Svájci, brit és amerikai ügyvédek hada vetette rá magát a szakirodalomra és a precedensekre, miután kiderült, hogy a Credit Suisse (CS) által kibocsátott egyes kötvényeket az alpesi állam egyszerűen lenullázta. A UBS–CS-egyesülés során az úgynevezett AT1-kötvények tulajdonosai semmit nem kapnak. A részvényesek viszont – akik az ilyen esetekben általában a kötvényesek után következnek – 3,23 milliárd dollárral gazdagodhatnak.
A szóban forgó kötvények az úgynevezett AT1 kategóriába tartoznak (additional tier 1 bonds), az ilyen papírokat a szabályozóhatóságok által előírt tőkemegfelelési követelményeknek való megfelelés miatt szokás kibocsátani, gyakorlatilag tartaléktőkének számítanak. A legnagyobb kötvénytulajdonosok között olyan tőkepiaci nagyragadozók találhatók, mint a Lazard Freres Gestion, a PIMCO vagy a GAM Investments. Az egyik, a történetben érdekelt ügyvédi iroda szerint a legnagyobb kötvénytulajdonosok holnap gyűlnek össze, hogy megvitassák a lehetőségeket.
A globális kötvénypiac egyik legnagyobb szereplője a PIMCO (1,7 ezer milliárd dollár kezelt vagyonnal) 340 millió dollárral ragad be a Reuters értesülései szerint, és aligha vigasztalja, hogy az egyesülés hírére felértékelődő többi CS-kötvény árfolyam-emelkedése kompenzálja ezt az összeget. A Tradeweb adatai szerint egy 2026-ban lejáró, csaknem 2 milliárd dollár névértékű sorozat egy kötvénye a pénteki 66 centről hétfőre 87,5-re drágult. A svájci hatóságok döntése nyomán nagyjából 17 milliárd dollár értékű ilyen AT1-kötvényt nulláztak le.
A jogi kérdéseken túl felvetődik a svájci bankrendszerbe vetett, korábban nagyon erős bizalom megroppanásának kérdése is.
Nagyon nem tesz jót az országnak, ha a befektetők úgy gondolják, hogy jogaikat felül lehet írni
– nyilatkozta Kern Alexander, a University of Zürich pénzügyi joggal foglalkozó professzora. „A válságmenedzsmentet pánikban hajtották végre, és ez aláásta a jogállami normákat, valamint rontotta Svájc hínevét” – tette hozzá.
Fotó: Stefan Wermuth / Bloomberg via Getty Images
A svájci kormány az alkotmány egy paragrafusára hivatkozott, amely megengedi, hogy a közrend, a belső és külső biztonság érdekében átmeneti rendelkezéseket hozzon. A mostani esetben a kabinet a vállalatok összeolvadásának részvényesi jóváhagyásáról szóló jogszabályokat írta felül. Marlene Amstad, a svájci bankfelügyelet vezetője szerint a pénzügyi stabilitást helyezték előtérbe a versenyjogi aggályokkal szemben. A CS és a UBS 333 milliárd frank lakossági betétet kezel, 115 milliárddal többet, mint a harmadik legnagyobb svájci bank, a Raiffeisen.
A pénzügyi stabilitás persze nagyon fontos, viszont a döntés olyan felháborodást keltett Svájcban is, hogy az Ethos Foundation, amely 246 nyugdíjalapba tartozó 1,9 millió tag érdekeit képviseli (370 milliárd frank vagyont kezel), a jövőbeni részvényesi szavazások blokkolásával fenyegetőzik.
„A svájci bankrendszer történetében fennálló példátlan esettel szembesülve az Ethos továbbra is képviseli a kisebbségi tulajdonosok érdekeit. Minden lehetőséget megvizsgálunk a következő napokban, a jogiakat is, hogy felelősségre vonjuk az ezért az összeomlásért felelős embereket”
– közölték.
Több tíz ezer bankárt rúgnak ki
A CS botránya ugyanakkor nem csak jogi-etikai szempontból rázta meg a szélesebb értelemben vett pénzügyi-befektetői közösséget. A két bank egyesülése során több tíz ezer ember leépítésére lehet számítani. A CS belföldi kiskereskedelmi üzletága, valamint a befektetési banki üzletág több mint 30 ezer embert foglalkoztat. A Financial Times értesülései szerint
az elkerülhetetlen létszámcsökkentés túlnyomó részét a CS állományából hajtják végre.
A két bankház foglalkoztatottainak száma 120 ezer lesz a felvásárlás után, a CS 17 ezer embert foglalkoztató befektetési banki üzletágát várhatóan jelentősen megkurtítják. A UBS globálisan 74 ezer embert alkalmaz.
Ralph Hamers, a UBS vezérigazgatója a felvásárlást bejelentő vasárnapi sajtótájékoztatón közölte, hogy 2027-ig évi 8 milliárd frankot szeretnének megspórolni, ebből 6 milliárd a létszámcsökkentésekből jönne össze, 2 milliárdot pedig az információtechnológiai kiadásokon spórolnának meg. A CS bérköltsége 8,8 milliárd frank volt tavaly.
