A brit közalkalmazottak a decemberi–januári sztrájkhullámmal próbálnak az inflációt követő béremelést kiharcolni, jövőre azonban várhatóan még rosszabb lesz az anyagi helyzetük. A PwC jelentése szerint ugyanis egy átlagos brit munkavállaló fizetése az inflációt számításba véve a 2006-os szintre csúszik vissza 2023-ban.
A tanácsadó cég becslése szerint a brit reálbérek az idén három, jövőre további két százalékkal csökkennek, miközben az országot az elmúlt évtizedek legsúlyosabb megélhetési válsága sújtja, rohamosan emelkednek az élelmiszer- és energiaárak, az pedig két számjegyű. „2022 nyilvánvalóan nagy kihívást jelentő év volt a brit gazdaság számára, és nem meglepő, hogy a hatások még jövőre is érződni fognak” – idézte a CNN Barret Kupeliant, a PwC vezető közgazdászát.
A cég jelentése azonban némi reménnyel is szolgált. A bérek értékállóságának csökkenése ellenére előrejelzésük szerint akár több mint háromszázezer ember is beléphet jövőre a munkaerőpiacra, ami csökkenti az inaktívak arányát, és enyhíti a munkaerőhiányt.
(Egy font 454,85 forint.)
A gazdaság zsugorodása ellenére ugyanis az Egyesült Királyság vonzó célpont marad a külföldi munkavállalók számára, emlékeztetett közleményében Jake Finney, a cég másik közgazdásza. Az idén rekordot jelentő 1,1, millió bevándorló érkezett a szigetországba, amelyből 140 ezer volt a különleges engedéllyel beengedett ukrán, afgán és hongkongi. Az újonnan érkezettek magas száma ellenére az Egyesült Királyság elmaradt a többi fejlett ipari országtól a foglalkoztatási helyzet pandémia utáni helyreállításában. Az idén rekordszámú, 1,3 millió betöltetlen állás volt, és ez novemberre is csak alig esett 1,2 millió alá. A munkaerőhiány különösen akut a vendéglátásban, a kiskereskedelemben és az agrárágazatokban.
A lordok házának gazdasági bizottsága a héten publikálta kutatásának eredményét, amely szerint a korai nyugdíjba vonulások okozták a leginkább a munkaerő zsugorodását. Emellett azonban fontos szerepet játszottak benne a tartós betegségek, az uniós bevándorlók számának csökkenése a Brexit után, valamint a népesség elöregedése is. „Az inaktivitás növekedése komoly kihívások elé állítja az Egyesült Királyság gazdaságát. A munkaerőhiány súlyosbítja a jelenlegi inflációs kihívást; rövid távon károsítja a növekedést; és csökkenti a közszolgáltatások finanszírozására rendelkezésre álló bevételeket, miközben az e szolgáltatások iránti kereslet tovább nő" – összegezte az eredményt a bizottság.
Kupelian szerint reménysugarat jelent az ország számára az is, hogy az brit infláció valószínűleg októberben érte el a csúcspontját, és a következő két évben fokozatosan kezd visszatérni a jegybank két százalékos célértékéhez.