Visszavágta hosszú távú olaj- és gázkeresleti előrejelzését a BP hétfőn kiadott tanulmányában. A brit olajipari óriás szerint az ukrajnai orosz invázió még sokáig befolyásolhatja a globális energiakeresletet, egyúttal felgyorsíthatja a zöld átmenetet, mivel az ellátásbiztonság növelése érdekében számos ország fokozhatja a belföldi megújuló energiaberuházásokat a következő évtizedben.
A hét elején közzétett, 2023 Energy Outlook című kiadványban az olajcég három forgatókönyvet is felvázolt, a jelenlegi trendeket leginkább követő, Új lendület nevet viselő szcenárió alapján
2035-re napi 93 millió hordóra csökkenhet a világ olajfelhasználása a jelenlegi százmillió hordós szintről. A frissített várakozás 5 százalékkal alacsonyabb a tavalyi prognózisban szereplőnél, a gázfogyasztásra vonatkozó előrejelzését pedig 6 százalékkal mérsékelte a társaság.
Az alacsonyabb előrejelzés az egyes államok által belföldön megtermelt megújuló energiaforrások szerepének növekedését tükrözi, mivel az országok az előttünk álló évtizedben várhatóan csökkentik a szénhidrogénimporttól való függőségüket. A megújulók terén 5 százalékos, a nukleáris energia tekintetében 2 százalékos keresletbővülés jöhet 2035-ig.
A mostani energiaválság ezzel együtt tartós hatást gyakorolhat a globális gazdaságra a következő bő egy évtizedben, ami visszafoghatja a növekedési kilátásokat is.
Az Ukrajnában dúló háború tovagyűrűző hatásai miatt 2035-re a tavaly prognosztizáltnál 3 százalékponttal alacsonyabb lehet a gazdasági aktivitás, főként a magasba szökő élelmiszer- és energiaárak, valamint a mérséklődő kereskedelmi volumen következtében.
Az orosz–ukrán háború miatt fokozott figyelmet kap az energiabiztonság, ami felgyorsíthatja az energetikai átmenetet, mivel az országok igyekeznek növelni a belföldön előállított energiamennyiséget, amelynek nagy része valószínűleg megújuló energiaforrásokból és más, nem fosszilis anyagokból származik majd
– hangsúlyozta a jelentésben Spencer Dale, a BP vezető közgazdásza.
A három forgatókönyv szerint a globális olajkereslet 2030 után rohamosan csökkenhet – a legmerészebb, Nettó zéró verzió szerint akár már 12 éven belül 70-80 millió hordóra, 2050-re pedig 20 millióra süllyedhet –, de még azután is sokáig meghatározó marad a globális energiarendszerben.
A BP amellett érvel, hogy a feltárt olajmezők hozamának természetes csökkenése mellett a következő harminc évben még a Nettó zéró forgatókönyv mellett is szükség lesz olaj- és gázipari beruházásokra.
Mindezek következtében a világ szén-dioxid-kibocsátása 2030 környékén, 37,8 gigatonnánál tetőzhet, ez 4 százalékkal alacsonyabb emisszió lenne a tavalyi tanulmányban felvázolt pályához képest. A BP ezzel egyébként valamivel pesszimistább a Nemzetközi Energiaügynökségnél, amely 2025-re várja a kibocsátás csúcspontját.
