A német szövetségi kormány a törvényhozás elé terjesztette az energiadrágulás okozta növekvő lakossági és vállalati terhek megfékézését szolgáló támogatási programokról szóló javaslatait.
Az energiaárfékek bevezetésére azért van szükség, mert az orosz–ukrán háború miatt egy éven belül megsokszorozódott a földgáz európai nagykereskedelmi ára.
Az úgynevezett áramárfékről, földgázárfékről és távhőárfékről szóló törvényjavaslatok előkészítése a tervezettnél jóval hosszabb ideig tartott, és az utolsó napokban is lényegi változtatásokat hajtottak végre.
A gazdasági minisztérium közleménye szerint az eredeti tervekhez képest az a legnagyobb változás, hogy a programok finanszírozási forrásának megteremtésére nem visszamenőleges hatállyal fölözik le a földgáz nagykereskedelmi árának emelkedéséből váratlanul nagy profithoz jutó villamosenergia-termelők nyereségét.
A végleges javaslat szerint a december 1-je és 2023. június 30. között keletkező nyereséget kellene külön megadóztatni azoknál a termelőknél, amelyek nem földgázzal állítanak elő áramot, hanem olcsóbb módszerekkel, de terméküket a piaci viszonyok alakulása révén mégis a földgázalapú termeléshez szabott áron értékesíthetik. Ezt a határidőt szükség esetén meg lehet hosszabbítani 2024. április 30-ig.
A programok célja, hogy a háztartások, a kis- és nagyvállalatok, a szociális és kulturális intézmények, vagyis minden egyes fogyasztó megbirkózzon a drágulással,
de az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében csökkentse is az energiafelhasználását, lehetőleg 20 százalékkal.
A támogatási programokat jórészt a kormány 200 milliárd eurós, pénzügyi védőernyő elnevezésű csomagjából finanszírozzák. Ehhez a csomaghoz hitelt vesz fel a kabinet. Valamennyi program 2024 áprilisáig tart a kormány javaslata szerint.
