Túl azon, hogy az okostelefonok által készített felvételeknek mekkora a dokumentálóerejük, a mobilok egyben jeladók is, amelyek adatokat szolgáltatnak a használóik helyéről és a használat idejéről. Ez a funkció katonai, harcászati, hírszerzési szempontból sokkal fontosabb, mint a dokumentáció.
A mobilok által megörökített képek, hangok, videók lehetnek a háborús propaganda eszközei, ugyanakkor bizonyítékok is, amelyekből képi archívumokat, adatbázisokat lehet összeállítani. Ezek később felhasználhatók például a háborús bűnök kivizsgálásánál. Segítségükkel azonosítani lehet a katonai célpontokat, be lehet mutatni az egyes katonai csapások által okozott károkat. Az ukrán haderő a drónok és a tüzérségi okosgránátok célkijelölésére is használ mobilokat.
Háború a tenyerünkben
Emellett, mindennek tetejébe, még a hagyományos funkciójukra is használhatók – haza lehet velük telefonálni. Ez utóbbi szempont kiemelten fontos, hiszen a háború során a katonák lelki felkészültsége, kitartása az egyik legfontosabb tényező. Az a tény, hogy a lehetőségekhez képest folyamatos kapcsolatot lehet tartani távoli szeretteinkkel, nagyban javíthatja a harci morált (főleg az ukránoknál), ugyanakkor lazíthatja is a fegyelmet (főleg az oroszoknál).
„A háború szó szerint a tenyerünkben van, bárhol is tartózkodunk a világban. Egyetlen készülék alkalmas arra, hogy médiatartalmakat állítsunk elő, publikáljuk őket, s a mások által készített tartalmakhoz is hozzáférjünk, ráadásul segítségükkel be lehet mérni az ellenséget is” – mondta a The Wall Street Journalnak Matthew Ford, a svéd honvédelmi egyetem professzora.
Egy berlini székhelyű szervezet, a Mnemonic azért jött létre, hogy dokumentálja, archiválja az emberi jogok megsértését – globális környezetben. Közölték, hogy csak tavaly, a háború kirobbanásának évében 2,8 millió digitális felvételt gyűjtöttek össze. Egy hasonló szervezet, a Syrian Archive a szíriai háború 11 éve alatt 5 millió felvételből álló adatbázist gyűjtött.
Az okostelefonok a hírszerzők valóra vált álmai, és az elhárítás valóra vált rémálmai
– mondja Eliot Cohen, a washingtoni székhelyű Center for Strategic and International Studies hadtörténésze, utalva arra, hogy a hírszerzők nyomon tudják követni az ellenség mozgását, az elhárítás viszont kénytelen azzal a problémával szembesülni, hogy az ellenség is képes ugyanerre.
Vissza is üthet
Az orosz–ukrán háborúban is részt vevő csecsenek például ismertek arról, hogy előszeretettel használják a TikTokot és az Instagramot cselekedeteik dokumentálásához és nyilvánossá tételéhez. Ukrán források szerint viszont ezeken keresztül viszonylag könnyen le is lehet nyomozni aktuális tartózkodási helyüket. Az ukránok őszi offenzívája során történt, hogy a csecsenek egymást videózták egy bázisukul szolgáló herszoni iskola környékén, fel is tették az Instagramra. Néhány órával később egy precíziós bombatalálatot kaptak – harmincan haltak meg. A másik oldalon viszont érkeztek hírek arról is, hogy az oroszok olyan alkalmazást fejlesztettek ki, amelyen keresztül a harctéren is be lehet azonosítani a mobilt használó ukránok helyzetét.
A harci cselekményekről, bombázásokról, rakétatámadásokról az elszenvedők által készített videók kiapadhatatlan forrásai a propagandának. A nyugati közösségi média – például a Facebook – használata tilos Oroszországban. A közösségi platformként is használatos Telegram titkosított üzenetküldő azonban részben átvette a Facebook szerepét. Becslések szerint a Telegram felhasználóin belül az oroszok 7-8 százalékkal részesednek, ami azt jelenti, hogy a nagyjából 145 milliós ország lakosságának egytizede fér hozzá ezen keresztül cenzúrázatlan tartalmakhoz.
A Telegramon keresztül valós időben áramlik a cenzúrázatlan háborús horror, soha nem láttunk még ilyet
– mondta az amerikai lapnak Andrew Hoskins, a Glasgow University globális biztonságot oktató professzora.
