Az orosz Amazon, az Ozon fejleszti a logisztikai hálózatát, miután a kínai eladók egyre inkább érdeklődnek az orosz piac iránt, az orosz fogyasztók pedig a nyugati márkák kivonulása miatt egyre több kínai terméket vesznek. Az 1998-ban alapított orosz vállalat emiatt beruházásokat hajt végre: a cég új raktárakat épít, így a kínai eladók Oroszországban tárolhatják majd a termékeiket.

Russian E-commerce Giant Ozon.ru Fulfilment Centre Ahead of IPO A worker wheels a pallet trolley to move packaged orders ready for shipping at an Ozon.ru fulfillment center in Horugvino village, outside Moscow, Russia, on Tuesday, Oct. 13, 2020. Ozon hired Goldman Sachs Group Inc. and Morgan Stanley to manage a potential share sale and is seeking a valuation of $3 billion to $5 billion, the Wall Street Journal reported, citing unidentified people familiar with the matter. Photographer: Andrey Rudakov/Bloomberg via Getty Images
Fotó: Bloomberg / Getty Images

A fejlesztésekkel a tervek szerint a jövő negyedév végéig végeznek, a költségeket nem közölték.

A beruházások után a szállítások 12 napra csökkennének a jelenlegi három hétről. Azt nem árulták el, hogy a létesítményeket az eurázsiai ország melyik részén építik fel, de valószínűleg az orosz–kínai határtól messzebb található és a nagyvárosokhoz közeli területeken. A vállalat megnyitotta első kínai irodáját is a több mint 17 milliós nagyvárosban, Sencsenben, amit a határokon átnyúló központjának szánnak – írja a South China Morning Post.

A cég célja, hogy 2024-ig százezer új kínai eladót regisztráljon, akikkel hosszú távon működnének együtt.

A strapabíró telefonokat gyártó kínai vállalat, az AGM társalapítója közölte a portállal, hogy csatlakoznak az Ozonhoz, hogy új értékesítési felületen jelenjenek meg. Az AGM eladásai az orosz–ukrán háború kirobbanása után a nullára csökkentek, viszont a második negyedév óta ismét emelkednek. A cég reményei szerint az Ozonon keresztül tovább növelhetik az értékesítés volumenét. Simon Huang, az Ozon kínai üzletágának vezetője szerint április óta a kínai termékek iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt. 

A kínai eladók új piacokat keresnek, és Oroszország egy kiaknázatlan lehetőség

– mondta Huang. Vannak azonban buktatók, például a rubel ingadozása és a másodlagos szankciók sok kereskedőt elriaszthatnak. Ennek ellenére a kínai okostelefon-gyártók gyorsan betöltötték a nyugati cégek által hagyott űrt, a második negyedévben a Xiaomi okostelefonjaiból adták el a legtöbbet Oroszországban. Az öt legkelendőbb márka közül három kínai a legnagyobb orosz mobilszolgáltató, a Mobile TeleSystems adatai szerint.

Az orosz elektronikai kiskereskedő, az M.Video-Eldorado szerint a kínai márkák az április és június közötti időszakban az oroszországi új mobiltelefon-eladások kétharmadát tették ki, és a piaci részesedés minden hónapban nő.

Az orosz–ukrán háborúban Peking nem foglalt egyértelműen állást, nem ítélte el Moszkvát, és nem támogatja a szankciókat sem, Kína pedig fokozza az orosz olaj, a földgáz és más nyersanyagok importját. Ugyanakkor a távol-keleti óriás nem áll teljes mellszélességgel Oroszország mellett sem, hanem a tárgyalásos rendezést szorgalmazza.

Kína szorosabbra fűzi energetikai kapcsolatait Oroszországgal

Hszi Csin-ping elnök üzenetet küldött a negyedik kínai–orosz energetikai fórumnak, amelyből kiderül, hogy a nyugati szankciók ellenére Peking továbbra is fontos piaca marad az orosz energiahordozóknak. Moszkva a világ negyedik legnagyobb jüankereskedelmi központjává vált, mivel a Kreml a nyugati szankciók közepette egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Ázsiával.