Vlagyimir Potanyin Kreml-közeli oligarcha elhatározta, hogy kiszorítja a feljövőben lévő lítiumüzletből – és a vele összenőtt Norilszk Nikkel fémipari óriásvállalatból – vetélytársát és tulajdonostársát, a szintén Putyin-hű, de a vezetéssel olyan mértékben korántsem barátkozó Oleg Gyeripaszkát, korábban a Ruszal, most a Norilszk Nikkel egyik meghatározó tulajdonosát.
Fotó: Lucas Aguayo Araos / AFP
A Norilszk Nikkel kapcsán kirobbant ellenségeskedésben maga Vlagyimir Putyin igyekezett rendet tenni tavaly ősszel, a jelek szerint viszonylag kevés sikerrel, hiszen az a lítium kapcsán ismét fellángolt. Potanyin a Norilszk Nikkellel az utóbbi időben erőteljes üzleti, valamint érdekkapcsolatokat építő Roszatom mögé állva igyekszik kifúrni riválisát, aki viszont ellentámadást indított, és politikai oldalon igyekszik pontokat gyűjteni az érdekkonfliktusban. Gyeripaszka szerint gyökeres reformokra, a külföldi beruházókra van szükség. Ha Moszkva ezt nem teszi meg, és továbbra is negyedévenként változtat a jogszabályokon, jövőre elfogy a pénz az államkincstárból – mondja.
Moszkva helyett Szibéria?
Gyeripaszka mintegy kiútként és kapaszkodóként ismét javasolta, hogy helyezzék át az Oroszország fővárosát Szibériába. (Ennek realitásában valószínűleg maga sem hisz.) A háttérben talán az áll, hogy az ismert hagyományos lítiumlelőhelyek túlnyomó része itt helyezkedik el. Az csaknem bizonyosnak látszik, hogy a Norilszk Nikkel-lítiumügy és a Gyeripaszka-javaslat valahol összefügg, de hogy hol és milyen mértékben, arról vitáznak a moszkvai bloggerek. A lítium az utóbbi években az egyik legfontosabb ipari alapanyaggá vált, felhasználja az akkumulátorgyártás, az autóipar, a hadiipar, a rakétagyártás, az atomenergia-ipar. Moszkva számára persze jelenleg a hadiipari alkalmazás a fő szempont.
Így nem véletlen egy Roszatom kaliberű szereplő megjelenése a színtéren. Erre már csak azért is szükség volt, mert
tavaly Argentína és Chile is megtagadta, hogy lítiumot adjon el Oroszországnak.
Vlagyiszlav Gyemidov, az orosz ipari és kereskedelmi tárca képviselője tavaly áprilisban a törvényhozás felsőházában bejelentette, hogy az importált lítium négy forrásából (Argentína, Chile, Kína és Bolívia) csak egy, Bolívia maradt szállítóként, mert Kína is súlyos hiánnyal küszködik.
Bányák nélkül nehéz
Így a norilszki termelési bázisú Norilszk Nikkel és a Roszatom közös vállalkozást alapított Poljarníj Litij néven, amelyet a murmanszki régióban lévő Kolmozjorszkoje lelőhely feltárására alakítottak 2023 elején. Itt található a 75 millió tonnára becsült orosz lítiumérckészlet egyötöde. Az Északnyugat-Szibériában lévő Norilszk melletti Talnah település (a Norilszk Nikkel lítiumkitermelési bázisa) a világ legnagyobb nikkel-, réz- és palládiumkészleteire települt. Ezek a fémek a hadiipar legfontosabb alapanyagai közé tartoznak. A palládium (a Norilszk Nikkel 2021-es árbevételének 41 százaléka) és a nikkel (a bevétel 19 százaléka) mellett a lítium lehet a Potanyin-birodalom harmadik fő bevételi forrása – írja a The Moscow Post.
Moszkva a rendszerváltás után, a Jelcin-érában elvesztette érdeklődését a lítium hazai bányászata iránt.
Oroszországnak óriási készletei vannak, saját statisztikái szerint a világranglistán a harmadik helyen állnak Chile és Argentína után. A megbízhatónak tartott hamburgi statista.com számai szerint viszont Oroszország nincs benne az első tízben.
A készleteik két forrása: Szibériában, a Távol-Keleten a sós vízű tajgai-tundra tavakból lepárolt sófélék és északon, Murmanszk körzetében a lítium-karbonát-tartalékok. Ez utóbbiak játszanak most a Norilszk Nikkel–Roszatom-tervekben. Támogatja ezt a hivatalos moszkvai politika is, amely a fegyverkezés, a hadiipar jelentős fejlesztésével számol a következő években. Viszont a lemaradás, a bányászkodás több évtizedes leállása komoly következményekkel jár. Még az államérdeket képviselő TASZSZ is utal rá, hogy
az oroszországi bürokrácia útvesztőiben akár évekig keringhetnek a lítiumbányák (újra)nyitására vonatkozó engedélyek.
Így moszkvai közgazdászok reálisan 2030 környékén számítanak a honi alapanyagon alapuló oroszországi lítiumtermelés felfutására. Gyemidov is elismerte, hogy Oroszországban jelenleg nincs lítiumérc-, vagy más lítiumtartalmú ásványianyag-kitermelés. „Egyedül Bolíviától vásárolunk litium-karbonátot” – mondta 2022-ben.
Üzemanyagnak is jó
Pedig Oroszországnak most nagyobb szüksége lehet a lítiumra, mint korábban. A NATO-val folytatott hadiipari verseny, az ukrajnai háború megnövelte a hadiipar keresletét a fém iránt. Az alumínium-lítium ötvözetek a modern harci gépek, rakétatestek elengedhetetlen alapanyaga. Továbbá Oroszországban és az Egyesült Államokban is folynak kísérletek a megfelelő arányú, szürkéskék színű alumínium-lítium porra alapozott szilárd rakéta-hajtóanyagok alkalmazására.
Ezzel az üzemanyaggal a rakéták nagyobb sebességgel és messzebbre repülhetnek.
A The Washington Post cikke szerint Oroszország az Ukrajna elleni támadás óta mintegy 12 400 milliárd dollár értékű ukrajnai nyersanyagforrást vett birtokba. Közöttük jelentős lítiumlelőhelyeket, amelyek a délkeleti Donbasz-térségben találhatók. A SecDev kanadai elemzőcég szerint emellett
Moszkva ellenőrzi Ukrajna szénkészleteinek csaknem a kétharmadát, kőolaja egytizedét és a ritkaföldfémek egyharmadát.
