A mintaszerű bankrendszer, a csúcsminőségű óraipar, a finom csokoládé és sajtok, és a meseszép tájak sokaknak előbb jutnak eszébe Svájcról, mint a kis ország fegyveripara. Pedig ezt sem szabad lebecsülni, ugyanis a svájci fegyvergyártás is jelentős:
a szövetségesek szerint most az alpesi ország a „kerékkötő”, azaz a korlátlan Ukrajnába irányuló fegyverszállítás fő gátlója.
Egyfelől az alpesi ország egyelőre nem adta fel hagyományosan meghatározó semlegességét, másfelől Svájc ragaszkodik az általa gyártott fegyverek és lőszerek konfliktusövezetekbe történő kivitelére és reexportjára vonatkozó tilalomhoz
– Írja a WSJ. Így tehát eddig azt is megtiltotta, hogy a európai tagországai Ukrajnának átadják a Svájcban gyártott fegyvereket. Főként nehezen helyettesíthető légvédelmi ütegekről, és tankokról van szó. A legégetőbb viszont a lőszerszállítás engedélyezése lenne, Ukrajna sokkal több lövedéket és rakétát használ el egy hónap alatt, mint amennyit nyugati partnerei elő tudnak állítani.
Politikai nyomás
Az európai országok mellett az ukrán parlament külügyi bizottságának tagjai érkeznek Bernbe, hogy a változásokat elősegítsék.
„Többet kell tenniük Ukrajna megsegítéséért” – összegezte a látogatás motivációját Olekszandr Merezsko, a bizottság elnöke. Korábban már Spanyolország és Dánia is bepanaszolta Svájcot, ugyanis meghiúsította az Aspide légvédelmi rendszerek és a Piranha III gyalogsági harcjárművek exportját Ukrajnába, mert ezekben svájci alkatrészek is találhatók. Bern Berlinnel is szembe került, miután évtizedekkel ezelőtt Németország által vásárolt lőszerek szállítását vétózta meg. Miután nem érkezett elég lőszer a Gepard légvédelmi rendszerhez, az ukránok spórolni kezdtek a lőszerrel.
Ukrajna nem a semlegesség kérdéséhez tartozik. Most sokkal inkább a jogállamiság védelme, és az ENSZ Alapokmányának védelme kerül előtérbe
– hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO főtitkár.
Bern szerint ugyanakkor azért nem bólinthatnak rá a szállításokra, mert ennek tilalma az ország alkotmányának része.
Régi gyökerek
Érthető, hogy az alpesi országban ragaszkodnak a semlegességhez, ugyanis az 1515-ben, a franciáktól elszenvedett vereség óta igyekeznek távoltartani magukat minden konfliktustól. 1815-ben pedig a szomszédos hatalmak el is ismerték ezt a semlegességet a Párizsi Szerződésben, de az sem mellékes, hogy Svájc a két világháborúból is ki tudott maradni.
A keményvonalas semlegesség azonban enyhén felpuhult, ugyanis európai vezetők nyomására Svájc csatlakozott a Moszkva elleni uniós szankciókhoz,
válaszul a Kreml a „barátságtalan országok” listájára helyezte Svájcot.
A svájci törvényhozók egy sor módosítást dolgoztak ki a fegyverkereskedelmet szabályozó jogszabályhoz, de erősen kérdéses, hogy ezek átmennek-e a parlamenten. Ha azonban a változtatást el is fogadják hónapokon belül, képviselők szerint az legkorábban csak a jövő év elején léphet életbe.
