Romániában az energetikai szolgáltatók által felvett bankhitelek elérték az egyetlen gazdasági ágazatnak nyújtható hitelállomány 10 százalékos küszöbértékét, ezért a hazai bankok nem nyújthatnak számukra további hiteleket – közölte hétfőn a kolozsvári Maszol hírportál egy jegybanki vezető sajtónyilatkozatára hivatkozva.

Pedestrians walk past an ATM of the Banca Comerciala Romana in Bucharest, Romania on July 25, 2018.
Fotó: Jaap Arriens / Getty Images

Cristian Popa, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagja az Economica.net gazdasági portálnak adott interjújában megerősítette, hogy

a román energetikai szektor hitelállománya elérte a vállalatoknak (nem pénzügyi társaságoknak) nyújtott hitelek 10 százalékát, mintegy 17 milliárd lejt (1400 milliárd forint),

így a hatályos elővigyázatossági szabályok miatt a hazai piacról nem vehetnek fel több hitelt.

„Óvatos dolog minden pénzt ennek az ágazatnak adni? Azt hiszem, nem. Óvatos dolog az összes tojást ugyanabba a kosárba tenni? Azt hiszem, nem. A bankszektornak óvatosnak kell lennie, mivel az emberek pénzével dolgozunk, minden egyes mögött több millió ember pénze van, nekünk pedig óvnunk kell a betétesek pénzét” – jelentette ki Cristian Popa.

Az energetikai szolgáltatók azért kénytelenek a bankokhoz fordulni, mivel a hatósági árszabályozás miatt sokkal drágábban veszik az áramot és a gázt, mint amennyiért továbbadják, a kormány pedig csak hosszú hónapok múlva téríti meg nekik a különbözetet.

Popa véleménye szerint nem egészséges, hogy a szolgáltatóknak hitelek révén kell viselniük a kormány által bevezetett árszabályozás a költségeit.

„Azt hiszem, hogy más megoldást kellene keresni, talán gyorsabban kellene kifizetni az elosztókat és a szolgáltatókat. Eladósodás nélkül kellene megoldani ezt a helyzetet, ez volna az egészséges, nem pedig az, hogy az egyik sokkot egy másik sokká alakítsuk át. Mi azért vagyunk itt, hogy az egész ország pénzügyi stabilitását biztosítsuk” – mondta a BNR igazgatótanácsi tagja.

Támogathatja a nagy energiaigényű cégeket Románia

Keleti szomszédunknál a nagy energiaigényű iparágak termelik a 6 százalékát, és csaknem százmillió eurónyi adót fizetnek be az állami költségvetésbe.

A román kormány nemrég 2023. augusztus 1-jéig meghosszabbította azt az április óta hatályos ársapkarendeletet, amely (bizonyos fogyasztásig) kilowattóránként 0,80 lejes (66 forint) kedvezményes tarifával védi a lakossági fogyasztókat a piaci energiaáraktól.

A kis- és középvállalkozások és a közintézmények számára kilowattóránként 1 lej a kedvezményes tarifa.

Akik túllépik az ársapkarendeletben meghatározott fogyasztási küszöböt, azoknak a piaci árat kell fizetniük az elhasznált villanyáramért.

Szeptembertől azonban az állam már csak megawattóránként 1300 lejig téríti meg az energiaszolgáltatók számára a piaci és a rendeletileg szabályozott fogyasztói árak közti különbözetet, a korábbinál is nagyobb nyomás alá helyezve őket, mivel a nagybani piacról ennél drágábban tudják csak beszerezni a villanyáramot – mutatott rá a Maszol hírportál.

Johannis: szóba sem jöhet az energiafogyasztás korlátozása Romániában

A bukaresti vezetők szerint a románok elég bölcsek ahhoz, hogy maguktól is takarékoskodjanak.