Az Egyesült Államok külügyi tárcája bekérette az orosz nagykövetet, miután egy katonai drónja lezuhant a Fekete-tenger fölött. A tárgyalás mintegy fél órán át tartott. Anatolij Antonov orosz nagykövet később a megbeszélésről azt mondta, hogy számára konstruktív volt.
Fotó: Michael Fitzsimmons
Anatolij az amerikai külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárának, Karen Donfriednek elmondta, hogy
Oroszország nem akar konfrontációt az Egyesült Államokkal. Hangsúlyozta, hogy nem akarnak olyan helyzetet teremteni, ami nem szándékolt összeütközéseket és incidenseket okoz. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország azt az övezetet, ahol az incidens történt, különleges katonai műveleti zónává minősítette, így kérte annak elkerülését.
Az egyeztetés előzménye, hogy kedden egy amerikai katonai drón a Fekete-tengerbe zuhant, amelyről az Egyesült Államok úgy véli, hogy orosz vadászgép lőtt le. Az orosz védelmi minisztérium ezt azonnal tagadta. Azt elismerték, hogy két vadászgép feltartóztatott egy amerikai drónt a Fekete-tenger felett, de állításuk szerint nem nyitottak rá tüzet, és nem kerültek érintkezésbe vele.
"Egy heves manőver következtében az MQ-9 típusú drón szabadesésbe kezdett, veszített magasságából, és a vízfelszínnek ütközött" - közölte az orosz védelmi minisztérium, amely szerint az orosz harci gépeknek nem volt közük a zuhanáshoz. Az orosz minisztérium szerint a drónt a Krím félsziget övezetében fedezték fel, és az az Oroszoroszági Föderáció határai felé haladt.
A Fehér Ház szerint a közelmúltban többször is előfordult, hogy az orosz légierő amerikai légieszközt fogott be, kedden ugyanakkor első alkalommal történt fizikai ütközés. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora keddi tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a Fekete-tenger fölött történt incidenshez hasonlók történtek az elmúlt hetekben is, a mostani eset ugyanakkor a "veszélyessége és szakszerűtlen végrehajtása miatt" említésre érdemes.
John Kirby hozzátette, hogy a művelet orosz részről meggondolatlan volt, ami egy amerikai pilóta nélküli repülő elvesztéséhez vezetett. Hangsúlyozta, hogy az amerikai drón nemzetközi vizek fölött rutinrepülést hajtott végre és senkire nem jelentett kockázatot.
Patrick Ryder dandártábornok, a Pentagon szóvivője közölte, hogy
az MQ-9 drón felderítő missziót végzett a Fekete-tenger felett a nemzetközi légtérben.
Mint elmondta, az ilyen típusú repülő eszközök már az ukrajnai háború előtt is megfigyelő missziót végeztek a Fekete-tenger felett.
Előzőleg kedden az amerikai hadsereg azt közölte, hogy két Szu-27 típusú orosz harci repülőgép elfogott egy Reaper típusú amerikai megfigyelő drónt a Fekete-tenger felett, és egyikük megütötte a drón légcsavarját, ami miatt az a tengerbe zuhant és megsemmisült.
Az MQ-9-esünk rutinműveletet végzett nemzetközi légtérben, amikor egy orosz repülőgép elfogta és eltalálta, ami miatt a drón lezuhant és odaveszett
- tudatta közleményében James Hecker, az amerikai légierő térségbeli műveletekért felelős tábornoka. Hozzátette, hogy a felelőtlen eljárás kis híján mindkét légi jármű vesztét okozta - írta meg az MTI.
A tegnapi nap legfontosabb háborús híreit itt olvashatja.
Ismét lőtték az oroszok Harkivot
Az orosz erők szerdán ismét tüzet nyitottak a kelet-ukrajnai Harkiv városának polgári infrastruktúrájára – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója szerdán azt írta a Telegramon, hogy az orosz erők nem hagynak fel a régió ágyúzásával, aminek következtében az elmúlt nap alatt egy helyi lakos életét vesztette Kramatorszkban, és 16-an sérültek meg a megye különböző településein.
Zöld utat kapnak a finnek Törökországtól
Az újraválasztásáért kampányoló török elnök, aki tavaly óta akadályozza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, szerda reggel utalt arra, hogy pozitívan reagál a NATO-csatlakozással kapcsolatban Helsinkinek tett "ígéretére".
Tiszteletben tartjuk az általunk tett ígéretet
– jelentette ki Recep Tayyip Erdogan. "Pénteken találkozunk az elnökkel, és megtesszük, amire az ígéretünk kötelez".
A Svédországgal 2022 májusában közösen beadott finn NATO-felvételi kérelmet a török parlamentnek kell ratifikálnia. A ratifikálás időpontja egyelőre nem ismert, nem tudni, hogy a május 14-re kitűzött törökországi választások előtt vagy után kerül rá sor.
Svédország esetében bonyolultabb a helyzet, Törökország ugyanis egyebek mellett Svédországban élő kurd "terroristák" támogatásával vádolja Stockholmot.
Nincs előrelépés a drónincidens ügyében
Nem történt csúcsszintű orosz-amerikai kapcsolatfelvétel a Krímhez közeli drónincidens ügyében – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerdán újságírókkal. Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek beszámoltak a történtekről. Az orosz-amerikai kapcsolatok állapotáról szólva azt mondta, hogy "mélyponton" és "nagyon siralmas állapotban" vannak.
Természetesen minden ország a saját álláspontját fogja védelmezni a párbeszéd során, de Oroszország sosem utasította el a párbeszédet, és most sem utasítja el
– mondta a szóvivő. Peszkov szerint az orosz védelmi tárca kimerítő magyarázatot adott a történtekre.
Meghívták Kijevbe Florida republikánus kormányzóját, aki szerint területi vita a háború
A kijevi vezetés szerint DeSantis nincs tisztában azzal, hogy miről beszél és jól tenné, ha ellátogatna Ukrajnába és a saját szemével látná a területi vitát. Ron DeSantis floridai kormányzó várhatóan a republikánusok indulója lesz a 2024-es elnökválasztáson. Egy politikai rendezvényen kérdezték az Ukrajnában zajló háborúról, ekkor titulálta az orosz-ukrán háborút egy területi vitává. DeSantis azt is kijelentette, hogy
Ukrajna támogatása nem tartozik az Egyesült Államok létfontosságú érdekei közé.
Részsikerről számolt be a Wagner vezetője
Orosz ellenőrzés alá került az ostromlott Bahmut várostól mintegy tíz kilométerre északnyugatra lévő Zaliznjanszke település - közölte Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója szerdán a sajtószolgálatán keresztül. A község a Bahmutot korábban Szlovjanszkkal összekötő autóút mellett fekszik. Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió vezetőjének tanácsadója azt állította, hogy az orosz hadsereg Bahmut mintegy felét foglalta el, és hogy a városból ukrán egységek elszórtan, mezőkön át próbálnak meg visszavonulni, a tavaszi olvadás miatt süppedékessé vált talaj miatt felszerelést és élőerőt veszítve.
Mindent egy lapra tesz fel Putyin – legalábbis az ukránok szerint
A keddi fekete-tengeri orosz–amerikai incidens azt mutatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a konfliktus kiterjesztésére törekszik, és mindent egy lapra tesz fel – vélekedett Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára szerdán a Twitteren.
Az amerikai MQ-9 Reaper drónnal történt incidens, amelyet Oroszország provokált a Fekete-tengeren, Putyin jelzése, hogy készen áll a konfliktusövezet kiterjesztésére más felek bevonásával
– írta Danyilov. Szerinte Putyin all-in taktikát alkalmaz, vagyis az orosz stratégiai vereségek miatt folyamatosan emeli a tétet a körülmények megváltozásának reményében.
Harminc évre emelnék a sorkötelezettség korhatárát Oroszországban
Egy új törvényjavaslat került az orosz Állami Duma elé a sorkatonai szolgálat felső korhatárának emeléséről. A tervezetet a Védelmi Bizottság elnöke, Andrej Kartapolov és a kormányzó Egységes Oroszország párt két másik képviselője fogalmazta meg. A javaslatuk szerint a besorozható katonák életkorának felső korhatárát 27-ről 30 évre emelnék.
Jelenleg az orosz törvények a 18 és 27 év közötti férfiaknak írják elő a katonai szolgálat teljesítését.
A javaslat kritikusai szerint Oroszország így akarja kompenzálni a harctéri veszteségeit Ukrajnában – írta meg a The Moscow Times.
A felső korhatár emelése mellett a tervezet az alsó korhatár emelését is előírná.
A jelenlegi 18-ról a következő évben 19-re, 2025-ben 20 évre és végül 2026-ban 21 évre emelné a harcba hívható fiatalok életkorát.
Bíróságra juthatnak Csehországban az orosz agresszió nyílt támogatói
Csehországban eddig kilenc embert ítéltek el az ukrajnai orosz invázió nyílt támogatásáért, 58 ügyben folyik büntetőeljárás, további 90 eset a vádemelés szakaszában van – közölte a cseh legfelsőbb ügyészség szerdán a Twitteren. Igor Stríz legfőbb ügyész már tavaly februárban felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió, valamint Oroszország vezetésének támogatása a tüntetéseken vagy az interneten bizonyos esetekben bűncselekménynek minősülhet.
Még egyet odavág a barátságtalannak minősített országoknak a Kreml
Oroszországban a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás felfüggesztését tervezik a barátságtalan országokkal szemben – közölte az orosz pénzügyminisztérium. Barátságtalannak számítanak azok az országok, amelyek szankciókat vezettek be Moszkvával szemben.
Az orosz pénzügyminisztérium és a külügyminisztérium közös javaslata Vlagyimir Putyin számára, hogy az elnök rendeletben
függessze fel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásokat.
A két tárca szerint Moszkvának felesleges tartania magát bármilyen megállapodáshoz, miközben a barátságtalan nemzetek egyoldalúan vetnek ki intézkedéseket Oroszországgal szemben – írta meg a Reuters.
Oroszország jelenleg 49 országot tart barátságtalannak. Először 2021 májusában közölte, hogy az Egyesült Államok és a Cseh Köztársaság többé nem baráti nemzet Moszkva szemében. Ezt követően, 2022. február 24-én az Ukrajna elleni invázió miatt kivetett szankciókra válaszul bővült a lista a jelenlegi méretére.
Lezuhant amerikai drón: egyre feszültebb a helyzet
Amerikai drónok gyűjtenek adatokat Kijev számára, hogy csapást mérhessenek az orosz csapatokra, vagy egyenesen Oroszország területére – jelentette ki az Egyesült Államok orosz nagykövete, Anatolij Antonov.
Az Egyesült Államok hadseregének akciói elfogadhatatlanok Oroszország határainak közvetlen közelében. Tisztában vagyunk azzal, hogy mire használják az ilyen felderítő és csapásmérő drónokat
– mondta a nagykövet. A diplomata felidézte: az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője a kedden a Fekete-tengernél lezuhant MQ-9 Reaper drón kapcsán közölte, hogy az USA napi szinten hajt végre ilyen jellegű berepüléseket. Antonov szerint az amerikai drónok egyértelműen azért vannak jelen a térségben, hogy katonai csapásméréshez adatokat szolgáltassanak az ukránoknak – írta meg a TASZSZ orosz hírügynökség.
Az EU azt szeretné, hogy Ukrajna nyerje vissza területeit
Az Európai Unió harcol: diplomáciai harcot vív a békéért, és azt szeretné, ha Ukrajna visszanyerné területeit – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke szerdán Strasbourgban – közölte az MTI. Az Európai Parlament plenáris ülésének – az Európai Tanács februári értekezletének eredményeit összegző, valamint a március végén tervezett EU-csúcs előkészítését szolgáló – vitáján Charles Michel azt mondta:
nem létezhet olyan forgatókönyv, amely szerint Ukrajna elveszíti a háborút.
A béke eléréséhez meg kell erősíteni és fejleszteni kell az Európai Unió védelmi kapacitását, amely hozzájárul Ukrajna megsegítéséhez.
Ukrajnának lőszerekre van szüksége, hogy meg tudja védeni magát, az EU pedig közös beszerzés útján segíti lőszerekhez ukrán barátait
– mondta az Európai Tanács elnöke.
A Roszatom nem hagyja válasz nélkül, ha szankcióval sújtják
„Tudatában vagyunk annak, hogy a szankciós nyomás növekedni fog. Mi erre felkészültünk, és fontolóra vettük a válaszlépéseket. Senkinek sem engedjük meg, hogy tisztességtelen politikai eszközök segítségével versenyelőnyre tegyen szert” – nyilatkozta a Roszatom üzemi lapjának Alekszej Lihacsov vezérigazgató. Szerinte a korlátozások jellege és irányultsága világos: el akarják vágni az orosz gazdaság leginkább perspektivikus, fejlett technológiai színvonalat képviselő ágazatát a nemzetközi együttműködés lehetőségétől.
Annyi bizonyos, hogy ezek a törekvések nem érnek célt. Van nehézségünk és nem is kevés, de a kutatások eredményre vezetnek, megmaradnak a nemzetközi kapcsolatok, illetve megmarad a szakemberek közötti információcsere is
– jelentette ki.
