Az aszályt és szélsőséges időjárási viszonyokat tekintve a kontinens az egyik legkeményebb éve elé nézhet az Európai Bizottság szerint. A rendkívüli szárazság számos mediterrán országot sújt, Maros Sefcovic uniós biztos elismerte, hogy ilyen mértékű aszállyal még sosem kellett megbirkóznia a régiónak, ráadásul az elmúlt napokban az intenzív viharok is megkeserítették helyiek életét.
Fotó: Anrea Pattaro
Az aszály már az energiaellátást is veszélyezteti Olaszországban
A Pó, Olaszország leghosszabb folyója és legnagyobb édesvíztározója, az utóbbi hetven év legsúlyosabb szárazságától szenved, de az észak-olaszországi Maggiore- és a Garda-tó vízszintje is jóval alacsonyabb az ilyenkor szokásosnál. A hatóságok attól tartanak, hogy a hosszan tartó szárazság súlyos ivóvíz- és öntözővíz-hiányhoz vezethet, ami egész Észak-Olaszország lakosságát és mezőgazdaságát sújtja.
A pusztító aszály az energiaellátás stabilitására is hatással lehet, mivel a vízerőművek többnyire az ország északi részén, a hegyekben találhatók, és Olaszország energiaszükségletének csaknem egyötödét adják.
A kormány kénytelen volt rendkívüli állapotot hirdetni öt északi régióban az év végéig a helyzet kezelésére, valamint 37 millió eurós segélycsomagot is bejelentett a közbiztonság garantálására és a mezőgazdasági veszteségek pótlására, hiszen a termés 30-40 százalékát fenyegetheti a szárazság a Coldiretti agrárszakszervezet szerint. Bár az elmúlt napokban zivatarok, heves esőzések és erős szelek is pusztítottak Dél- és Közép-Olaszországban, a veszélyeztetett észak-olaszországi földeket nem öntözte eső.
Ez a legszörnyűbb kombináció: télen 70 százalékkal kevesebb hó, négy hónap eső nélkül, most pedig három-négy fokkal magasabb a hőmérséklet az átlagosnál– panaszkodott Meuccio Berselli, a Pó-völgy kerületi hatóságától. A Nemzeti Kutatási Tanács szakértői szerint valószínűleg a felmelegedés miatt olvadó jég és hó okolható a Marmolada-gleccseren történt balesetekért is. Az észak-olaszországi Dolomitok legmagasabb hegycsoportján, a Marmolada lejtőin jégcsuszamlás történt, amelyben több ember életét vesztette. A kutatók szerint egyre több ehhez hasonló eseményre kell számítani.
Portugáliát és Spanyolországot nem kímélik az erdőtüzek
Portugália sincs könnyű helyzetben, az aszály miatt futótüzekkel kell megküzdeniük a helyi tűzoltóknak.
Az elmúlt napokban megnőtt a tűzveszély, ezért a kormány hétfőtől péntekig, azaz július 11-től július 15-ig készenléti állapotot hirdetett.
Ennek következtében felsőbb szintű engedélyeztetés nélkül életbe léptethetők a helyi veszélyhelyzeti és polgári védelmi intézkedések, legyen szó akár reagálásról vagy megelőzésről. A leginkább veszélyeztetett erdőket elővigyázatosságból le is zárják, hiszen 2017-ben például több mint száz ember halálát okozták a lángok. Idén eddig huszonkilencen sérültek meg az erdőtüzekben. Szombaton 125 helyen közel háromezer tűzoltót kellett bevetni a lángok megfékezésére.
José Luís Carneiro belügyminiszter figyelmeztetett, hogy meteorológiai szempontból legrosszabb a mostani hét első három napja lehet, amikor az ország egyes részein 45 Celsius-fok feletti hőmérsékletet is mérhetnek.
Eközben Spanyolország egyes részein akár 43 fokot hozó melegrekordot várnak a hétvégére. A kánikula miatt erdőtüzek sújtják a mediterrán országot, az idén eddig több mint 19 ezer hektár erdő vált a lángok martalékává, ez duplája az elmúlt évek átlagának.
Ráadásul a kormány adatai szerint az átlagos júniusi csapadéknak csak a fele érkezett meg az idén, a hőség és az átlagosnál kevesebb csapadék miatt az ország vízkészletei aggasztó szintre csökkentek.
A legfrissebb számítások szerint a víztározók átlagosan 45 százalékos töltöttségi szinten állnak, míg Andalúzia és Extremadura déli régióiban mindössze 35 százalékon.
Fotó: Pedro Fiuza / AFP
Ismét pusztító időjárással kell megbirkózniuk a görögöknek
A Görög Meteorológiai Szolgálat is szélsőséges időjárásra figyelmeztetett, a hőmérséklet 40 Celsius-fok közelébe szökhet az ország nagyobb részén, miután az elmúlt hétvégén heves esőzések, jégesők, zivatarok pusztítottak az országban, különösen a középső és északi régiókban. Szkírosz szigetén rendkívüli állapotot hirdettek vasárnap, mert a szélsőséges időjárás következtében két híd is összeomlott a sziget északi részén, a nyugati és a déli területeken pedig árvíz öntötte el a földeket.
A heves esőzések mellett öt régiót is tűzveszélyesnek minősített a polgári védelmi főtitkárság, mivel az erős széllel párosuló tartós kánikula nagymértékben növeli az erdőtüzek kialakulásának veszélyét. A veszélyeztetettebb területek az Égei-tenger északi része (Leszbosz, Khiosz, Szamosz, Ikaria), Attika (beleértve Kíthira szigetét), Közép-Görögország (Viotia, Evia), Peloponnészosz és Nyugat-Görögország (Ilia, Achaia).
A mediterrán országban tavaly augusztusban Európa legpusztítóbb erdőtüzei tomboltak, két New York-nyi területen perzselve fel a növényzetet.
