A kínaiak egyre kevesebbet fejlesztenek Tajvanon, tavaly 38,73 millió dollárt fektettek be a szigeten, ami 13 éves mélypontnak számít: utoljára 2009-ben invesztáltak ilyen keveset Tajpejbe.
A kínai üzletemberek és cégek 2010 és 2016 között sokat ruháztak be Tajvanon, majd a politikai, geopolitikai vitákkal párhuzamosan 2017-től fokozatosan csökkenni kezdett a beruházások mértéke. A csúcsot 2013-ban érték el 349,48 millió dolláros összeggel – írja a South China Morning Post.
Az elmúlt 13 év nagyobb beruházásai között volt egy 58,6 millió dollár értékű szálloda a Tajpej fennhatósága alatt álló, Kína Fucsien tartományához közel fekvő és mindössze 150 ezer lakosú Csinmen-szigeteken, valamint a hongkongi székhelyű Cheer Dragon Investment több mint 130 millió dollár értékű részesedése egy hajózási terminálban a déli Kaohsziung városban. A kínai befektetések visszaesése ellentétben áll a Tajvanra irányuló külföldi tőkebeáramlás 78 százalékos megugrásával,
ami tavaly elérte a 13,3 milliárd dollárt.
Peking a sziget egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, de januárban már az ötödik egymást követő hónapban csökkent a tajvani így Tajpej 2,12 százalékra, lefelé módosította a gazdaság növekedési célját. A Kínába irányuló szállítások 33,5 százalékkal, míg az Egyesült Államokba irányuló kivitel 14,5 százalékkal zsugorodott az idei év első hónapjában.
A tajvani konfliktus
A huszadik század első felében Tajvan a Japán Birodalom része volt, majd a második világháború után visszakerült Kínához. A világégés után kiújult a polgárháború a Mao Ce-tung vezette kommunisták és a Csang Kaj-sek irányítása alatt lévő nacionalisták között, az utóbbiak vereségük után, 1949-ben Tajvanra vonultak vissza. A szárazföldi Kínában létrejött a Kínai Népköztársaság, míg a szigeten a Kuomintang-erők a Kínai Köztársaságot kiáltották ki.
Mindkét fél szerint ők képviselik az igazi Kínát. Az ENSZ-ben 1971-ig Tajpej képviselte Kínát, majd a Kínai Népköztársaság vette át a helyét.
A saját kormányzatot fenntartó, 24 millió lakosú Tajvant Kína a saját részének tekinti, és a világon mindössze 14 ország ismeri el függetlennek. Peking szorgosan dolgozik azon, hogy ez a szám tovább csökkenjen, amit elsősorban gazdasági ösztönzőkkel ér el. Mivel a távol-keleti óriás szakadár tartománynak tartja a szigetet, rendkívül hevesen reagál arra, ha magas rangú amerikai tisztviselő érkezik Tajvanra, Nancy Pelosi és az utána érkező nyugati politikusok miatt Peking számtalan hadgyakorlatot tartott a térségben.
A terület jelentőségét három tényező adja: a Kína és a sziget között húzódó Tajvani-szoros a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonala, és a sziget birtoklásával a kínai haditengerészet kijuthatna a Csendes-óceánra. Ugyanis a kínai flotta be van zárva a Kelet- és Dél-kínai-tengerre, mivel szigetláncok veszik körbe japán és amerikai bázisokkal. Egy háború esetén a távol-keleti óriást tengeri blokád alá lehetne vonni, a sziget birtoklása azonban megoldaná ezt a problémát.
Ha pedig Tajvan valamilyen módon egyesülne a szárazföldi Kínával, akkor Peking teljesen uralma alá vonná a félvezetőipart, és hozzájutna a legfejlettebb technológiához. Bár Washington attól tart, hogy Kína lerohanja a szigetet, sokkal valószínűbb forgatókönyv, hogy jóval nagyobb flottájával blokád alá vonja Tajvant, amely kénytelen lenne megadni magát, így Peking kikényszeríthetné az egyesülési tárgyalásokat.
Amerika gőzerővel fegyverzi fel TajvantAz Egyesült Államok kormányzata 619 millió dollár (216,6 milliárd forint) értékű katonai felszerelés értékesítéséről döntött Tajvannak, hogy segítse a sziget védelmi képességének növelését – közölte a tajvani külügyminisztérium csütörtökön. |
