Miközben az európai országok gőzerővel növelik a megújuló forrásokra épülő áramtermelő kapacitásaikat – és ezzel párhuzamosan visszanyúltak a fosszilis energiahordozókhoz is –, egyre nagyobb szükség van a korábban lebontásra ítélt atomerőművekre a biztonságos energiaellátás érdekében. Az orosz gázszállítások drasztikus csökkenésével egyértelművé vált, hogy a nukleáris erőművek nélkül semmiképpen sem teljesíthetők a kitűzött kibocsátáscsökkentési célok, így most a legtöbb ország az atomerőművek élettartamának meghosszabbításán dolgozik.

SAN CLEMENTE, CA - April 21: A warning sign sits on top of one of the Holtec HI-STORM UMAX dry storage containers the ISFSI (Independent Spent Fuel Storage Installation) at the shuttered San Onofre Nuclear Generating Station south of San Clemente, CA on Thursday, April 21, 2022.
Az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása kockázatokat is hordoz

A legtöbb létesítmény életkora jóval meghaladta a 40 évet, az Egyesült Államokban 77 éves átlagos élettartammal számolnak, de 

kutatók most azt vizsgálják, hogyan lehetne száz évre kitolni az üzemidőt. Az amerikai atomreaktorok átlagos életkora 42 év, de máshol sem jobb a helyzet, ugyanis az évtized végére a világ működő atomreaktorainak kétharmada már minimum az első hosszabbított üzemidejét éli. 

Nem száz éven át tartó folyamatos áramtermelésre tervezték az atomerőműveket. Én biztos nem szeretnék például egy 90 éves blokk mellett élni 

– összegzi véleményét a Bloomberg nukleáris elemzője, Chris Gadomski. Az üzemidő-meghosszabbítások sora elképzelhetetlen volt néhány évvel ezelőtt, ugyanakkor az  Egyesült Államok és az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig legalább felére csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ebben a helyzetben az országoknak mérlegelniük kell, és szembe kell állítaniuk a zérókibocsátású atomenergia kockázatait az éghajlatváltozással és az esetleges természeti katasztrófákkal.

Beruházások, újranyitások

Miközben az Egyesült Államok hatmilliárd dollárt költ elöregedett atomerőművei üzemben tartására, addig a legtöbb európai országban nő a nukleáris energia részaránya az áramtermelésben. Az Egyesült Királyság a jelenlegi 15-ről 25 százalékra tervezi emelni a részesedést, Franciaország az öreg atomerőműveit részben újakkal váltaná ki, míg Belgium, Finnország és Szlovákia meghosszabbítja a reaktorok élettartamát. 

Így tesz a térségben Szlovénia és Horvátország is. Németország, amely a 2011-es fukusimai katasztrófa után az egyik leghangosabban tiltakozó nemzet volt a nukleáris energia ellen, három blokk bezárását elhalasztotta, de még Japánban is egyre jobban támaszkodnának az atomenergiára.  

DIABLO CANYON, CA - DECEMBER 1: Aerial view of the Diablo Canyon, the only operational nuclear plant left in California, due to be shutdown in 2024 despite safely producing nearly 15% of the state's green electrical energy power, is viewed in these aerial photos taken on December 1, 2021, near Avila Beach, California. Set on 1,000 acres of scenic coastal property just north and west of Avila Beach, the controversial power plant operated by Pacific Gas & Electric (PG&E) was commisioned in 1985.
Fotó: George Rose / Getty Images

Késő bánat

A közelmúltbeli nagy váltás előtt azonban évtizedekig „üldözték” az atomenergiát, sok termelőegységet idő előtt bezártak, és a korszerűsítések is sok helyütt elmaradtak.

Miután az új erőművek építése akár egy évtizedet is igénybe vehet, ezek érdemben nem tudják elősegíteni az ambiciózus, 2030-ra kitűzött klímacélokat. Így tehát a kibocsátáscsökkentés csak az elöregedő reaktorok üzemidejének meghosszabbításával érhető el

– írja a Bloomberg. Persze az elöregedő létesítmények meghatározó építőanyagai, a rideg beton és az acél is korosodik a reaktormaggal együtt. Karbantartást igényelnek, de az is tény, hogy az elmúlt évtizedekben csupán néhány baleset történt – igaz, ezek mindegyike katasztrofális következményekkel járt. 
Az a tény, hogy nem ilyen hosszú üzemre tervezték az erőműveket, további kockázatot hordoz, és a szakértők sem tudnak minden kérdésre korábbi tapasztalatokon alapuló – megnyugtató – válaszokat adni. Emellett a kiégett nukleáris fűtőelemek hosszú távú elhelyezése is folyamatos vitákat generál.

Az üzemidő-hosszabbítás eleve növeli a reaktort övező kockázatokat és azt, hogy olyan „esemény” következik be, amely miatt a létesítmény hosszú időre kiesik az áramtermelésből. Ez pedig éppp az atomerőművek megbízhatóságába vetett hitet aknázza alá. Ez a helyzet most Franciaországban, ahol az ország 56 reaktora közül 16-ot állítottak le, így az össztermelésük három évtizedes mélypontra esett.

Zöldgondok

Hiába pörgetik fel a zöldenergia-beruházásokat az európai országok, a szél-, nap- és vízenergiára való támaszkodás nehézkesnek és kockázatosnak bizonyult. 

Az atomenergiát az is nélkülözhetetlenné teszi, hogy a reaktorok éjjel-nappal, esőben-sárban és szélcsendben folyamatosan táplálják az áramot a hálózatba, ellentétben a napelemekkel vagy a szélturbinákkal. 

De más gondok is akadhatnak a Szabadság-szobornál is magasabb építményekkel. Többször megtörtént ugyanis – elsősorban a tengerentúlon –, hogy a szélkerekek megrogytak és összedőltek, szerencsés esetben a környező mezőgazdasági területre. A több százmillió dolláros költséggel járó balesetek kapcsán sokszor egymásra mutogat a szélerőmű gyártója és üzemeltetője. A három meghatározó gyártó (a GE, a Vestas és a Siemens Energy) mostanra brutális pénzeket költött a kisebb-nagyobb javításokra, ami tovább drágíthatja a termelőegységek biztosítását, s rontja a hatékonyságukat. 

Windmills in the Canche Valley, tree and clouds
Fotó:  Getty Images

A feszített tempójú gyártás sem tesz jót a  minőségnek. A GCube Underwriting biztosító vezérigazgatója szerint aggasztó, hogy az újabb turbinák gyorsabban mennek tönkre. Maguk a gyártók is korábban úgy nyilatkoztak, hogy kihívást jelent számukra az egyre nagyobb teljesítményű turbinák gyártása, és figyelmeztettek arra is, hogy ideje lenne a „fékre lépni” a megrendeléseket illetően.

Számok kontra közvélemény

Európában is vannak gondok a szélerőművekkel. Németországban 2021 szeptemberében összeomlott egy csaknem 240 méter magas turbina, de Litvániában is ledőlt egy szélkerék. Svédországban 2022 tavaszán önálló életre kelt egy gigantikus lapát. A dán Orsted A/S , a világ legnagyobb tengeri szélerőműpark-fejlesztője áprilisban arra kérte a hatóságokat, hogy állítsák le a hajóforgalmat egyes tengeri szélerőműparkjai közelében, miután a dán partoktól nem messze az egyik turbináról leestek a lapátok.

Ugyanakkor a Bloomberg adatai szerint 

a nagyobb turbinaméret segített a projektek költségeit alacsonyan tartani,

így jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a globális szélerőművi összkapacitás már 2021-ben meghaladta a 840 gigawattot a 2007-ben mért 100 gigawattal szemben. Egyelőre tehát a technológia vészharangjai kondultak csak meg, a projektekbe ömlik a pénz, és a globális energiatermelés zöldítése is szent célként lebeg a döntéshozók orra előtt.