A jelek szerint Európa rekordsebességgel képes csökkenteni függőségét az orosz energiahordozókkal szemben, mielőtt azonban dicshimnuszok éneklésébe kezdenénk, látni kell, hogy az átmenetnek vannak szomorú részletei is. Az csak egy dolog, hogy
az európai kormányok bármekkora összeget kifizetnek a cseppfolyós földgázért, az sem mellékes, hogy az LNG-tankerek mennyi mérgező gázt juttatnak a levegőbe.
Számtalan európai ország, például Németország vagy éppen Lengyelország a szintén környezetszennyező szénhez nyúlt vissza energiaszükségletének kielégítésére. A számla is magas lett: Európának tavaly összesen nagyjából ezermilliárd dolláros energiaszámlát kellett kiegyenlítenie, a kormányok több százmilliárd eurós támogatásokról döntöttek. Ugyanakkor egy évvel ezelőtt nagyjából napi egymilliárd dollárt utalt át a blokk Oroszországnak, az importált gáz, olaj és szén ellenértékeként. Ma ez az összeg a töredékére zuhant.
„Zöld” válasz
Persze az orosz elengedése nem lett volna ennyire egyszerű, ha a megújulók irányába történő elmozdulás nem indul el évekkel ezelőtt. 2022 bebizonyította, hogy a „zöld” projekteket fel lehet pörgetni, be lehet gyorsítani a megújulókra való átállást.
Az időjárás is Európa segítségére sietett: a fűtési szezon gyakorlatilag az egész kontinensen egy hónappal később kezdődött, mindenki emlékszik az enyhe karácsonyi-újévi időjárásra, a januári hóhiányra – a helyzet sokkal nehezebb lett volna egy kemény tél közepette.
A naperőművek kibocsátása Európában rekordmértékben, 40 gigawatt teljesítménnyel nőtt tavaly, ami harmadával több, mint 2021-ben – írja a Bloomberg. Az ugrás a magánberuházásoknak, azaz a magánházak tetejére szerelt napelemeknek is köszönhető. Mára sokan akkumulátorral kombinálják a rendszert, a tárolási kapacitás 79 százalékkal nőtt Európában – az akkumulátorárak emelkedésének időszakában.
A szélenergia használata is nagyot ugrott, de nem olyan mértékben, mint a felhasználása. A BloombergNEF elemzője, Oliver Metcalfe szerint az is betett a beruházásoknak.
Nélkülözhetetlenek a fosszilisok
A megújuló energiaforrások kiterjesztése soha nem volt elég ahhoz, hogy az oroszországi olajat, gázt és szenet ilyen gyorsan pótolják.
Az olcsó orosz vezetékes gáz sokáig alacsonyan tartotta az energiaárakat, így felváltotta a környezetszennyezőbb szénerőműveket. Nagy fordulat következett be aztán a tavalyi év végén, ugyanis a közvetlenül Európába szállított orosz gáz mennyisége negyedére zuhant. A kiesett menyiséget Algériából és Norvégiából pótolják az európai országok, a legnagyobb rész cseppfolyósítva, LNG-ként érkezik. De felpörgött a behozatal az Egyesült Államokból és Katarból is.
Szerencse az is, hogy az enyhe időjárás miatt egyre biztosabban lehet állítani, hogy több gáz maradt a tárolókban, így kevesebbet kell vásárolni a jövő télre, ami az árakat is csökkentheti.
A gázigényt a szén előretörése is csökkentette, tavaly összesen a blokk országaiban 7 százalékkal nőtt a szénfelhasználás. A helyzet „túléléséhez” az időjárás és más beszerzési források mellett a lakossági spórolás is elengedhetetlen volt.
Az európai háztartások 15 százalékkal csökkentették a fűtésre fordított gáz mennyiségét, míg az ipar 18 százalékkal kevesebb gázt fogyasztott, mint egy éve. Az átállást támogathatja, hogy sohasem látott mértékben terjednek a hőszivattyúk, első becslések szerint az egész kontinensen 38 százalékkal nőtt az értékesítésük.
Olaj – nehezebb ügy
Az olajat nehezebb pótolni
– összegezte találóan a helyzetet a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központjának vezető elemzője. Christof Ruhl szerint a helyzetet jól illusztrálja az a tény, hogy az olajárak 20 százalékos emelkedése recesszióba taszíthatja a globális gazdaságot. Az orosz olajexport is visszaesett tavaly, de nem olyan mértékben, mint a gáz külkereskedelme.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az Oroszországból érkező teljes import napi 300 ezer hordóval csökkent, de az ország továbbra is a legnagyobb olajexportőr az EU-ba.
Érdekes dilemma, hogy közben 60 dolláros olajárplafont szabtak az oroszországi nyersolajra, ami megfosztja Putyint a „méltánytalan” haszontól, magas piaci árak esetén. India közben „olajhatalommá” lépett elő. Megveszi az orosz olajat nyomott áron, finomítóiban gázolajat készít belőle, és továbbszállítja piaci áron Európába.
Jövő – kérdőjelekkel
Az egyik legrégebbi és legmegbízhatóbb megújuló energiaforrás mondott csődöt tavaly: a vízenergia-termelés a töredékére esett a szárazság miatt. Ez nem sok jóval kecsegtet, ugyanis tanulmányok szerint az extrém kevés csapadék egyre többször fordul majd elő a klímaváltozás miatt.
Az elöregedő atomrektorpark is okozott gondot Franciaországban, az ország energiaimportőrré vált, amire sok éve nem volt példa, Európának pedig részben nélkülöznie kellett a zérókibocsátású energiaforrást. A télen fokozatosan ismét üzembe álltak a francia reaktorok, de teljesítményük nem éri el a megszokottat. Ennek ellenére idén a vízerőművek jobb teljesítményében és az atomreaktorokban is lehet bízni, ezek együttesen nagyban csökkenthetik a fosszilisenergia-igényt. Emellett Belgium és Németország is meghosszabbította atomerőművei üzemidejét, ami tovább csökkentheti a gázkeresletet.
Összességében idén a fosszilis energiahordozókból előállított energia mennyisége Európában 43 százalékkal csökkenhet a Bloomberg szakértői szerint, miközben az üvegházhatású gázok kibocsátása mindössze 1 százalékot esik. Ennek az az oka, hogy a gázalapú termelést sok országban a szénalapú energiatermeléssel tudták pótolni hónapok alatt, ami azonban sokkal környezetszennyezőbb.
A Nemzetközi Energiaügynökség jelentésében arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben felgyorsult a „zöldítési” folyamat, az ipar nem tudta csökkenteni az egyik fő üvegházhatású gáz, a metán kibocsátását. Az energiaipar mintegy 135 millió tonna metánt juttatott a légkörbe 2022-ben, ami csak kevéssel marad el a 2019-ben mért rekordtól. Rövid távon a légkörbe kerülő metán mennyiségének csökkentése az egyik legolcsóbb lehetőség a globális felmelegedés mérséklésére – áll a jelentésében.
Green Deal
2050-re nettó nullakibocsátásúvá válik az egész unió – ezt a tézist gyakorlatilag törvénybe iktatták a tagországok.
Ehhez rögös út vezet: a mostani jogszabályok szerint a blokk országaiban 2035-től nem lehet hagyományos autókat forgalomba állítani, már idén rekordot dönthet az elektromos autók értékesítése. A felgyorsult zöldítés sok döntéshozót arra ösztönöz, hogy egyszerűsítse le a zöldtechnológiák bevezetésének jogi hátterét, és a szabályozást is harmonizálja. Optimista véleményének adott hangot a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője. Fatih Birol azt mondta:
A dekarbonizáció felgyorsult, Oroszország elveszíti az energiaháborút.
Még tavasz sincs, ebben a pillanatban talán védhetőbb kijelentés, hogy Oroszország egy döntő csatát valóban elveszített, de a háború még tart, ugyanis az európai energiarendszer „zöldítése” egyelőre törékeny lábakon áll.
