A davosi Világgazdasági Fórum egyik legfontosabb témája volt a kínai zéró tolerancia politikájának lezárása, a határok megnyitása. A CNBC összefoglalója szerint egyelőre ez a pekingi lépés tűnik a 2023-as év legfontosabb gazdasági eseményének, a befektetők és vállalatvezetők izgatottan várják, hogy új üzleteket kössenek a világ második legnagyobb gazdaságával.
Fotó: Mou Jü / AFP
Egyre erőteljesebbek azonban az aggódó hangok is, hogy mit jelent a kínai nyitás az és a megélhetési válság szempontjából a világ más részein.
Ha erősödni kezd a kínai kereslet az árucikkek iránt, akkor ez nagyobb nyomást gyakorol az olyan nyersanyagok árára, mint a földgáz, ami fontos kérdés Európában. Ha nő a földgázigény Kínában, mert a gyáraknak és a háztartásoknak több áramra van szükségük, akkor ez problémát okoz Európának, mert ugyanazon a piacon versenyeznek az energiahordozóért
– nyilatkozta a portálnak Raguram Radzsan, az indiai jegybank korábbi kormányzója. „Szóval Kína nyitása összességében jó hír, de potenciálisan lehet inflációs hatása” – foglalta össze. Ugyanez igaz az olajra és az európai, azon belül a magyar üzemanyagárra.
A Nemzetközi Energiaügynökség is figyelmeztette az európai cégeket, hogy az idén magasabb földgázárakkal számolhatnak, mert nagyobb lesz a verseny.
Tavaly az infláció jelentette a legnagyobb fejfájást az európai fogyasztóknak, és azt nagyrészt a magas energiaárak hajtották. Hasonlóan éleződik a harc az alapanyagokért is, ami Felix Sutter, a Svájci–Kínai Kereskedelmi Kamara elnöke szerint azt jelenti, hogy hiába lassul most az infláció, az árnyomás várhatóan nő, legkésőbb a harmadik negyedévben.
Fotó: Nicolas Asfouri / AFP
Ha az aggodalom valósnak bizonyul, akkor az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve arra kényszerülhet, hogy a tervezettnél hosszabb ideig folytassa a kamatemelési ciklusát. „Véleményünk szerint a megerősödő Kína növeli a konokul agresszív Fed esélyét” – írta 2023-as előrejelzésében Tavis McCourt, a Raymond James amerikai befektetési bank és pénzügyi szolgáltató tőkepiaci stratégája.
„Kína mindenből többet és többet igényel, és ha elegendő keresletet teremt ahhoz, hogy a nyersanyagárak ismét megközelítsék a tavaly tavaszi magas szintjüket, azzal sokkal törékenyebbé teszi az infláció terén eddig elért eredményeket” – tette hozzá.
Bár a kínai gazdaság mindössze 3 százalékkal, 1976 óta a második legalacsonyabb ütemben bővült tavaly, a friss havi adatok reményt adnak arra, hogy az idei felpattanás a vártnál gyorsabb lesz. Erre számít többek között José Vinals, a Standard Chartered brit-hongkongi bank elnöke, aki szerint Kínának nagyon jó éve lesz az idei, és meglepetést fog okozni.
A kínai gazdaság ötödik sebességbe kapcsol, és ez nagyon fontos a világ többi része számára
– nyilatkozta Viñals Davosban a CNBC-nek.
Fotó: AFP
A holdújév hivatalos kezdete előtti utolsó kereskedési napot jól is zárták a kínai tőzsdék, a blue chipek CSI 300 indexe 0,6 százalékkal, öthavi csúcs közelébe erősödött, a Sanghai Composite Index 0,8, a hongkongi Hang Seng 1,8, a Hang Seng China Enterprises Index 2,3 százalékkal emelkedett pénteken.
A Reuters tudósítása szerint külföldi befektetők nettó 9200 milliárd jüan (1,36 milliárd dollár) értékben táraztak be a kínai részvényekből, és a bevásárlási láz immár egymást követő 13. napja nem csillapodik annak köszönhetően, hogy közegészségügyi illetékesek szerint Kína túljutott a mostani járványhullám csúcsán.
A hatóságok igyekeznek kisebbíteni a holdújév várható hatását is a pandémiára, pedig százmilliók kelnek útra, hogy három év után meglátogassák a családjukat, és viszik magukkal a vírust is. Az állami sajtó Szun Csun-lan miniszterelnök-helyettest idézte, aki szerint a járvány az országban jelenleg viszonylag alacsony szintű, a kórházban ápoltak száma fokozatosan csökken.
