Joe Biden amerikai elnök javaslatában jócskán megnöveli a Pentagon büdzséjét. Az eddigi 816 milliárd dollár után 835 milliárdból gazdálkodhatna az Egyesült Államok védelmi minisztériuma. Ebből
170 milliárd dollárt költenének fegyverbeszerzésre és 145 milliárdot kutatás-fejlesztésre. A tisztviselők szerint az elnök javaslata az ország egyik legnagyobb védelmi költségvetése békeidőben.
A Fehér Ház illetékes szóvivője nem kommentálta a számokat a Bloomberg megkeresésére.
Szükség is lehet a jelentős fegyvervásárlásokra, ugyanis az Ukrajnába küldött fegyverek kimerítették a Pentagon készleteit, noha Zelenszkij támogatását külön előirányzatokból finanszírozták.
A védelmi tárca költségvetését nagyrészt a Kínával fennálló feszültségek fokozódása határozza meg, az USA továbbra is az ázsiai országot tekinti legfőbb ellenségének.
A fegyverkezés felgyorsítása bizonyára válasz arra a napokkal ezelőtti kínai bejelentésre, amely szerint idén 7,2 százalékkal, 224 milliárd dollárra növelik katonai kiadásaikat, ami még az idei évre várt kínai gazdaságnövekedési adatnál (5 százalék) is magasabb szám.
Jövőbe tekintenek
Mielőtt bárki bármilyen agresszióra való felkészülést vizionálna, a Pentagon védelmi elemzője szertefoszlatta az összeesküvés-elméleteket. Mark Cancian azt mondta, mindig a jövőbeli háborúk fegyvereinek fejlesztésére fókuszálnak, nem pedig a jelen kihívásaira szeretnének válaszolni.
A költségvetés 13,5 milliárd dollárt különít el vadészgépek beszerzésére, a Pentagon 83 Lockheed Martin F35-ös repülő beszerzését irányozza elő a légierő, a haditengerészet és a tengerészgyalogság számára. Érdemes felidézni, hogy tavaly még 61 új repülő megrendelését tervezték.
A növekvő fegyverkezés a Lockheed Martin tőzsdei árfolyamán is látszik.
Az elmúlt hónapokban majd 80 dollárt drágult a csaknem 480 dolláron jegyzik, és úgy tűnik, a papír kilátásai is igen kedvezők.
A költségvetés persze bőségesen biztosít forrást a nagy hatótávolságú lőszerek beszerzéséhez is, hiszen hiába vásárolják a legmodernebb harci repülőket, ha nem tudják őket „feltankolni” munícióval. A lövedékek az egyik tisztviselő szerint használhatók egy jövőbeli, esetlegesen Kínával vívott konfliktus során is.
A jövőre való felkészülésre utalhat az is, hogy a kutatási és fejlesztési igény a valaha volt legmagasabb szintre ért, a beszerzések pedig az iraki és az afganisztáni háború legkeményebb időszakának szintjét ostromolják – mondta Cancian.
Beszerzésekre tavaly 207 milliárd dollárt költöttek, utoljára 2008-ban fordítottak erre a célra ekkora összeget,
amelynél nagyobbat nem is lehet találni a Pentagon adatsorában.
Nem csak felkészülés, gazdasági segítség is
Fontos jelzés az ipar számára a beszerzések felpörgetése – mondta a Pentagon korábbi számvevője. Elaine McCusker szerint
a fegyvervásárlások az ipari növekedés és a munkaerőpiaci folyamatok szempontjából is kedvezők.
„Abban azonban biztos vagyok, hogy a kongeresszust érdekelni fogja, hogy mit és mennyit kíván megvásárolni a Pentagon. Emellett az sem mindegy, hogy a megrendeléseket mikor kapja meg a hadsereg.”
Európa lőszer után kutat
Lőszerhiány alakulhat ki, ugyanis Ukrajnában mindkét háborús fél naponta több lőszert használ el, mint amennyit gyártani tud – mostanában sokszor lehet olvasni erről, miközben nem csökken Ukrajna támogatása, folyamatosak a fegyverszállítások az unióból is.
A készlet azonban fogytán, és bár a blokk védelmi miniszterei zöld utat adtak az újabb transzportnak, felszólították az EU vezetését, hogy gyorsabban dolgozzon ki terveket a lövedékek közös, európai szintű beszerzésére,
és pörgesse fel a gyártást is. Pal Jonson svéd védelmi miniszter szerint az európai ipari bázisról történő beszerzés lenne a legkedvezőbb, de a blokkon kívüli vásárlásokat sem szabad kizárni ebben a pillanatban.
Az Európai Bizottság egy háromlépcsős tervet már beterjesztett az ügyben. Ebben az azonnali lőszerszállítás folytatását javasolja Ukrajnának, különös tekintettel a NATO-szabvány szerinti 155 milliméteres tüzérségi töltényekre. Emellett összesítik az európai ipartól megrendelt muníció mennyiségét, és azt is megígérték, hogy felszámolják az ipar felpörgetése előtt álló bürokratív akadályokat. A szállítások volumenének növelésére nagy szükség is van: Ukrajna ugyan javított találati pontosságán, de még mindig gyorsabban fogyasztja a lőszert annál, mint amennyit az uniós ipar egységnyi idő alatt elő tud állítani.
Kétségek, kételyek
Diplomaták szerint azonban az EU javaslata nem tisztázta a közös beszerzések finanszírozását, ami kétségessé teszi, hogy a tagállami vezetők legközelebbi, március 23–24-i brüsszeli találkozójukon aláírják-e az erről szóló dokumentumot.
Az azonnali szállítások ösztönzése érdekében az EU külpolitikai főképviselője, Josep Borrell azt javasolja, hogy egymilliárd eurót térítsenek vissza azon tagországok számára, amelyek saját készletükből küldtek lőszert Ukrajnába.
A lőszergyártás gyorsítása azonban nem egyszerű feladat, ugyanis az európai védelmi ipar rendelésállománya éveken át csökkent, most tehát először új gyártóközpontokat kell létesíteni és üzembe állítani – amit szintén finanszíroznia kell valakinek.
Jelenleg az is nyitott kérdés, hogy a blokk hajlandó-e finanszírozni Európán kívüli beruházásokat, amelyek segítségével valóban fel lehetne gyorsítani Ukrajna támogatását. Ez azonban valószínűsíthetően erős ellenzést váltana ki a politikusokban és a közvéleményben is, hiszen az öreg kontinens államaiban is probléma a
Látható tehát, hogy a globális hatalmak, ugyan más motiváció által vezérelve, de igyekeznek felpörgetni a fegyvergyártást. Ahogyan a Pentagon volt számvevője is kiemelte, a jelenség kétségtelenül jótékonyan hat a gazdaság egészére. Ugyanakkor veszélyes játék ez, a gondolat óhatatlanul felmerül:
Ha már a kezünkben van, akár ki is próbálhatnánk…
– így szól a vészjósló következtetés.
