, mint a nyugati autómárkák, a Volkswagen, a Toyota vagy a Mercedes-Benz.

Holott az oroszok vásárolnának továbbra is, „az emberek úgy vásárolnak, mintha nem lenne holnap” – nyilatkozta a Financial Timesnak az Apple hivatalos forgalmazója. Tudhatott valamit, mert nyilatkozata másnapján az almás cég beszüntette termékei forgalmazását Oroszországban. A háború árnyékában súlytalannak tűnhet, de

a hétköznapi hangulatra valószínűleg rányomja bélyegét az Apple kivonulása, a Beeline Analytics szerint minden ötödik moszkvai polgárnak volt valamilyen Apple-berendezése.

Škoda Kodiaq-gyártósor a GAZ gyárában, Nyizsnyij Novgorodban; Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV / AFP

A nyugati műszaki cikkek rajongói azonban a rubel dollárhoz viszonyított árfolyamának zuhanása miatt már egyre kevésbé engedhették meg maguknak ezt a luxust. (Az orosz iPhone-ok tulajdonosait ugyanakkor az ukrán kormány kérésére nem zárták ki ki az AppStore-ból).

Így hát maradnak a kínai kütyük, a dél-koreai Samsung után a kínai Xiaomi a második legnagyobb szereplő az orosz okostelefon-piacon, s hamarosan az első lehet, hiszen Dél-Korea csatlakozott a nyugati szankciókhoz, így a Samsung app store is beszüntette működését az országban.

Nem is nagyon lenne mivel elszállítani a nyugati termékeket, hiszen

szinte az összes nagy logisztikai cég bojkottálja az orosz szállítmányokat.

Így a német DHL, a svájci Kuehne + Nagel vagy az amerikai UPS, a FedEx és a DPD. Kizárólag élelmiszert és gyógyszert hajlandók az oroszoknak vinni. Még a világ egyik legnagyobb konténeres fuvarozója, a Maersk is figyelmeztetett a hét közepén: a romlandó áruk várhatóan romlottan érkeznek meg a szankciók miatt bevezetett fokozott vámellenőrzések következményeként.

Elapadnak a nyugati szeszforrások is – marad a vodka –, a Simple Group, az egyik legnagyobb orosz alkoholforgalmazó közölte, hogy néhány nappal azt követően, hogy a dollár/rubel árfolyam átlépte a 90-es lélektani határt, töredékére csökkent a szeszes italok, főleg a borok importja. A vállalat 15 százalékkal volt kénytelen emelni az árait, s további drágulást valószínűsít.

A nyugati cégeknek az orosz piac kiesése ugyan érzékeny veszteség, de azért nem húsba vágó, például a Nestlé globális eladásaiból mindössze 2 százalékkal részesedik. Sajtójelentések szerint a közeljövőben várható a Coca-Cola, a PepsiCo és a McDonald’s kivonulása is.