Eldőlt: üzemben maradhatnak a német atomerőművek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA még üzemben lévő három német atomerőmű működésének meghosszabbításáról hozott döntést Olaf Scholz német kancellár hétfőn, lezárva ezzel koalíciós partnerei a Zöldek és a szabaddemokraták (FDP) közötti vitát.
A még üzemelő három erőmű üzemidejét azonban csak 2023. áprilisig 15-ig hosszabbította meg a döntés, melynek értelmében az illetékes minisztériumoknak haladéktalanul el kell készíteniük az ehhez szükséges jogszabályokat. A német kancellár erről levélben tájékoztatta Robert Habeck alkancellárt, gazdasági minisztert, a Zöldek politikusát, Christian Lindner pénzügyminisztert, az FDP elnökét és Steffi Lemke környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és nukleáris biztonsági ügyekért felelős minisztert, a Zöldek politikusát.
A politikus kiszivárgott levelében a kormányzati munka rendjéről szóló szabályzat első paragrafusára hivatkozott, miszerint a kancellárt illeti meg a politikai irányvonal meghatározásának joga (Richtlinienkompetenz), és a miniszterek kötelesek végrehajtani minden döntést, amelyet a kormányfő ezen jogával élve hoz.
Ezzel a kancellár hatalmi szóval zárta le az atomerőművek üzemidejének meghosszabbításáról a Zöldek és az FDP között hetek óta folytatott vitát, amelyben a partnerei a közvetítésével sem tudtak megállapodásra jutni.
A hét végén tartott kongresszusukon a Zöldek még külön határozatot is elfogadtak arról, hogy csak két erőmű üzemidejét lehet meghosszabbítani, a harmadikat pedig az eredeti terveknek megfelelően az év végén le kell állítani, és nem szabad újabb fűtőelemet vásárolni. A nukleáris energia használatát a kezdetektől, az 1980-as évek elejétől elutasító Zöldekkel szemben a liberálisok azt sürgették, hogy mindhárom erőművet tartsák üzemben egészen 2024 végéig, és működtetésükhöz rendeljenek újabb fűtőelemeket.
A vita, amely megosztja az országot irányító koalíciót az energiaárak meredek emelkedésével és Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben alakult ki.
A konfliktus kirobbanása előtt még az volt a menetrend, hogy Németország 2022. december 31-én lezárja az úgynevezett energiapolitikai fordulat első nagy szakaszát, vagyis az utolsó három erőmű – a Baden-Württemberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland – leállításával végleg felhagy a nukleáris energia használatával.
Azonban az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében többször módosították ezt a tervet, a legutóbbi, szeptember végén kidolgozott elképzelés arról szólt, hogy a Neckarwestheim 2 és az Isar 2 erőművet 2023 tavaszáig üzemben tartják.
Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával,
vagyis fokozatosan, bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítják mind a 17 atomerőművet, és az így kieső termelést hosszabb távon a megújuló forrásokra épülő energiatermelés kiterjesztésével pótolják. Az FDP akkor a CDU–CSU jobbközép pártszövetség kisebbik koalíciós partnereként kormányon volt, és képviselői megszavazták az energiapolitikai fordulatról szóló törvényt a szövetségi parlamentben.
