Jelentős átalakulást hozhat a globális olajpiacon, hogy az a minap teljesen leállította az orosz nyersolaj és a feldolgozott termékek importját. Sok szakértő szerint gázolajhiány alakulhat ki, de a dízel árának emelkedése Európa-szerte borítékolható. Ugyanakkor a feldolgozott termékek behozatalának tilalma a Kremlnek is nehezebb helyzetet teremt, ugyanis míg Moszkva keleten könnyen talált vásárlót nyersolajára, addig sem Indiának, sem Kínának nincs szüksége a feldolgozott termékekre, így a gázolajra sem. A két nagy felpörgő ázsiai gazdaság olajigénye folyamatosan nő, de 

India nemcsak a hirtelen megugró belső keresletét igyekezett kielégíteni a nyomott áron vásárolt orosz Ural olajjal, hanem üzleti szempontok miatt is növelte importját.

russia, oil, derricks in winter
russia, oil derricks on snowy field at winter time
Fotó: Getty Images

Újdelhi és a kállai kettős

India jól meglovagolja a kialakult helyzetet: olcsón megveszi az orosz olajat, így a Kreml megszabadul a kitermelt mennyiségtől, és némi pénzhez is jut, amire égető szüksége van a háborúban álló országnak. Indiai bevételei is emelkednek, ugyanis az orosz nyersolajat finomítva drágábban adja tovább Európának. 

Az öreg kontinens pedig hallgat, és a szankciók közepette el sem mer mosolyodni, ugyanis úgy tűnik, Újdelhi segítségével elkerülheti az üzemanyaghiányt, amit a saját maga által hozott embargó okozott volna. 

Így tehát India szabadon kereskedhet, és még az elszigetelődéstől sem kell tartania.

Persze az is tény, hogy Újdelhi elősegíti az orosz költségvetés bevételeinek csökkentését, és valóban megakadályozza az üzemanyaghiányt Európában. A Bloomberg szerint azt is valószínűsíteni lehet, hogy India egyre inkább fókuszba kerül a globális olajkereskedelmi térképen.

Amerika is rábólint

A pénzügyminisztériumnak két célja van: együttesen kell csökkenteni a Kreml bevételeit, és ellátni a piacot nyersanyaggal. Ha ez megvalósul, akkor 

senkit sem érdekel, hogy közben az indiai és kínai finomítók busás profitra tesznek szert

– összegezte a tengerentúli véleményeket Ben Cahill, a Center for Strategic and International Studies munkatársa.

The Liberian-flagged oil tanker Ice Energy (L) transfers crude oil from the Russian-flagged oil tanker Lana (R) (former Pegas), off the shore of Karystos, on the Island of Evia, on May 29, 2022. - Greece will send Iranian oil from a seized Russian-flagged tanker to the United States at the request of the US judiciary, Greek port police said Wednesday, a decision that angered Tehran. Last month the Greek authorities seized the Pegas, which was said to have been heading to the Marmara terminal in Turkey. The authorities seized the ship in accordance with EU sanctions introduced after Russia invaded Ukraine in February. (Photo by Angelos Tzortzinis / AFP)
Fotó: Angelos Tzortzinis / AFP

Orosz olajból virágzik India

Rekordon van az indiai olajszállítás: januárban napi 89 ezer hordó benzint és gázolajat juttattak el a tengerentúlra, ugyanebben az időszakban Európába 172 ezer hordó alacsony kéntartlamú dízel érkezett Indiából. A Bloomberg hangsúlyozza azt is, hogy tartósan növekedhet India jelentősége, ugyanis a vasárnap életbe lépett európai uniós szankciók újabb köre hatalmas mennyiségű üzemanyagot von ki a piacról, és a legtöbb európai fogyasztó Ázsia felé fordul, hogy enyhítse a hiányt. Ez persze ördögi kör, mert 

a nagy kereslet még vonzóbbá teszi az olcsó orosz olajat India számára, amely saját szükségletének 85 százalékát is importból fedezi. Az ország finomítói tavaly enyhén növelték exportjukat, hogy profitáljanak a magasabb piaci árakból.

India nyugatra exportálja a finomított termékeket, hogy enyhítse a szűkös kínálatot. Az értékesítésének alapanyaga pedig egyértelműen orosz olaj lesz

– hangsúlyozta Warren Patterson, az ING Groep NV szingapúri nyersanyag-stratégiájának vezetője.

Tény, hogy India egy kiskaput használ fel. Ugyanis 

az uniós irányelvek szerint ha az orosz olajat egy nem uniós országban dolgozzák fel, akkor a készterméket beszállíthatják a blokkba, ugyanis Brüsszel azt nem tekinti orosz származásúnak.

Nincs hisztéria a piacon

Ural-Brent árkülönbözet
 

Nem reagáltak hevesen a piaci szereplők az orosz embargó szigorítására. Hétfőn napközben 80,40 dolláron forgott a Brent hordója, míg a múlt héten 85 dollár fölött is kellett fizetni a fekete aranyért. 

Közben ismét 32 dollár köré nőtt a Brent–Ural árának különbsége.

Azt ugyan nem tudjuk, hogy India pontosan milyen áron kapja az orosz olajat, de valószínűsíthetően az Ural központilag meghatározott ára lehet az irányadó. Így tehát könnyen be lehet látni, hogy India jól jár az orosz olaj hajóztatásával, hiszen a készterméket már piaci áron adja el Európának.

Fontosak azonban a biztosítékok, ugyanis a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója, Fatih Birol szerint a kínai gazdaság az eddig vártnál gyorsabban fellendülhet, ami növeli majd nyersolajigényét. Emellett a napokban változatlanul hagyta lecsökkentett kitermelési kvótáit az OPEC+, és még a szaúdi energiaügyi miniszter is arról beszélt, hogy óvatosan járnak el, amikor egy esetleges kitermelésnövelésről döntenek.