Számos uniós tagország – többek között Németország, Franciaország és Hollandia – arra szólította fel Brüsszelt, hogy tisztázza az orosz élelmiszerexportra vonatkozó szabályozást, ugyanis annak átláthatatlansága miatt akadozik az Afrikába irányuló kivitel. A szállítmányok az európai kikötőkben vesztegelnek, nem világos a pénzügyi elszámolása és a biztosítás.
Az afrikai államokat súlyosan érinti az orosz–ukrán háború nyomán kibontakozó élelmiszerválság, a szállítások akadozása, az árak emelkedése. Macky Sall, Szenegál elnöke, az Afrikai Unió soros elnöke szerint az afrikai országok „járulékos veszteséget” jelentenek a Nyugat számára az orosz–ukrán háború miatt bevezetett büntetőintézkedések kapcsán.
Brüsszel bonyolítja a helyzetet
Az Európai Bizottság ugyan kibocsátott egy irányelvet az orosz gabona- és műtrágya szállítások folytonosságának elősegítése érdekében, de a szállítmányozási vállalatok szerint ez nem elég világos ahhoz, hogy megfelelő jogi védelmet nyújtson számukra. „A jelenlegi jogi környezet alátámasztja azokat a kritikákat, amelyek szerint a szankciók akadályozzák az élelmiszer és a műtrágya kereskedelmét” – áll a Fincancial Times által megismert dokumentumban, amelyet Spanyolország, Belgium és Portugália is aláírt. A panasz szerint a szállítmányok gyakran vesztegelnek a szükségesnél tovább az európai kikötőkben, ugyanis a fuvarozók, a finanszírozó pénzintézetek, valamint a biztosítók bizonytalanok, hogy az azokat feladó vállalatok vagy magánszemélyek nem esnek-e a büntetőintézkedések hatálya alá. Kifogásolják azt is, hogy
az unió szigorúbban szabályozza a mezőgazdasággal kapcsolatos tranzakciókat, mint az Egyesült Államok, vagy az Egyesült Királyság.
Brüsszel viszot visszadobta a labdát, szerinte egyértelmű a szabályozás. „Ha harmadik országok (értsd: nem EU tagállamok) szeretnének orosz műtrágyát vásárolni, nincs olyan uniós szankció, amely tiltaná ezt – tény, hogy a harmadik országokba irányuló orosz növényvédőszer-export nem csökkent” – közöte az EU szóvivője.
Az Afrikai Unió május óta tiltakozik az ellen, hogy Brüsszel blokkolja a szállítmányokat.
A jogi csűrcsavaron túl a helyzetnek komoly következményei is vannak; az afrikai államok egy része hajlamos elfogadni az orosz mosolydiplomáciát. Így például Sall júniusban Moszkvába látogatott, részt vett Putyin propaganda kampányában. Októberben 35 ország tartózkodott a szavazástól, amikor az ENSZ elítélte az ukrán területek annektálását – a felük afrikai volt.
Éhínség fenyeget
Az ENSZ globális élelmiszerprogramja szerint globálisan 345 millióan élnek az éhezés által fenyegetve, számukat az orosz–ukrán háború 70 millióval növelte.
Az Afrikai Fejlesztési Bank (AFB) becslései szerint a fekete kontinensen 22 millió tonnára tehető hiány van műtrágyából, holott hamarosan kezdődik a vetés.
Az AFB 30 millió tonnás élelmiszerhiányra figyelmeztet, a korábbi készletekhez képest ennyi az elmaradás búzából, kukoricából és szójából.
A tagállamok által nemrég írt levél konkrétumokat is említ: ilyen például az az ENSZ által tető alá hozott több tízezer tonnás műtrágya szállítmány, amelynek feladója az Uralchem, s amely jelenleg is európai kikötőkben áll. Egy a Financial Timesnak nyilatkozó diplomata olyan szállítmányokról is tud, amelyek
hetek óta ingáznak különböző európai kikötők között.
Brüsszel a kilencedik szankciós csomagot készíti elő Oroszországgal szemben, néhány tagállam ezt szeretné felhasználni arra, hogy újraszabályozzák az élelemiszerekre és a műtrágyára vonatkozó szabályzást.
