Európában az élelmiszerárak növekedése két éve gyorsul. Először a Covid–19 miatt felborult beszállítói láncok, majd az orosz–ukrán háború miatt megnövekedett nyersanyagköltségek lódították meg az inflációt. A kiskereskedők és a gyártók 2021 óta kemény ártárgyalásokat folytatnak arról, hogy ki viselje azt a veszteséget, amelyet már nem tudnak áthárítani a fogyasztókra.
Fotó: Getty Images
Idén még többet kell majd fizetni az élelmiszerért, mint tavaly
– legalábbis szakértők erre számítanak Európában.
A britek rekordmértékben, csaknem 17 százalékkal fizettek többet az élelmiszerekért a január 22-ig tartó négy hétben a tavalyi év azonos időszakához képest. Ennek ellenére még nem érte el a csúcsot a kiskereskedelmi árak inflációja az Egyesült Királyságban. Franciaországban 13,2, Lengyelországban 21,5, Magyarországon 44,8 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak a tavaly decemberig tartó egy évben, míg az euróövezetben 14,1 százalékkal nőttek a január 23-at megelőző 12 hónap alatt.
Az árszínvonal-növekedés hatására több országban visszaesett az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom volumene.
Csehországban 10,2 százalékkal, az eurózónában pedig 2,9 százalékkal volt kisebb a megvásárolt mennyiség decemberben éves összehasonlításban. A tendencia Magyarországon június óta látszik, a legfrissebb adatok kedden érkeztek. Az üdítő kivétel Románia volt, ahol a fogyasztók többet vásároltak tavaly.
A világ legnagyobb élelmiszer-előállítója, a Nestlé úgy látja, hogy a magas termelési költségek miatt idén tovább kell emelnie az árakat. Az Unilever szelektív áremelés mellett döntött, azaz magasabb áron inkább kevesebb terméket értékesít, hogy az árait a versenytársak alatt tartsa, és így további piaci részesedést szerezzen.
A gyártók addig emelik az áraikat, amíg vissza nem szerzik a nyereségeiket
– mondta Bruno Monteyne, a Bernstein elemzője a Reutersnek. Warren Ackerman, a Barclays szakértője szerint, bár az élelmiszeripari nyersanyagárak átlagosan 20 százalékkal csökkentek a márciusi csúcshoz képest, még időbe telik, amíg ez a vállalatok költségeiben is megjelenik.
Monteyne szerint két dolog állíthatja meg az áremelkedést. Az egyik, ha a fogyasztók gyorsabb ütemben állnak át a boltok saját márkás termékeire, a másik pedig, ha a nyersanyagárak tovább csökkennek.
A világ legnagyobb kiskereskedője, a Walmart még decemberben arra figyelmeztetett, hogy
a napi fogyasztási cikkeket előállító nagyobb cégek 2023-ban még nagyobb mértékben emelik az áraikat, mint 2022-ben.
Az európai kiskereskedők próbálják tartani az árszínvonalat, és lenyomni a beszállítók magas árait. A belga Colruyt diszkontlánc a nagyobb cégeknél ragaszkodik a hosszú távú szerződésekhez, míg a brit Tesco és Kraft Heinz annyira nem engedett az ányomásnak, hogy megállapodás híján egyes termékek eltűntek a polcaikról. A brit Tesco szerint a beszállítók indokolatlanul emelik az áraikat. A költségnövekedés feletti áremelés Magyarországon is megjelent. A Tesco vezérigazgatója, Ken Murphy az tetőzését az év közepére várja.
